Bő fél évtizede tombol a válság a bankszektor mellett a magyar biztosítási piacon is. Visszaesett az értékesítés, új típusú biztosítások nyertek teret, miközben mások háttérbe szorultak. A biztosítók erősorrendje is több helyen megváltozott - az alábbiakban érdekes ábrákon mutatjuk be a szemmel látható változásokat, amelyek az elmúlt öt évben mentek végbe.
Mindössze 151 milliárd forintnyi lakáshitelt vett fel 2013-ban a magyar lakosság, ami 18%-a az öt évvel korábbi szintnek. A 2012-es mélyponthoz képest így is közel másfélszeresére növekedett a jelzáloghitelezés tavaly. A lakosság teljes banki hiteltartozása 2013 szilveszterén 6842 milliárd forinton állt, ez 5%-os csökkenést jelent egy év alatt. Ami a bankbetéteket illeti, az alacsony kamatszint miatt soha nem látott pénzkivonás történt a lekötött forintbetétekből: egy év alatt közel ötödével, 923 milliárd forinttal csökkent az összegük. A teljes lakossági betétállomány tizede tűnt el. Az alábbiakban az MNB pénteken közzétett lakossági hitel-betét adataiból csemegézünk, amelyek immár a 2013-as év egészét felölelik.
Soha nem tolongtak még annyian a Központi Hitelinformációs Rendszer (KHR) negatív adóslistáján, mint 2013 végén. Az adatokat kezelő BISZ Zrt. statisztikája szerint a 2012-es javulás után 1,7 millióra ugrott tavaly a fennálló mulasztások száma, ami két és félszerese az öt évvel korábbi szintnek. A romlásban biztosan szerepe van az utóbbi hónapok fizetési fegyelmet rontó devizahiteles kampányának is.
A problémás szerződések mellett 2012 óta azok a hitelek is szerepelnek a KHR-ben, amelyeket rendben törleszt az adós, így összesen csaknem 4,9 millió ügyfelet tartanak nyilván a rendszerben. A hitelszerződéssel rendelkező vállalkozások száma pedig 155 ezer.
Új reménycsillag tűnt fel év elején a magyar biztosítók és a jövőbeni nyugdíjasok borús egén. Január 1-jétől ugyanis ismét jár adókedvezmény az életbiztosítások egy részéhez, mégpedig a nyugdíjcélúakhoz. A befizetett biztosítási díj 20%-ára rúgó éves kedvezményt nem az ügyfél pénztárcáját, hanem a biztosítónál lévő megtakarítását, vagyis későbbi, nyugdíjas jövedelmét gyarapítja hozammal növelten. A Portfolio.hu által megkérdezett biztosítók mindegyike nagy fantáziát lát az új lehetőségben, hiszen ezzel a meglévő nyugdíjcélú megtakarítási lehetőségekkel (NYESZ, önkéntes pénztár) megegyező elbírálás alá esik az életbiztosítás. A biztosítók többsége előállt már saját termékével is.
Az MNB csütörtöki bejelentése alapján lényegében a Soltvadkert és Vidéke másfél évvel ezelőtti sorsára jutott a Körmend és Vidéke Takarékszövetkezet, amely a takarékok döntő többségével ellentétben nem lépett be az új szövetkezeti integrációba. A lakossági és vállalati betéteseket 100 ezer eurós összegig 20 munkanapon belül kártalaníthatja az ország betéteseinek pénzét védő és a bankok befizetéseiből működő Országos Betétbiztosítási Alap (OBA). Egy évvel ezelőtti adatok alapján nagyjából 20 milliárd forint körül lehet a kártalanítási összeg, bár az adatok összesítését még most végzi az OBA.
Nem tévedés: az elmúlt fél évtizedben 45%-kal csökkent a magyar háztartások devizahitel-tartozása. Igaz, rögtön hozzá kell tennünk: nem forintban, hanem devizában számítva. Aki ugyanis milliós nagyságrendű devizahitelt vett fel, annak a forintban számított tartozása nagy valószínűséggel most is magasabb, mint a folyósításkor kapott összeg. Ha fokozatosan is, most már forintban is apad azonban a háztartások devizahitel-tartozása, így a devizahiteles probléma (legalábbis a fizetőképes ügyfelek esetében) idővel egyre kevésbé igényel drasztikus kormányzati beavatkozást.
Valójában a kormány határozza meg, mennyit is ér a magyar Raiffeisen - ismeri el Heinz Wiedner, a társaság vezérigazgatója. Az osztrák tulajdonos két héttel ezelőtti döntése óta először a Portfolio.hu-nak beszél arról a bankvezér, miként lehet a tartós bizonytalanság állapotában is terveket szőni a banknál, mit gondol a magyar bankszektor Matolcsy György által jósolt átalakulásáról és a bankvezér kollégák őszinteségéről. Szavai alapján a tavaszi választások aligha vetnek véget a magyar gazdaságpolitika "szabadságharcának".
Már-már gazdaságtörténeti fordulatnak számító fejleményt hozott a nemrég zárult kötelező gépjármű-felelősségbiztosítási kampány. A Portfolio.hu által megkérdezett alkuszok többségénél kissé emelkedtek az átlagdíjak az évek óta tartó áresés után. Míg egy évvel korábban a K&H-hoz, a Genertelhez és a Wáberer Hungáriához szerződött át a legtöbb autós, ezúttal a hosszú ideig piacot vesztő Allianz, valamint a Posta Biztosító és a K&H Biztosító volt a legnépszerűbb, ebben a sorrendben. Az új szerződéskötéssel egyre kisebb az elérhető megtakarítás, így a váltók száma több mint százezerrel csökkenhetett egy év alatt.
Felpörgette az eseményeket az osztrák Raiffeisennél az új vezérigazgató júniusi érkezése. Határozottabb irányt adott a bank stratégiájának: nagyszabású költségcsökkentést indítottak el, fókuszáltabb lett az egyes piacok kezelése és megerősítik a bank tőkehelyzetét is. Hogy maradnak végül Magyarországon, arra nem vehetünk mérget, a bank áramvonalasítását azonban az árfolyam további emelkedésével díjazhatja a piac. Mi vár a Raiffeisenre és részvényeseire?
Bár a héten a Raiffeisen esetleges kivonulásától és végül maradásától volt hangos a sajtó, gőzerővel zajlik egy szintén osztrák pénzintézet terjeszkedése Magyarországon. Ezúttal nem a bankszektorról, hanem a biztosításiról van szó: újabb leánybiztosítót szerez a Magyarországon már ismert Vienna Insurance Group. Ezzel már három, külön márkanév alatt futó biztosítóval is rendelkezik majd hazánkban, piaci részesedését pedig 5,8 százalékról 7,2 százalékra növeli. Kivonul a piacról a francia Axa biztosító, leánycége nemcsak új tulajdonost, de várhatóan új nevet is kap.
Hiába tartozik fokozatosan egyre kisebb összeggel a lakosság a bankoknak, egyre többet költ a meglévő hitelek törlesztésére. Pontosabban költene, ha az árfolyamgát nem segítene: számításaink szerint 2013-ban összesen 591 milliárd forintot áldozott a magyar lakosság banki devizahitel-törlesztésre, ami a program nélkül bőven 620 milliárd forint fölött lett volna. Tavaly nem emelkedett tovább a devizahitelek kamata, a forint azonban soha nem volt olyan gyenge az év átlagában a frankhoz és az euróhoz képest, mint 2013-ban.
Hamarosan bejelenthetik, hogy a Töröcskei István érdekeltségébe tartozó Széchenyi Bank vásárolja meg a nála százszor nagyobb méretű Raiffeisen Bankot. A szokatlan tranzakcióval több elemzésünkben is foglalkozunk, az alábbiakban azt nézzük meg, mennyire változik meg ettől a magyar bankszektor külföldi és hazai befolyás szerinti szerkezete. Számításaink szerint csaknem megvalósul a kormány célja: a bankszektort legalább felerészben magyar kezekben tudni. A Raiffeisen megvásárlásával ugyanis a 2012 végi 43%-ról 50% közelébe nőhet a magyar érdekeltségű bankok részaránya. A Raiffeisen kvázi állami kézbe vétele és megtartása azonban sokba kerülhet az adófizetőknek.
Minden korábbi várakozáson túlmenő kamatcsökkentési sorozat, óriási átalakulás a lakossági megtakarítási piacon, és sok százmilliárdos hitelpiaci élénkítés - ezek mind-mind a Magyar Nemzeti Bank háza tájáról kiindult folyamatok voltak idén, amelyeknek összefoglaló története a Portfolio.hu szerkesztőségének megítélése szerint megérdemli a legfontosabb idei gazdasági-pénzügyi sztori címet. A történethez persze az is hozzátartozik, hogy bár új jegybankelnökként Matolcsy György gyökeres fordulatot ígért a monetáris politikában, de végül ez túlzásnak bizonyult, ahogy a váltással kapcsolatos félelmek is. Maga az átállás azonban nem volt zökkenőmentes, amely többek között abból is látszott, hogy amikor Matolcsy túlmerészkedett a szakértői stáb által megtámogatott kereteken, akkor teljesítménye jócskán visszaesett.
Tragikomikus és irracionális elemektől hemzsegett 2013-ban is a kormány és a bankok viszonya. Eleve egy teljesen új, Európában ismeretlen banki adónem bevezetésével kezdődött az év, amit aztán a kulcs megemelésével, egy pótadóval és a bankoknak fájó ingyenes készpénzfelvételről szóló döntéssel is megfejelt a kormány. Mintha mindez nem lett volna elég, a nyár közepén elővette a politika a devizahitelesek újbóli "megmentésének" ötletét is, ebben azonban egyelőre sem a bankok, sem az adósok számára nem lett köszönet. A kormány szerint év végén még a Kúria is a bankok oldalára állt, a kérdés tehát nem jutott nyugvópontra. Csodálkozhatunk-e azon, hogy ebben a környezetben több nagybank tulajdonosa is a kivonulást fontolgatja?
A kis önerővel és nagy kockázatvállalással járó devizahitel-boom után megnőtt a nagyobb önerőt és kisebb kockázatvállalást biztosító lakás-előtakarékosság jelentősége Magyarországon. Az éveken keresztül két társaság (Fundamenta és OTP) által fémjelzett piac már négyszereplős: az Erste után ma az elsősorban biztosítótársaságként ismert Aegon is bejelentette, hogy megkezdte működését saját lakás-takarékpénztára.
A kétszeresére, de inkább a háromszorosára kell emelni a takarékszövetkezetek piaci részesedését - mondta már 2010 őszén Orbán Viktor. A bankszektornak pedig legalább felerészben magyar kézben kell lennie - tette hozzá később. Eladtak több kisebb bankot a külföldiek az utóbbi években, megkezdődött a takarékszövetkezeti szektor átalakítása, és szóba került most már legalább két nagybank tulajdonosának a kivonulása is. Hogy állunk ezek után a miniszterelnök kívánságának teljesülésével? - ezt nézzük meg az alábbiakban 7 kérdés és 7 válasz formájában. A magyar bankszektor nagy átalakulása valószínűleg még csak most kezdődik, és a szemünk láttára fog lezajlani.
Az elmúlt évek legkisebb, 13 milliárd forintos nyereségét érték el a harmadik negyedévben a hazai részvénytársasági hitelintézetek. Már annak is örülhet a bankszektor, hogy az előző negyedévvel ellentétben ezúttal nem lett veszteséges. Annak viszont kevésbé, hogy az egyes bankok között továbbra is óriási eltérések mutatkoznak. A jegybank politikája erőteljesen csökkentette a kamatbevételeket, ezt azonban nagyjából kompenzálta a kamatköltségek még nagyobb visszaesése. A bankok hitelportfóliója tovább romlott (a teljes NPL-ráta 14,5%), és a hiteleken elszenvedett értékvesztés is növekedett az egy évvel korábbihoz képest. A tőkeáttétel-csökkentés (deleveraging) viszont mintha megtorpant volna, kérdés, vajon ez már a fordulat első jele-e.
A Magyar Nemzeti Bankot is meglepte a múlt héten megjelent alacsony inflációs adat, amely a jegybank középtávú inflációs képére és a kamatpályára is hatással lehet - mondta a Portfolio.hu-nak adott interjújában Balog Ádám. Az MNB alelnöke szerint aktívan figyelnek a pénzügyi stabilitási kockázatokra is, de jelenleg csak annyit ígérhet, hogy nem fogják elszúrni a kamatcsökkentéssel. A Növekedési Hitelprogram jövőre 0,7 százazalékponttal emelheti meg a GDP-t, az újabb keret 70-80 százalékát pedig beruházási hitelre fordíthatják a bankok. A devizatartalékhoz csak nagyon óvatosan és csak meghatározott feltételek mellett nyúlnának.
Az MKB után a Raiffeisen a második hazai nagybank, amelynek szóba került az eladása a napokban. Az elmúlt évek egyik legveszteségesebb magyarországi bankjáról van szó, így a tulajdonos nyilatkozata, ha váratlan volt is, nem feltétlenül keltett meglepetést. Az annál inkább, hogy az osztrákok állítólag már vételi ajánlatokat is kaptak a magyar érdekeltségre. Mivel egy veszteségtermelő koloncot aligha venne bárki is a nyakába, elképzelhető, hogy az MKB-hoz hasonlóan nem egészben értékesítenék a leánybankot, sőt más lehetőségek is szóba jöhetnek. Az alábbiakban megvizsgáljuk, hogy áll most a magyar Raiffeisen szénája.
Nehéz elképzelni, hogy az Ausztriánál lényegesen kisebb GDP-vel rendelkező Magyarország megélne a jövőben is egy nagyságrenddel nagyobb létszámú bankpiaccal - mondja Kozma András. A német tulajdonban lévő hazai Commerzbank elnök-vezérigazgatója a Növekedési Hitelprogram második szakaszáról és a tranzakciós illetékről is megosztja véleményét a Portfolio.hu-nak adott interjújában.
Pár darab AT&T-adtam el, mert kellett egy kis pénz, és kaptam pár osztalékot is, más említésre méltó dolog...
Tegyük fel, hogy most ülsz le először tárgyalni a privát bankároddal. Befektetőként ilyenkor az a legfontosabb kérdés...
Az elektronikai hulladék világszerte az egyik leggyorsabban növekvő hulladéktípus. 2022-ben 62 millió tonna e-hulladék...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! CSOK átvitele másik ingatlanra 2025-ben - Mit tehetsz eladáskor? CSOK átvitele...
A magyarországi székhelyű gazdasági társaságok tulajdonosai számára az exit lehetősége gyakran egy külföldi befektetőnek... 
Az energetikai fenntarthatóság és az innováció kéz a kézben járnak a hazai pályázati palettán - ez az összefoglaló... 
Az invazív szúnyogfajok megjelenésével új kórokozók is felbukkanhatnak.
10 milliárd forintos támogatással mentenék meg a nyarat.
Így termelj, tárolj és válj le a hálózatról egyszer és mindenkorra!
