Megjöttek a legfrissebb számok: egyszerűen hatalmasat tarolt Donald Trump
Úgy néz ki, minden egyes billegő államban Donald Trump nyert, ezzel egészen fölényes, 312 elektoros győzelmet aratott a republikánus jelölt.
Úgy néz ki, minden egyes billegő államban Donald Trump nyert, ezzel egészen fölényes, 312 elektoros győzelmet aratott a republikánus jelölt.
Joe Biden elnöksége háborús konfliktusokkel és súlyos katonai incidensekkel terhelt időszak volt, hiszen Oroszország megpróbálta lerohanni Ukrajnát, a Hamász megtámadta Izraelt, ami regionális konfliktussá eszkalálódott (utóbbi kapcsán Amerika nyílt intervenciót is kezdett Jemenben), átvették a tálibok az uralmat Afganisztánban és számos kisebb konfliktus is kirobbant vagy fellángolt a világon. Donald Trump 2023 óta azzal kampányolt, hogy pillanatok alatt békét fog teremteni Ukrajnában és a Közel-Keleten, sőt, ha ő lett volna az elnök, eleve ki sem robbantak volna ezek a konfliktusok; arról azonban keveset tudni, hogy Trump pontosan hogy tervezi rendezni a már kirobbant háborúkat. Eljöhet a globális béke érája most, hogy Donald Trump lesz Amerika következő elnöke? Megvizsgáltuk a nagy kérdést, ami sokakat foglalkoztat.
Úgy néz ki, Donald Trump republikánus elnökjelölt győzött Pennsylvania, Georgia és Észak-Karolina államban is, ezzel megnyerte az amerikai elnökválasztást.
Ahogy Oroszország és az ukrajnai háború fontos téma volt az amerikai választási kampány során, úgy Oroszországban (és természetesen Ukrajnában) is fontos téma a novemberi amerikai elnökválasztás, hiszen a háború további fejleményeit jelentősen megváltoztathatja egyik vagy másik amerikai vezető győzelme. Ennek kapcsán érdemes megnézni, a háborút vívó két országban kinek drukkolnak.
Ma fontos választás lesz Amerikai Egyesült Államokban: Donald Trump, a Republikánus Párt és Kamala Harris, a Demokrata Párt jelöltje megmérkőznek egymással az elnöki székért. Ahhoz, hogy az egyik jelölt győzzön, 270 elektori szavazatot kell begyűjtenie az 538-ból. Emellett a 100-ból 34 szenátusi és mind a 435 képviselőházi helyről is döntenek az amerikai választópolgárok. Vegyük sorra a legfontosabb információkat az amerikai elnökválasztás mai menetrendjével kapcsolatosan.
A világ minden táján vannak, akik azt remélik, hogy Donald Trump republikánus elnökjelölt megválasztása esetén gyors és tartós béke következik Ukrajnában, illetve valamilyen úton-módon sikerül majd kiegyezni Oroszországgal is, nemcsak elkerülve egy esetleges harmadik világháborút, de talán véget vetve a súlyos gazdasági károkat okozó szankciós hadviselésnek is. Maga Trump is számtalanszor megígérte, hogy 1-2 napon belül békét fog teremteni, ha megválasztják, arról pedig, hogy ezt pontosan hogy tenné meg, már számtalan információ kiszivárgott az amerikai és brit sajtóba. Tényleg Donald Trump lesz a nagy béketeremtő? Mit ígér ezzel szemben Kamala Harris, a demokraták jelöltje? Kinek drukkol Oroszország? Nézzük.
Az Ukrajna elleni orosz invázió kezdete óta riogatnak azzal keleten és nyugaton egyaránt, hogy Észak-Korea katonákat fog küldeni az ukrán frontra: már az első komolyabb orosz vereségek után, 2022 nyarán lehetett hallani arról, hogy Phenjan beavatkozásra készül. Most nagyon úgy néz ki, a korábban szinte szürreálisan ható prognózis tényleg megvalósul: Ukrajna és Dél-Korea információi szerint is megérkezett Oroszországba az első 1500 észak-koreai „önkéntes”, akik fegyvert ragadnak majd Moszkva oldalán. Bár Észak-Korea rengeteget segít Moszkvának, úgy néz ki, az egyre szorosabbra fonódó viszonynak lesz egy kellemetlen következménye is Vlagyimir Putyin terveire nézve: az eddig semleges Dél-Korea nemcsak fegyvereket küldhet Ukrajnának, de akár nyíltan be is léphet a háborúba, Kijev oldalán.
A gyorsan eszkalálódó közel-keleti események fényében viszonylag kevés szó esett arról, hogy Ukrajna elvesztette a donyecki védelmi rendszerének egyik legfontosabb elemét, Vuhledár várost; az orosz katonák majdnem két évnyi ostrom után bevették a települést. Vuhledár megszállása nemcsak levette a nyomást Mariupol térségéről és Donyeck városról, de szabaddá tette az utat Velika Novoszilka felé. Mivel északra, Pokrovszk térségében már most is gyorsan nyomulnak előre az orosz katonák, Donyeck megye déli és középső részében egyre drasztikusabb a helyzet, az ukrán haderőnek csodára van szüksége ahhoz, hogy hosszabb távon meg tudja tartani ezt a szektort.
Tegnap példátlan támadás indult Izrael ellen: Irán több mint 180 ballisztikus rakétát lőtt ki a zsidó államra, több ezek közül be is csapódott a megtámadott ország területén. Izrael szerint a támadás nem okozott jelentős kárt és „csak” egy ember vesztette életét, ettől függetlenül Jeruzsálem nem hagyhatja válasz nélkül a súlyos incidenst. Jó esély van rá, hogy Izrael ezúttal nem lesz olyan diszkrét, mint a legutóbbi alkalommal, ugyanakkor a nyílt háborút talán még mindig el akarja kerülni mindkét oldal.
Ma hajnalban izraeli deszantosok lépték át Libanon határát: megkezdődött ezzel az Északi Nyilak hadművelet szárazföldi komponense. Izrael kormánya limitált betörést és korlátozott célokat emleget, a helyzet azonban mindenképpen veszélyesnek és kockázatosnak nevezhető.
Tegnap rendkívüli ülést tartott az orosz nemzetbiztonsági tanács: az esemény során Vlagyimir Putyin elnök javaslatot tett arra, hogy módosítsák az ország nukleáris doktrínáját, láthatólag kifejezetten azzal a céllal, hogy ráijesszen a Nyugatra. Az Ukrajnára és Amerikára szabott módosítás lényege, hogy Oroszország akkor is használhat atomfegyvert, ha Kijev amerikai nagy hatótávolságú, nem nukleáris rakétákkal támad rá, ebben az esetben ráadásul Washington is potenciális célponttá válna. A döntéssel Putyin azt akarja meggátolni, hogy Joe Biden amerikai elnök és Keir Starmer brit miniszterelnök engedélyezzék a NATO-gyártmányú nagy hatótávolságú rakéták használatát Oroszország belső területei ellen.
A fél világra ráijesztett Oroszország, amikor a 2015-ös győzelmi napi parádén végig gurultak az első T-14 Armata harckocsik. Moduláris, automatizált, elképesztően jól védett, újfajta fegyverzettel felszerelt – úgy tűnt, hogy Moszkva bemutatta a világ első valódi negyedik generációs harckocsiját. Azóta eltelt kilenc év. Oroszország a második világháború óta nem látott intenzitású konfliktust hozott Európára. A frontvonalakon azonban szinte teljes egészében csak szovjet eredetű harckocsik dolgoznak, az Armaták még a katonai parádékról is teljesen eltűntek. Pedig a háború kiváló lehetőséget adott volna az orosz hadiiparnak arra, hogy megmutassa: mennyivel jobb is az Armata minden más harckocsinál. Arra, hogy mégis miért maradtak otthon a "szupertankként" emlegetett harcjárművek, illetve, hogy miért terítik őket külföldi vevőknek ahelyett, hogy orosz harckocsizóknak gyártanák őket, többféle magyarázat is van.
Az elmúlt napokban több ezer elektronikus kommunikációs eszköz robbant fel a libanoni fővárosban, Bejrútban és térségében; valószínűleg az izraeli titkosszolgálatok támadását láthattuk. Bár az első órákban olvashattunk híreket arról, hogy valamilyen titkos szoftver segítségével felgyújtotta a Moszad a teljesen ártalmatlan, civil forgalomban is kapható eszközök akkumulátorait, valószínűleg nem ez történt, így fölösleges attól rettegni, hogy hirtelen felrobbantja valamelyik rejtélyes ügynökség a mobiltelefonunkat vagy okoshűtőnket.
A minap bejárta a nemzetközi sajtót egy hír, mely szerint az Ukrajnának leszállított Leopard 2-es harckocsik igencsak nagy része elveszett az orosz haderővel folytatott harcok során. Van olyan altípus, ahol a veszteségráta még a 70%-ot is eléri. Mit jelent ez a híres német harcjármű-család jövője kapcsán? Tényleg vége a harckocsik korának? Netán kiderült most, hogy az egész Leopard-széria valójában egy túlsztárolt acélteknő? Nézzük meg, mi van a számok mögött.
Nagyon úgy néz ki, hogy megkapta Oroszország az első új rakétarendszereket Irántól, melyek érkezésére az amerikai hírszerzés már majdnem két éve készül. Még mindig nem tudni pontosan, mit és mennyit kapott Moszkva, a legfrissebb információk szerint főleg Fateh-360-asok kerültek átadásra, melyek inkább egy nagy kaliberű rakéta-sorozatvetőre hasonlítanak, mintsem egy hagyományos ballisztikus rakétarendszerre. Irán fegyvertranszferje olyan szempontból fontos lehet, hogy az oroszok hosszabb távon nagy mennyiségű, gyorsan legyártható rakétához juthatnak hozzá, ami kiegészítheti az orosz hadiipar gyártóképességét és az észak-koreai beszerzéseket.
A háború elején teljesen elképzelhetetlen volt, hogy az ukrán haderő megtámadja Oroszországot és elfoglal egy egész várost a rivális állam területén, így nem meglepő, hogy sokan hatalmas sikerként ünnepelték azt, hogy az 5000-es lélekszámú Szudzsa augusztusban ukrán kézre került. Közben kevés szó esett arról, hogy az orosz hadsereg elfoglalt számos kistelepülés mellett egy 14 ezres kisvárost, Novohrodivkát és felvonultak a stratégiai fontosságú Pokrovszk térségében. Ha az ukrán hadvezetés nem tudja sürgősen stabilizálni a helyzetet a keleti fronton, egyértelműen kijelenthető lesz, hogy sokkal nagyobbat vesztettek Kurszk megtámadásával, mint az oroszok, nemcsak Donyeck megye kerülhet súlyos veszélybe, de Dnyipropetrovszk védelmére is fel kell készülnie az ukrán hadseregnek.
Már több mint két hete ádáz harcok dúlnak Oroszország Kurszk megyéjében és egyelőre még távolról sem nagyon látni, mikor sikerülhet kiűzni az ukrán rohamcsapatokat Oroszország nemzetközileg elismert területéről. Ennyi idő után a nyugaton többnyire zseniális hadicselként ünnepelt offenzíva pozitívumai és negatívumai is egyre inkább kezdenek kirajzolódni: a Kreml számára megalázó betörés komoly ukrán veszteségekkel és a donbaszi orosz offenzíva felgyorsulásával is járt. Egyes nyugati lapok már arról írnak, hogy Ukrajna hatalmas stratégiai hibát követett el Kurszk megtámadásával. Ezt még alighanem korai egyértelműen kijelenteni, azonban több olyan forgatókönyv is felmerül, mellyel kifejezetten rosszul sülhet el a merész offenzíva.
Úgy tűnik, hogy az elmúlt szűk két év legsikeresebb hadjáratát indította meg néhány napja az ukrán hadvezetés: az offenzíva azonban nem a Donbaszban és nem is Dél-Ukrajnában, hanem Oroszország területén, Kurszk megyében zajlik. Az ukrán fegyveres erők majdnem egy tucat kistelepülést elfoglaltak és most épp egy 5000-es kisvárost, Szudzsát ostromolnak, az orosz hadvezetés pedig attól tart, hogy hamarosan a kurszki atomerőmű is támadás alá kerülhet. Jelenleg csak találgatni lehet arról, hogy mi értelme van embert és hadianyagot ölni egy Oroszország területén zajló offenzívába, ha az ukrán haderő erőforrásai amúgy is szűkösek, még a Fehér Ház sem igazán érti, mi történik. Nézzük meg a lehetséges magyarázatokat.
Több mint egy évtizede nem látott zavargáshullámot indított el Nagy-Britanniában egy szörnyű tragédia. 2024. július 29-én egy ruandai családi háttérrel rendelkező brit állampolgár kisgyerekeket késelt meg Southport városában, három fiatal életét vesztette és még tíz ember megsérült. A tragikus atrocitásra válaszul brit nacionalisták tömegei döntöttek úgy, hogy a „kezükbe veszik a dolgokat” és az utcára vonultak, bevándorlóellenes szlogeneket skandálva, közterületeket rongálva, valamint összetűzésbe keveredtek a rendőrhatóságokkal is. Válaszul a bevándorlók is a erődemonstrációba kezdtek: több nagyvárosban is összecsapások alakultak ki a brit nacionalista és bevándorló hátterű csoportok közt. A hatóságok egyelőre tehetetlennek tűnnek, az új brit kormány összehívta a Cobra testületet.
Bár még nincs végleges döntés azzal kapcsolatosan, hogy Kamala Harris lesz a Demokrata Párt elnökjelöltje Joe Biden tegnapi visszalépése után, minden jel arra mutat, hogy ő most a legesélyesebb a posztra. Így tehát megvan az esélye annak, hogy ha legyőzi Donald Trumpot 2024 novemberében, Kamala Harris lesz az Egyesült Államok következő elnöke. Az új elnöknek kül- és belpolitikában is komoly krízisekkel kell szembenéznie: ilyen az ukrajnai háború, a gázai háború, a bevándorlás vagy éppen a fegyvertartás kérdése. Összeszedtük, mit gondol Harris ezekről a fontos témákról.
A pénzügyi tudatosság nem áll meg a befektetéseknél - az öröklés kérdésköre legalább ennyire fontos. Különösen... 
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Hogyan válassz megbízható kivitelezőt otthonfelújításhoz? A felújítási...
Évi 201 ezer tonna fagyi külföldre - ezzel Németország messze a világ legnagyobb exportőre volt 2023-ban, a fagyi... 
Mi egy parkolóhely értéke? És a lakhelyé? Lehet érzelemmentesen dönteni? Ki mellé áll a közgazdaságtan? Balásy...
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Tegyük fel, hogy most ülsz le először tárgyalni a privát bankároddal. Befektetőként ilyenkor az a legfontosabb kérdés...
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
