Schneider Electric: a magyar KKV-k is a nyertesei lehetnek a globális ellátási láncok átrendeződésének

A Schneider a világ egyik legnagyobb ipari technológiai cége, a lakossági termékektől kezdve az ipari berendezésekig az elektronikai eszközök széles palettáját fejleszti és gyártja, illetve az ipari automatizációban, energiagazdálkodási megoldásokban is az elsők között van. A világ szinte összes kontinensén jelen van mind gyártói, mind szolgáltatói tevékenységével. Ez az ellátási folyamatok szempontjából óriási kihívást jelenthet. Hogyan épül fel a vállalat ellátási rendszere?

A Schneider világszerte mintegy 160 ipari telephelyet, körülbelül 100 elosztóközpontot és egy átfogó beszállítói hálózatot működtet. A munkafolyamatok regionálisan szerveződnek, lefedve Észak-Amerikát, Európát, a nemzetközi piacot és Kínát, és szorosan együttműködünk további két főbb üzleti területünkkel, az energiagazdálkodással és ipari automatizálással. Ezek kiemelt jelentőséget kaptak az elmúlt években, ezért a fejlődésüket csak úgy lehet biztosítani, hogy nagyon szorosan együttműködünk a beszállítóinkkal, közösen fejlesztünk termékeket, berendezéseket.

A világtendencia egyértelműen az, hogy egyrészt a nagyvállalatok szorosabbra fűzik a kapcsolataikat a beszállítókkal és egyben diverzifikálják is a beszállítók körét, másrészt az ellátási rendszerek olyannyira felértékelődtek, hogy bekerültek a legfontosabb menedzsment-tevékenységek közé.

Az elmúlt néhány évben számos olyan globális esemény történt, amely bebizonyította, hogy a nagyvállalatok működése mennyire kiszolgáltatott tud lenni akkor, ha nem megfelelő az ellátási láncok kialakítása és menedzselése. A Covid járvány, különböző kereskedelmi szankciók vagy az Ever Given teherhajó Szuezi-csatornában történt balesete rávilágított, hogy új szemléletet kell meghonosítani, amelynek a rugalmasság és fenntarthatóság jelentik a legfőbb pilléreit.

Iparágon belül azt szoktuk mondani, hogy a globális ellátási láncok esetén soha nem megy le a nap.

Az olyan nagyvállalatok, mint a Schneider Electric a világ különböző pontjain, nap mint nap újabb kihívással szembesülnek, amelyekre gyorsan kell reagálni, azonnali döntéseket kell hozni. Ez nagyon izgalmas feladat.

A már említett szemléletváltáson kívül, melyek jelenleg a legfontosabb trendek és kihívások a globális ellátási láncokban?

Öt fő megatrendet azonosítottunk, amelyek a globális ellátási láncok jövőjét alakítják. Az első a fenntarthatóság és az éghajlatváltozás. A második, a digitális átalakulás és a mesterséges intelligencia térnyerése, amely nagyon hangsúlyossá válik. A harmadik, a Schneider Electricnél "új egyensúlynak" nevezett koncepció, amely de-globalizációra vagy regionalizációra törekszik. A negyedik, a jólét és az urbanizáció fejlődése, ezen belül Indiában, a Közel-Keleten és Afrikában jelentős növekedés várható. Végül pedig az energetikai átállás a tisztább, megújuló energiaforrások felé.

Sustainable World 2024

Szeptember 4-én jön az éves fenntarthatósági üzleti rendezvényünk, a Sustainable World 2024 konferencia. Megújuló enregia, zöld pénzügyek és ESG. Témák és részletek a linken.

Információ és jelentkezés

Mit jelent a vállalat számára a fenntarthatóság a globális ellátási láncok esetében?

Úgy gondolom, hogy a fenntarthatóságot az iparágban az elsők között tűztük a zászlónkra. A működésünk stratégiai átalakítása hároméves ciklusokban történik, amely 2018-as "Tailored, Sustainable and Connected 4.0 for Zero" programunkkal indult. Ez volt az első programunk, ami a fenntarthatóságot az ellátási stratégiánkba integrálta. 2020-ban elindítottuk a "STRIVE" programot, amely a fenntarthatóságot, a bizalmat, az intelligens megoldásokat, a gyorsaságot és a hatékonyságot helyezi előtérbe. Jelenlegi programunk, az "Impact Supply Chain" pedig 2024-től 2027-ig tart, és négy pilléren nyugszik: emberek, bolygó, fenntarthatóság, ügyfelek és teljesítmény.

Egyik célkitűzésünk a szén-dioxid-mentesítés. Óriási erőket mozgósítunk, hogy a fosszilis tüzelőanyagokról az elektromos energiára álljunk át a működésünk legszélesebb spektrumában.

Elindítottuk a „Zero Carbon Projectet”, hogy 2025-ig 50%-kal csökkentsük a legfontosabb 1000 beszállítónk CO2 kibocsátását, tekintettel arra is, hogy hozzájuk köthető az upstream karbonkibocsátás körülbelül 70%-a.

A saját technológiáinkkal támogatjuk őket CO2-kibocsátásuk mérésében és csökkentésében, illetve olyan platformok segítségével, amelyek lehetővé teszik a létesítményen belül üzembe helyezett különböző mérőegységekhez való csatlakozást és az adatok gyűjtésének folyamatát. Közben folyamatosan keressük beszállítóinkat Kelet-Közép-Európából is, ilyen

sikeres új beszállítónk például a lemezmegmunkálással foglalkozó, 100%-ban magyar, családi tulajdonú vállalat, a Ferzol Kft.

Elérhetővé tesszük a partnereink számára azokat a legmodernebb technológiánkat, amiket mi magunk is használunk. A közelmúltban átadott dunavecsei gyárunk például teljesen zéró emisszósan működik, és egyfajta bemutatótérként is funkcionál, ahol minden gyártás- és épületautomatizációs, energiahatékonyságot növelő megoldást latba vetünk a céljaink megvalósításáért. Európában ez egy zászlóshajó projekt a számunkra.

2020 végén indítottak el egy regionális beszállítói programot azzal a céllal, hogy erősítsék a Kelet-Közép-Európa súlyát a beszállítói láncokban, Budapesten egy 350 fős csapat foglalkozik azzal, hogy új beszállítókat találjon a vállalat. Miért fontos ez a Schneider számára, és mennyire nevezhető sikeresnek a csapat teljesítménye az elmúlt 4 év tükrében?

Európán belül Közép- és Kelet-Európa az ipari fejlődés szempontjából gyorsan növekedő régiók, ezért különösen nagy hangsúlyt fektetünk arra, hogy a regionális beszállítóinkkal még szorosabb kapcsolatot alakítsunk ki, és bővítsük a hálózatunkat. Stratégiánk szerves része, hogy a regionális képességek kihasználására fókuszálunk a magas fokú vertikális integráció helyett.

Fenntarthatósági és ellátásbiztonsági szempontból is fontos, hogy a termelés, és az azt kiszolgáló beszállítók térben is közelebb kerüljenek egymáshoz.

A budapesti Procurement team, vagyis az új régiós beszállítókkal foglalkozó csapat létrehozásáról hosszas mérlegelési folyamat után döntöttük, és pont a világjárvány idején kezdte meg a működését. Ez szerencse a szerencsétlenségben, hiszen pont ebben az időszakban kellett a legjobban szembesülnünk a beszállítói láncok sebezhetőségével, és a regionalizáció, vagyis a láncok lerövidítésének fontosságával. Az elmúlt években nagyon sikeresen működnek, a csapat dinamikus, fejlődik és rendkívül motivált. Budapesten tartjuk az Európai Beszállítói Napunkat is, amely egy olyan rendezvény, ahol 100 európai partnerünk vesz részt, megosztjuk egymással az újdonságokat, jó gyakorlatokat, szorosabbra fűzzük az informális kapcsolatokat.

Milyen nehézségekkel néz szembe egy olyan globális technológiai vállalat, mint a Schneider, amikor például olyan kontinensekről (Afrika, Latin-Amerika, Ázsia) kell beszereznie a félvezetőket vagy más kritikus alapanyagokat, ahol nem olyan szigorúak a szabályozások, mint Európában? Hogyan győződhet meg arról, hogy ezek a beszállítók etikusan működnek, és szintén igyekeznek csökkenteni a CO2 kibocsátásukat?

Úgy gondolom, hogy a Covid járvány időszaka volt, amikor az iparág megértette, hogy nem elég a Tier 1-es, vagyis a közvetlen beszállítóinkig „ellátni”, hanem az ellátási lánc mélyét, a Tier 2-3-4-es beszállítókat is jobban meg kell ismerni. Fel kell tárni a problémáikat, kihívásaikat, és ha lehetőségünk van rá, akkor segíteni nekik ezek megoldásában. Természetesen lehetetlen minden vállalat minden munkafolyamatát ellenőrizni, de hiszünk abban, hogy a partnereink is elsajátítják azt a szemléletet, amit mi vallunk, hiszen ebben a láncolatban egymásra vagyunk utalva, és mindenkinek ugyanaz az érdeke: jó minőségű, piacvezető termékeket és szolgáltatásokat előállítani költséghatékonyan és minél környezetkímélőbb módon.

Nagyon sok erőforrást invesztálunk abba, hogy az ellátási lánc legmélyebb szövetéig behatolva biztosítani tudjuk például azt, hogy minden partnerünk tiszteletben tartja a munkavállalói jogokat, és minden egyéb előírást.

Az ellátási láncok dekarbonizációja számos beruházást igényel, a folyamatok lekövetése, a mérések, a tanúsítványok megszerzése stb. több adminisztrációt és vélhetően plusz humánerőforrást is igényelnek a beszállítók részéről. Kinek kell a nap végén ezeket a költségeket megfizetni? A végfogyasztónak?

Kezdetben valóban van költsége a beruházásoknak és az új kompetenciák, folyamatok felépítésének. Ezek a költségek azonban folyamatosan csökkennek, és akár rövid- és középtávon is megtérülhetnek. Az energetikai beruházások, amelyek a CO2 csökkentés legjobb eszközei, például nagyon hamar visszahozhatják a befektetett tőkét. Ez igaz a különböző automatizációs területekre is. A fejlesztések finanszírozására természetesen forrást kell találni, de ma már a világ döntő része felismerte ezek szükségességét, és támogatja ezeket a projekteket.

Összességében a helyzetet kicsit a munkavédelmi szabályokhoz hasonlítanám. Néhány évtizeddel ezelőtt egy termelőegységben nem volt kötelező a munkavédelmi bakancs, a biztonsági előírások, berendezések sem voltak szabványosak a világon. Ma már ez elképzelhetetlen, nem csak Európában, de a világ más ipari kultúrájában sem. Mi olyan beszállítókat választunk, akik minden standardnak megfelelnek, nem kötünk kompromisszumot.

Az energiahatékonyság vagy CO2 kibocsátás csökkentésében, környezetbarát termelésben Európa mutatja az utat, de a világ követi őt ebben.

Hogy egy egyszerű példát említsek: 5-6 évvel ezelőtt az újrahasznosított műanyagért még jelentős felárat kellett fizetni, ma viszont már gyakorlatilag egy árban van a hagyományos műanyagokkal. Ugyanez igaz a napelemekre is, amelyek esetében tizedére estek az árak az ezredforduló óta. Ahogy nőnek az igények és ennek hatására a gyártási volumenek is, úgy lesz egyre költséghatékonyabb a gyártás, ezáltal a végtermék sem lesz drágább.

Ez a láncolat már elindult, és bízom benne, hogy a folyamat innentől már megállíthatatlan.

Számos magyar KKV lehetne a Schneider beszállítója. Mit tanácsolna számukra, hogyan alkalmazkodjanak a megváltozott környezethez, milyen fejlesztéseket, beruházásokat hajtsanak végre?

Természetesen bizonyos területeken, például a már említett félvezetők beszerzésekor nagy globális partnerekkel dolgozunk együtt, de az ellátási láncaink rugalmasságát a KKV-k adják. A Budapesten működő csapat is azért dolgozik, hogy egyre több, egyre agilisabb magyar és regionális vállalkozással lépjünk partnerségre.

Igyekeztünk minél egyszerűbbé tenni ezt a folyamatot, ezért akár a honlapunkon keresztül, egy egyszerű jelentkezési formot kitöltve is fel lehet venni velünk a kapcsolatot.

Úgy gondolom, hogy olyan cégekkel szeretünk együttműködni, amelyek hasonló értékeket vallanak, mint a Schneider, tesznek a fenntarthatóságért, igyekeznek modernizálni és új technológiákat meghonosítani. Erre egyébként – szintén Budapesten – egy tanácsadó csapatot is felállítottunk, amelyhez bármely vállalat fordulhat tanácsért vagy segítségért. Lehetőség van kipróbálni a 3D nyomtatás adta lehetőségeket, AI vezérelt megoldásokat vagy például exoskeletonokat is, amelyek használatával a fizikai dolgozók teljesítményét lehet növelni.

A napokban tartottuk Budapesten egy rendezvényt, ahol körülbelül 100, főként európai beszállítónk vett részt, illetve a beszerzési csapatunk és a beszerzési vezetőink is jelen voltak. Az esemény célja, hogy megosszuk a stratégiai elképzeléseinket, növekedési törekvéseinket és kihívásainkat. Beszállítóinkat ellátási láncunk szerves részének tekintjük, a működésünk alapvető feltétele, hogy szoros kapcsolatot ápoljunk velük, ez pedig remek platformot biztosít, hogy még jobban megismerjük

A cikk megjelenését a Schneider Electric támogatta.

Címlapkép és fotók forrása: Portfolio - Stiller Ákos