Számos problémával küzd a hazai szőlészeti- és borászati ágazat, amelyek felsorolása helyett most inkább a pozitív tendenciákra érdemes koncentrálni. Az agrárium más szektoraihoz hasonlóan
a borászati ágazatban is dübörög a generációváltás, amely – sok áldozat mellett – számos lehetőséget is biztosít az ambiciózus fiatal gazdák számára.
Az új, határozott elképzeléssel rendelkező pincészetek megjelenése akár a szőlőterületek folyamatos visszaszorulását is megállíthatja, új, az aktuális trendeknek megfelelő fajták kerülhetnek a felhagyott területekre.
A folyamat számos buktatóval jár, de egy pincészet átvétele, és saját képre formálása kezdetben inkább szerelemprojektként értelmezhető általában, mintsem racionális üzleti befektetésként. A szőlészettel, borászattal aztán könnyű szerelembe esni, és a hobbi lassan átveheti a korábbi főfoglalkozás helyét. Ehhez viszont a professzionalizálódás elkerülhetetlen, amelynek infrastrukturális és adminisztratív aspektusai egyaránt vannak. A szőlőfeldolgozás és borkészítés eszközei, a pincekörülmények fejlesztése, a géppark megújítása és bővítése, valamint a különböző engedélyek, őstermelői igazolás, stb. megszerzése szintén sok energiát emészthetnek fel.
A borértékesítés sikere pedig vízválasztó lehet a pincészet jövőjét illetően: általánosan kijelenthető, hogy hosszútávon fenntartható üzleti modell a jóminőségű palackos bor értékesítése, adott esetben falusi vendégasztal és turisztikai szolgáltatásokkal kiegészítve.
A Havas és Tímár Pincészet története is nagyon hasonlóképpen indult, két barát összefogásának eredményeként 2008-ban volt az első szüret, mára pedig – főként a felsőkategóriás borok esetében – egyre nagyobb szeletet hasít ki termékeikkel a piacból. A hétköznapi munkáért és operatív teendőkért Havas Balázs felel, aki a vendéglátóipari érettségi után Budafokon, a Soós István Borászati Technikumot, míg végül később a Budapesti Corvinus Egyetem szőlész-borász szakát is elvégezte.
A szakmai felkészültség azért is kiemelten fontos, mert a KSH 2023-as adatai alapján a hazai gazdaságokat vezetők csupán fele rendelkezik a megfelelő szakképesítéssel, ezért a sikeres generációváltás egyik záloga is a biztos szakmai tudás lehet.
„Egyszemélyben vagyok a borászat egyik alapítója és tulajdonosa, borásza, szőlésze, grafikusa, marketingese, takarítója, kertésze, szakácsa, felszolgálója és minden egyéb teendőt ellátó dolgozója” – mondta Havas Balázs, a pincészet egyik alapítója. „A borászatunk ezért nem csak a nevében kézműves, hanem valóban ilyen értékeket és munkamódszereket vallunk: a metszéstől az értékesítésig mi csinálunk minden munkafolyamatot. Nincs alkalmazottunk és nincs űrtechnológiánk sem” – tette hozzá.
Ezerarcú borvidék
A borászat másfél hektár saját szőlőterülettel rendelkezik, de jellemzően 4-5 hektárról vásárol is szőlőt a környező dűlőkből. Az Egri borvidék az egyik legszínesebb Magyarországon mind szőlőfajták, mind a borok szempontjából. A Havas és Tímár Pincészetnél ennek megfelelően sokfajta bor készül az egész könnyed gyümölcsös rozétól a nagytestű, hordós erjesztésű fehérborig, vagy akár több évig hordóban érlelt vörösborig. Évente körülbelül 15-16 ezer palack bort készítenek, amely belföldön és a külpiacokon egyaránt gazdára talál.
A borászat fő értékesítési csatornái a budapesti top gasztronómia, borbárok, borszaküzletek, prémium delikát üzletek.
A belföldi értékesítés mellett tudatosan fordultak az exportpiacok felé is, amelyben nagy segítség volt az alapító borkereskedő múltja is. A covid járvány alatt a HoReCa szektor 80 százaléka bezárt, ugyanakkor a külföldi értékesítés lehetősége megerősödött, és az összes eladás felét tette ki. A vészhelyzet megszűnése után ez az arány visszaesett, de az amerikai, belga, francia, svájci, lengyel és dél-koreai kapcsolatok továbbra is fennmaradtak.
„A belépő borunk egy Kékfrankos Cabernet Sauvignon rozé, amely egy friss, könnyed, reduktív bor. Mindig ez a legfrissebb, ezért én ezzel szoktam a kóstolósort is indítani, ezután általában a hordós érlelésű fehérborok következnek. A vörösborokban is igyekszünk változatos kínálattal készülni, a Burger fantázianevű, reduktív eljárással készülő könnyed, gyümölcsös vörösborunk a mindennapok bora. Ezt követi a Pinot Noir, a Bikavér, a Kékfrankos, a Cabernet Sauvignon, a zászlósborunk pedig a Cabernet Francból készülő Franom Hordóválogatás, illetve egy nagy cuvéet is készítünk” – mondta el Havas Balázs.
Szakmai kuriózumnak számít a kékszőlőből, Cabernet Franc-ból készülő fehérbor, ami szintén hordóban erjed, és érlelődik"
A boroknak – főként adminisztratív okokból - nincs hivatalos bio-minősítése, azonban mind a szőlőtermesztés, mind a borkészítés során igyekeznek minimalizálni a vegyszeres beavatkozást. A szőlőben nincs gyomirtás, csak talajművelés, a permetezés esetében is előnyben részesítik a természetes anyagokat. A borkészítéshez fajélesztőt használnak, de minimális kénen kívül más adalékanyagot nem, és a borokat nem is derítik, sőt a vörösborokat nem is szűrik. Az, hogy ez a bor minőségének romlása nélkül történhessen meg, extra higiéniát és odafigyelést igényel: a hordókon kívül nincs természetes anyag a pincékben, amelyek elkezdhetnek korhadni vagy gombásodni, páramentesítőt, ózongenerátort, vízszűrőt is használnak.
Tervek vannak bőven
Egy, a Havas és Tímár Pincészethez hasonló birtok életében soha nem áll meg a fejlesztés, mindig adódik egy újabb lehetőség, egy megvásárolható szomszédos pince, egy hektár szőlő. A közvetlen értékesítés, vagyis a pincelátogatás, borkóstolók szervezéséhez szükséges infrastruktúra, a kínálótér, a későbbiekben pedig vendégházak kialakítása is a tervek között szerepel. A legaktuálisabb beruházás egy profi készáruraktár lenne, amely nagyban megkönnyítené a mindennapi logisztikát.
Egy kis pincészet nem feltétlenül engedhet meg magának – és nem is biztos, hogy szüksége van rá – több céges autót, ezért
olyan járműre van szüksége, amely minden feladatot el tud látni, kezdve a sáros dűlőutak leküzdésétől az áruszállításig és a hatékony sales tevékenységig.
„Évi 40-50 ezer kilométert teszünk meg általában, ezért úgy gondolom, hogy egy négykerékmeghajtású Suzuki Vitara jó választás lehet, amely egyfajta harmadik partnerként tudná segíteni a munkánkat. Nem riad meg a traktornyomos földutaktól, a borosrekeszektől és a gumicsizmától sem, de egy exkluzív borkereskedés előtt is meg lehet vele állni, ha árut viszünk” – mondta Havas Balázs.
A beruházásokhoz szükséges tőkét a borászat a saját profitjának visszaforgatásával teremti meg, mivel a pályázati feltételeknek sokszor egy ilyen életszakaszban lévő vállalkozás még nem felel meg, de a turisztikai támogatásokban nagy potenciál lehet.
Eger akár a felmelegedés nyertese is lehet
A klímaváltozás számos negatív hatása, az aszály, a gyakori jégverés vagy túl enyhe telek mellett akár pozitívan is befolyásolhatja az Egri borvidék jövőjét.
A felmelegedés kedvezhet a késői érésű kékszőlőfajtáknak, így a borvidék zászlósbora, az Egri Bikavér is újra méltó helyére kerülhet.
A borfajta már nemzetközi szinten is kezdi visszanyerni megérdemelt hírnevét, amelyben a kis, progresszív, feltétlen minőségre törekvő pincészeteknek is nagy szerepe van.
Ugyanakkor számos évtizedes-évszázados borkészítési hagyományt kell gyökeresen újra gondolni, hiszen a klímaváltozás a szüreti időpontokra, cukormennyiségre, sőt még a zöldmunkára is hatással van. Az a szőlész-borász, aki ezekhez nem tud időben alkalmazkodni, komoly nehézségekkel találhatja szembe magát. A jövőkép azonban egyértelműen pozitív: a borturizmus szempontjából kifejezetten előnyös helyzetben van a borrégió, hiszen Eger számos látnivalót tartogat, akár egy hetet is el lehet úgy tölteni turistaként, hogy minden napra jut egy új látnivaló. A kérdés csak az, hogy hosszútávon ki tudja-e használni a szektor a jó adottságokat, és tovább tud-e építkezni a komparatív előnyei mentén.
A cikk megjelenését a Magyar Suzuki Zrt. támogatta.
Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Stiller Ákos
