Gergely András

Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 65
Milliárdokat fektetünk ebbe a technológiába, de vajon tényleg ez a jövő?

Milliárdokat fektetünk ebbe a technológiába, de vajon tényleg ez a jövő?

Nagy tételben fogad Európa az elektromos autózásra, aminek elengedhetetlen eleme az akkumulátorgyártás. Ebben a tekintetben Magyarország is kiemelten fontos szereplője lesz az európai iparnak, hiszen nagyon jelentős akkumulátoripari beruházások folynak itthon, beleértve a CATL 7,3 milliárd eurós debreceni üzemét, ami az ország történetének legnagyobb beruházása. De pontosan miről szól a technológia, amire Európa és Magyarország is feltette a jövőjét? Mi lesz a debreceni akkumulátorgyárral, ha néhány év múlva megváltozik az optimális gyártástechnológia? Merre tart most az akkumulátorok fejlődése? Ezeknek a kérdéseknek a megválaszolásában Höfler Lajos, a BME Szervetlen és Analitikai Kémia Tanszék docense, a University of Michigan és a University of Oxford korábbi kutatója volt a Portfolio segítségére.

Egy top-vezetőnek is mindig lehet újat mutatni

Egy top-vezetőnek is mindig lehet újat mutatni

A felsővezetők az elmúlt 2-3 évben olyan változásokkal szembesültek, amelyekkel azelőtt soha. A Covid-járvány robbanásszerűen felgyorsította a digitalizációs folyamatokat, hetek alatt változtak meg a munkaszervezési- és menedzsment folyamatok, sokkal nehezebb az új kollégák integrációja, és a meglévők motiválása. Az energiaválság, és általában a gazdasági környezet hektikus változásai rendkívül felértékelték a rugalmas, a helyzetet gyorsan értékelni és cselekedni képes vezetői attitűdöket. A körülmények gyors változásához a SEED Executive School képzési programja is alkalmazkodik, a megújult kurzusokban kiemelt figyelmet kapnak a digitalizációs és HR kihívások. Az eddigi résztvevők döntő része multinacionális vállalatoktól érkezett, de idén a hazai dinamikusan fejlődő, regionális terjeszkedésben lévő vállalatok vezetőinek képzésére is nagyobb hangsúlyt fog fektetni, az eddigi kizárólag angol nyelvű kurzusok mellett márciusban magyar nyelvű programok is indulnak.

Erre a magyar cégre már Warren Buffett sem mondana nemet

Erre a magyar cégre már Warren Buffett sem mondana nemet

Újabb céggel bővült idén a BÉT Xtend portfóliója, a Chameleon Smart Home Nyrt. okosotthon megoldásokat fejlesztő cég a Hiventures segítségével tette meg a startupok életében szokatlanul nagy lépést, amely más induló vállalkozások számára is példaként szolgálhat. A smart home megoldások az energiaválság hatására teljesen más megvilágításba kerültek, és a szegmensben óriási robbanás tapasztalható. A vállalat hiánypótló hardvereket és szoftvereket fejleszt, amelyekkel a magyar piacon kívül a régiós országokban és már Kanadában is jelen vannak. A Portfolio Szarvas Pétert, a cég igazgatótanácsának elnökét, illetve Szluha Dénest, a Hiventures startup üzletágvezetőjét kérdezte az okosotthon megoldások piaci lehetőségeiről, a tőzsdei bevezetés előnyeiről és a növekedési kilátásokról.

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) programja segít a hazai innovációs kultúra fejlesztésében

A Massachusetts Institute of Technology (MIT) programja segít a hazai innovációs kultúra fejlesztésében

Az MIT REAP elnevezésű programjára a világ minden pontjáról évente csupán 8 régió csapatát veszik fel, annak érdekében, hogy az ott megszerzett tudással segítsék hazájuk innovációs képességének növelését. A BME az USA-ban megszerzett tudást beépíti a Master of Business Administration képzésébe is, amelyben a Magyar Nemzeti Bank támogatása mellett, olyan piaci partnerek segítik, mint Magyarország vezető orvosdiagnosztikai műszerfejlesztő cége, a 77 Elektronika Kft. A kétéves kurzus a szakterületi szereplők közötti párbeszéd megteremtésén, a jó gyakorlatok átadásán, és a szakmai mentoráláson keresztül segíti elő a hallgatók innovációs képességeinek, kultúrájának erősítését. A Portfolio Bayer Gábort, a 77 Elektronika Kft. K+F területének vezetőjét és Nemeslaki Andrást, egyetemi tanárt, a BME Menedzsment Tanszék vezetőjét, az MBA képzés szakfelelősét kérdezte a MIT REAP program részleteiről, a hazai innovációs környezet hiányosságairól és az MBA képzésben rejlő lehetőségekről.

Ausztráliába is eljut a magyar építőanyag: több, mint 1000 köbméter OSB lapot gyártanak naponta Vásárosnaményban

Ausztráliába is eljut a magyar építőanyag: több, mint 1000 köbméter OSB lapot gyártanak naponta Vásárosnaményban

A hazai faipar jelentős múltra tekint vissza, a jelen viszont már kevésbé fényes. Vannak azonban pozitív kivételek, a vásárosnaményi Swiss Krono gyár 35 éve sikeresen működik, évente körülbelül 380 ezer köbméter OSB lapot gyárt, amellyel a régió meghatározó szereplője. Az építőipar visszaesése és a drasztikusan megemelkedett energiaárak a vállalatot sem kímélik, de két, összesen 62 millió euró értékű beruházással inkább előremenekülnek, és 40 százalékkal növelik a kapacitásaikat, ráadásul új, innovatív termékkört is fejlesztenek. A Portfolio Szabadné Kázmér Orsolyát, a Swiss Krono vásárosnaményi gyárának igazgatóját kérdezte a hazai faipar helyzetéről, a munkaerőpiaci kihívásokról és a gyár üzleti stratégiájáról.

Felére is eshet az építőipari teljesítmény az idén

Felére is eshet az építőipari teljesítmény az idén

Az építőipar teljesítménye várhatóan drasztikusan visszaesik idén, főleg a nagy lakásprojektek állhatnak le. Bár a legnagyobb hazai kivitelezők helyzete stabil, azonban számítani kell arra, hogy kisebb szereplők be fognak dőlni a piacon. A magyar vállalatok pozícióit nem csak a megemelkedett költségek és a beruházások leállítása, hanem a török cégek megerősödése is veszélyezteti a hazai piacon. A külföldi alapanyagkitettség csökkentése és a kormányzati hazai építőanyag gyártás megerősítésére tett törekvések előre mutatók, de ehhez az olyan kulcsfontosságú üzemek, mint a Dunaferr túlélése is nélkülözhetetlen. A Portfolio Palkovics Milánt, az elsősorban ipari ingatlanokat kivitelező Épduferr Nyrt. elnök-vezérigazgatóját kérdezte az építőipar előtt álló kihívásokról, a keleti versenytársak megjelenéséről, és a hazai építőanyaggyártás felfuttatásának lehetőségeiről.

Háborút akadályozhatott meg a NATO Magyarország szomszédjában

Háborút akadályozhatott meg a NATO Magyarország szomszédjában

Már meghallgatható a Portfolio Checklist szombati különkiadása, mely a szerb-koszovói konfliktusról szól. A műsorunk aktualitását az adja, hogy a szerb-koszovói konfliktus az elmúlt hónapokban ismét fellángolt, a szerb katonai alakulatok koszovói bevonulását csak a NATO tudta megakadályozni. A feszültség eszkalálódása mögött nagyhatalmi játszmák is feltűnnek, újabb frontot nyitva Oroszország és az USA között. Magyarország, amely az EU országai közül a legelkötelezettebben támogatja a Balkán euroatlanti integrációját – kissé ellentmondásosan – a nemzetközi politikában szokatlanul barátságtalan gesztussal fejezte ki, hogy a konfliktusban inkább Szerbia érdekeit képviseli. A háború kitörése jelenleg szinte elképzelhetetlen, ahogy a békekötés is, a felek a status quo fenntartására törekednek. A témával kapcsolatban Németh Ferenc, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet kutatója volt a vendégünk, akivel a feszültség okairól, a globális játszmákról, valamint a konfliktus lehetséges forgatókönyveiről beszélgettünk.

Ha a vásárlók fele nő, akkor a felsővezetőké miért nem?

Ha a vásárlók fele nő, akkor a felsővezetőké miért nem?

A SEED Executive School nemzetközi vezetőképző bár komplex programokat nyújt, de a hangsúly a gyakorlati képzésen van, amely felkészíti a vezetőket a váratlan krízisek gyors és hatékony kezelésére, olykor fájdalmas döntések meghozatalára. Senki nem tudja megmondani, hogy milyen kihívások elé néz az üzleti élet 10-20 év múlva, ezért a vezetők készségeit, látásmódját kell fejleszteni, amellyel a jövő problémáit is meg tudják oldani. Magyarországon, de Európában is alacsony a női felsővezetők aránya, amely hosszabb távon a versenyképesség és az árbevétel csökkenéséhez vezet. Az Európai Parlament felismerte a problémát, és új irányelvének megfelelően 2026-tól nagyobb szerepet kell szánni a női felsővezetőknek a vállalatok irányításában. A Portfolio Horváth Krisztinát, az RTL Magyarország pénzügyi vezérigazgató-helyettesét, a SEED Faculty tagját kérdezte a megújult képzésekről, a cégek válságállóságáról és a női vezetés körüli dilemmákról.

Nem kímélte a magyar vállalkozásokat az idei év, de jövőre még több levegőhöz juthatnak

Nem kímélte a magyar vállalkozásokat az idei év, de jövőre még több levegőhöz juthatnak

Már nem a Covid, hanem a közelmúlt eseményei által indukált gazdasági nehézségek jelentik a hazai vállalkozások számára a legnagyobb kihívást. A megnövekedett energiaárakból származó többletkiadások menedzselése, valamint az infláció még azokat is újratervezésre késztette, akik piaci pozíciója stabilnak volt mondható. Az év végéhez közeledve aktuális, hogy megnézzük, hogy a kis- és középvállalkozások hogyan reagáltak ezekre a változásokra, és áttekintsük, milyen lehetőségek állnak rendelkezésre, hogy megtarthassák a versenyképességüket és átvészeljék ezt az időszakot.

A metaverzumban is eladjuk a metacipőt

A metaverzumban is eladjuk a metacipőt

Az elmúlt 25 évben óriási változáson ment keresztül a hazai reklámipar, a technológia fejlődése, az új platformok megjelenése, a kommunikációs eszköztár kibővülése azonban mit sem ér a kreatív szakemberek felkészültsége nélkül. Az elmúlt 6-7 év a folyamatos minőségi munkaerő hiányáról és annak a pótlásáról szólt, és a mai napig az egyik legnagyobb kihívás a szektor számára. A hazai reklámügynökségek csak úgy maradhatnak versenyképesek a piacon, ha folyamatosan megújulnak, nemzetközi tudást hoznak be és a trendeket nem csak lekövetik, hanem mélységében meg is értik őket. Ez nem csak a megrendelőknek, hanem a munkavállalóknak is fontos: mára a jó fizetés már nem elegendő, a hiteles brand, a nyitott szervezeti kultúra és a fejlődési lehetőségek legalább ilyen fontosak. A metaverzum megjelenésével a reklámipar is óriási lehetőségek kapujában áll, de a technológia még nagyon fiatal, annak jobb megértéséhez adatalapon dolgozó szakemberekre van szükség, akik ezt a tudást el tudják mélyíteni. A Portfolio Barna Tamást és Fabricius Gábort, az idén 25 éves Republic Group alapítóit kérdezte a reklámpiaci trendekről, a gazdasági válságok reklámpiaci hatásairól, a november 10-11 között megrendezett BrandFestival-ról és a digitális ökoszisztémákról.

Nyolc hónap alatt megtérül egy műegyetemi mérnökhallgató tanulmányainak állami finanszírozása

Nyolc hónap alatt megtérül egy műegyetemi mérnökhallgató tanulmányainak állami finanszírozása

A hazai mérnökképzés minőségének megtartása és erősítése stratégiai érdek, hiszen ettől függ, hogy a nagyvállalatok Magyarországot választják-e beruházásaik helyszínéül, és a kkv szektor megerősödése sem lehetséges a hazai szakemberek magas hozzáadott értéke nélkül – mondta Czigány Tibor, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem (BME) rektora. A felvételizőknek november 25-én a BME Nyílt Napon bemutatkozó intézményben az oktatás célja, hogy olyan tudást és képességeket szerezzenek a hallgatók, amellyel nem csak a jelen kihívásaira képesek választ adni, hanem a tíz-húsz év múlva felmerülő problémákat is meg tudják oldani. A felsőoktatási piacon nagy a verseny, de a külföldi egyetemek elszívó ereje is látványos. A hazai mérnökökre ugyanakkor nagy az igény, a kezdőfizetések messze meghaladják az országos átlagot. Az egyetem és a versenyszféra közötti kapcsolat igen erős, de félő, hogy a vállalatok már ideje korán, a diploma megszerzése előtt a felsőoktatás elhagyására ösztönzik a diákokat, pedig hosszabb távon megérné számukra a magasan képzett mérnökök megtartása. A Portfolio a hazai mérnökképzés kihívásairól, a felsőoktatási rangsorok helyéről és jelentőségéről, a nemzetközi versenyről és az alapítványi modellváltás lehetőségeiről kérdezte az intézmény rektorát.

Hiába nőtt duplájára az elektromos energia ára – soha nem érte meg annyira otthon tölteni az elektromos autót, mint ma

Hiába nőtt duplájára az elektromos energia ára – soha nem érte meg annyira otthon tölteni az elektromos autót, mint ma

Megjelent a Portfolio Business Podcast legújabb adása, amelyben a hazai elektromos autózás jelenéről és jövőjéről, a töltési megoldásokról, az új napelemes szabályzásról és az energiamenedzsment rendszerek adta lehetőségekről volt szó. A hazai zöldrendszámos autók állomány robbanásszerűen növekszik, két év alatt megduplázódott a számuk. Az energiaválság okozta áremelkedés azonban jelentősen lecsökkentette az elektromos autók üzemeltetésének árelőnyét, ma már szinte ugyanakkora összegből lehet 100 kilométert megtenni velük, mint benzines társaikkal. A töltési lehetőségek továbbra is korlátozottak, a publikus töltőoszlopokon ráadásul drasztikus áremelés tapasztalható. Az elektromobilitás terjedésében mégsem várható látványos lassulás, az otthoni töltési megoldások hatékonyságának javulása, és az autók akkumulátorkapacitásának növekedése egyre több vásárló kételyeit oszlathatják el az elektromos autókkal kapcsolatban. Sokan otthoni napelemes rendszer telepítésével válaszoltak volna az energiaválság kellemetlen hatásaira, de a háztartási kiserőművekre vonatkozó új szabályok sokak számítását felülírta. A szigetüzemű működéshez szükséges, 3-4 millió forintba kerülő energiatároló kapacitást – a megfelelő technológia és szabályozás esetén – az elektromos autók is átvehetnék, a fejlesztések azonban még gyerekcipőben járnak. Novotny Dénes, az Alteo elektromobilitással foglalkozó leányvállalata, az ALTE-GO ügyvezető igazgatója az új adásban elmondta: a költségmegtakarítás és az energiahálózat terhelésének kiegyenlítésére már rövidtávon is az otthoni energiamenedzsment rendszerek nyújtanának megoldást, idősávos árazás nélkül azonban legfeljebb az „éjszakai áram” nyújtotta árelőnyöket lehet kihasználni.

Még mindig megéri? – a rezsisokk után is olcsóbb otthon tölteni az elektromos autót

Még mindig megéri? – a rezsisokk után is olcsóbb otthon tölteni az elektromos autót

A magánszemélyek által üzembentartott gépjárművekre érvényes üzemanyagár sapka és a lakossági villamosenergiaár duplájára emelkedése szinte eltűntette az elektromos autók üzemeltetésének korábbi árelőnyét. Hiába lett drágább az otthoni áram, a nyilvános töltőállomásokon a lakosságihoz képest akár nyolcszoros árakkal is találkozhatnak a tulajdonosok, így még mindig sokkal jobban megéri garázsban autót tölteni, mint a fizetős töltőoszlopokon. Sokan a napelemes háztartási kiserőművekben látták az otthoni rezsi- és autótöltés költségeinek hosszútávú csökkentését, de a kormány októberi bejelentése után többször is meggondolják, hogy belefogjanak a többmillió forintos beruházásba. A szigetszerű működéshez szükséges otthoni akkucsomag rendszerbe állítása elengedhetetlennek tűnik, de hosszútávon a technológia fejlődésével akár az elektromos autók is tárolhatják a megtermelt energiát.

Gyökeresen megváltoztak a kelet-közép-európai vezetők kihívásai: teljesen egyedi viszonyrendszerekben kell működniük

Gyökeresen megváltoztak a kelet-közép-európai vezetők kihívásai: teljesen egyedi viszonyrendszerekben kell működniük

A vállalati vezetőképzés a radikálisan megváltozott körülmények miatt aktuálisabbá vált, mint valaha. Míg korábban akár a 10-20 éves tananyagok, best practice-k is válaszul szolgáltak az aktuális problémákra, addig ma a Covid-járvány miatt felgyorsult digitalizáció, a munkaerőhiányos környezet már teljesen új képzési szemléletet és módszereket kíván. A SEED Executive School is modernizálja működését,  a legaktuálisabb kihívásoknak megfelelően indította el a myCEOjourney, kifejezetten felsővezetőknek szóló képzést és a SEED Connect rendezvénysorozatot. Az első két esemény a HR és talent-management kérdéseket járta körül, a következő februári alkalom pedig a digitális transzformáció gyakorlati alkalmazásáról szól majd. Nagy a verseny a vezetőképzések nemzetközi piacán, de a SEED erős regionális pozíciókat vívott ki, és további programokkal, és specializációkkal bővíti szolgáltatásait. A Portfolio Dr. Eszes Lászlót, a SEED Executive School szakmai igazgatóját kérdezte a képzés megújulásáról, az aktuális vezetői kihívásokról és a képzés nemzetközi szerepéről.

Homonnay Ádám: ambiciózus cél az évi 2 milliárd köbméter földgázkitermelés, de nem lehetetlen

Homonnay Ádám: ambiciózus cél az évi 2 milliárd köbméter földgázkitermelés, de nem lehetetlen

Az európai energiaárak az egekbe szöktek, az ellátásban keletkezett hiány miatt téli spórolásra készül a kontinens. A hazai földgázkitermelés jelenleg az ország fogyasztásának 15%-át tudja kielégíteni, azonban a kitermelés növelésével, illetve a többszáz évre elegendő rejtett földgázvagyon kiaknázásával jelentősen nőhet Magyarország energiabiztonsága. A kőolajat és földgázt is magába foglaló hazai szénhidrogén kitermelés idén 85 éves, az iparág folyamatos fejlődését a II. világháború, gazdasági válságok és a rendszerváltás sem tudta megtörni, sőt talán fontosabbá vált, mint valaha. A Portfolio Homonnay Ádámot, a Mol Magyarország kutatási és termelési igazgatóját, a Magyar Bányászati Szövetség elnökét kérdezte a hazai bányaipar múltjáról és jelenéről, a kőolaj- és földgázbányászat hőskoráról, és a magyar nem-konvencionális gázvagyon kiaknázásának lehetőségeiről.

Mennyi pénzt ér meg egy szívdobbanás? - van aki már ad hozzáférést a szívveréséhez

Mennyi pénzt ér meg egy szívdobbanás? - van aki már ad hozzáférést a szívveréséhez

A Ludwig Múzeum szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot! A szingularitás határán” című kiállítása az ember-gép, az emberi és mesterséges intelligencia új relációit mutatja be művészeti eszközökkel, és igyekszik rávilágítani a szingularitás, azaz a technológia és ember közötti viszony drasztikus és gyors megváltozására, az „irányítói szerep” átrendeződésére. A kiállítás egyik leglátványosabb eleme a megnyitón látható performansz volt, amelyet egy valódi kiborg, Neil Harbisson tartott. A született színvakságát egy technológiai megoldással ellensúlyozó művész a hangok és színek reflexióit mutatta be egy speciális zongorán. A Portfolio a művésszel és alkotótársával, Pol Lombarte-ral készített interjút a saját kiborggá válásukról, a művészi nyilatkozatukról, és a technológia-emberi test viszonyáról.

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

Hogyan tudnánk dönteni a technológia jövőjéről, ha a jelenét sem értjük?

A Ludwig Múzeumban szeptember 16-án nyílt „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” című kiállítás az ember és technológia, a humán- és mesterséges intelligencia közötti viszony rohamos változását, és a teljesen új, az emberiség létét meghatározó új dimenziókat mutatja be nemzetközi és magyar műalkotásokon keresztül. Legfőbb állítása, hogy a 21. századot meghatározó digitalizációs fejlődés észrevétlenül is egyre közelebb ér, egyre mélyebben kúszik be az emberek leghétköznapibb tevékenységeibe, és hamarosan eljöhet az a pont, amikor a technológia irányítása kikerül az ember kezei közül. Az emberiség a szingulartiásnak nevezett határállapot szélén bolyong, csak nüánszok választhatják el a disztópikus összeomlást az utópisztikus jövőképtől. A döntés felelőssége az ember kezében van, a kérdés csak az, hogy mit kezd a merőben új lehetőségekkel?

Mikor veheti át a technika az uralmat? - Könnyen kicsúszhat az emberiség kezéből az irányítás

Mikor veheti át a technika az uralmat? - Könnyen kicsúszhat az emberiség kezéből az irányítás

A digitalizáció és a mesterséges intelligencia fejlődésévél egyre közelebb kerül az emberiség ahhoz a ponthoz, amikor a gépek fölött elveszti a kontrollt, és egy teljesen újfajta ember–gép reláció jön létre. A szingularitásnak nevezett holtponti állapot utáni időkre a társadalom egyáltalán nincs felkészülve, nincs egyetértés abban sem, hogy ez hosszú távon előnyös vagy inkább hátrányos az emberi civilizáció számára. A diskurzus jóformán el sem kezdődött, a szélesebb körű párbeszéd még várat magára. A művészi kifejezés azonban alkalmas lehet arra, hogy a jelenségre szélesebb körben is felhívja a figyelmet. Ezért a budapesti Ludwig Múzeum „Nem vagyok robot. A szingularitás határán” címmel rendez nemzetközi kiállítást, amely rávilágít az emberiségre elkerülhetetlenül váró folyamatokra. Igyekszik a közbeszéd részévé tenni a szingularitás jelenségét. A szeptember 16-án nyíló kiállítás kapcsán a Portfolio Készman Józsefet, a tárlat kurátorát kérdezte a lehetséges egzisztenciális és társadalmi hatásokról és a művészi kifejezésben rejlő lehetőségekről.

Mikor lesz Ukrajna tényleg EU-tag? Koncepciótlan előszobáztatás vár a háború sújtotta országra?

Mikor lesz Ukrajna tényleg EU-tag? Koncepciótlan előszobáztatás vár a háború sújtotta országra?

Már meghallgatható a Portfolio heti podcastjének augusztus 10-i adása. A műsorban Németh Ferenccel, a Külügyi- és Külgazdasági Intézet kutatójával, Balkán-szakértővel, valamint Palkovics Mátéval, a Portfolio Globál rovatának elemzőjével beszéltünk arról, hogy miért halad kifejezetten lassan az EU nyugat-balkáni integrációja, mit jelent Ukrajna és Moldova számára a friss EU-tagjelölti státusz, és hogy Magyarország szempontjából miért kiemelten fontos az Európiai Unió bővítése.

Gorden Wagener: A Mercedesnél a digitális luxusé a jövő

Gorden Wagener: A Mercedesnél a digitális luxusé a jövő

Az elektromobilitás forradalma teljesen új kihívások elé állítja a designereket, de egyben nagyobb mozgásteret és kreatív szabadságot is biztosít számukra. A tervezés során az egyik legnehezebb feladat olyan elektromos autókat tervezni, amelyek első látásra is hordozzák az innovatív formanyelvet, ugyanakkor megőrzik a márka valódi identitását. Az alkotói kihívások megoldásában fiatal magyar tervezők is részt vesznek. A Portfolio a MOME Mobility Design LAB megnyitója kapcsán kérdezte Gorden Wagenert a Mercedes-Benz vezető designerét a két évtizedes egyetemi együttműködés előnyeiről, a prémiummárka formatervezési törekvéseiről, és a digitális luxusról.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Eljöhet a benzinkutak bosszúja
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility