• Megjelenítés
Palkó István

Palkó István

vezető elemző

Palkó István 2007-ben a Budapesti Corvinus Egyetem Pénzügy szakán, majd 2008-ban a hollandiai Dronten Professional Agricultural University European Funds Management szakán szerzett diplomát. 2009 óta a Portfolio elemzője, 2012 óta vezető elemzője, a pénzügyi szektor a szakterülete. Főszerepet vállal a Portfolio Hitelezés, Biztosítás és Future of Finance konferenciáinak szakmai megszervezésében. A Magyar Közgazdasági Társaság (MKT) Pénzügyi szakosztályának elnökségi tagja, 2011-ben sajtó kategóriában Junior Prima díjat kapott. 
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1547

Köszönjük, devizahiteles csomag: új csúcson a bedőlt hitelek

Talán soha nem volt még olyan nagy a devizahiteles csomaggal kapcsolatos lakossági várakozás, mint 2013 harmadik negyedévében. A folyamatos politikai ígéreteknek meg is lett a negatív következményük: új csúcsra ugrott a nem teljesítő hitelek aránya. Az MNB pénteken közzétett adatai szerint a lakossági hitelek 18,5 százaléka 90 napon túl, további 15,4 százaléka pedig 90 napon belül késedelmes, vagyis háromból egy hitelt nem a szerződés szerint törlesztenek. Vészesen magasra emelkedett azok aránya is, akiknek a tartozása meghaladja a lakás értékét.

Forró pénzek a magyar biztosítóknál

A jól sikerült második negyedévet követően ismét visszatért a stagnálás közeli állapot a hazai biztosítási piacra. A teljes díjbevétel 1,1%-kal nőtt az egy évvel korábbihoz képest, a valósabb képet mutató korrigált díjbevétel azonban 2,1%-kal visszaesett. Az élet és a nem-élet üzletág teljesítménye hasonló mértékű romlást mutat, ha az egyszeri díjas termékek 25%-os megugrásától eltekintünk. A Generali-Providencia díjbevétel szerinti elsősége egy negyedévig tartott: ezúttal megint az Allianz lett a legnagyobb egyedi biztosító, csoportszinten viszont a Generali maradt a legnagyobb.

Infarktushoz vezetett a takarékszövetkezet hízókúrája

Három év alatt példátlan mértékben, kilencszeresére pumpálta fel hitelállományát az ország ma már tizenötödik legnagyobbnak számító takarékszövetkezete, a Körmend és Vidéke. A legkevésbé sem óvatos terjeszkedésnek meg lett a következménye: november elején felügyeleti biztosokat rendelt ki hozzá az MNB. Az ország egyik legnagyobb kockázatot vállaló takarékjáról van szó, amely a kritikus helyzeteket kezelni tudó új integrációs szervezetből bankká alakulási szándéka miatt kimaradt. Egyelőre nem egyértelmű, elkerülhető-e a Soltvadkert és Vidéke tavalyi esetének megismétlődése, egyáltalán nem zárható ki azonban, hogy hamarosan befektetői segítséggel helyreáll az intézmény normál működése: úgy tudjuk, több befektetői kör is meg akarja szerezni a takarékot. Még ha nincs is a betéteseknek félnivalójuk, a takarék eddigi üzleti gyakorlatán biztosan változtatni kell.

Zuhanó bevételek mellett nyereséges a CIG Pannónia (2.)

A meglévő portfólió termőre fordulásának köszönhetően nyereséges lett a CIG Pannónia a harmadik negyedévben 239 millió forintos nettó eredménnyel, miközben a díjbevételei 21%-kal, új szerzései 36%-kal estek egy év alatt.

Fontosabb részletek:
- Az idő előrehaladtával tovább növekszik a unit-linked portfólió eredménytartalma, ennek köszönhetően ez a harmadik negyedév, amikor nyereséges az életbiztosító.
- A díjbevételek és az új szerzések, vagyis a jövőbeni növekedés miatt fontos tényezők szempontjából azonban 2009 óta ez a leggyengébb harmadik negyedév.
- A vagyonbiztosító CIG EMABIT még veszteséges volt 131 millió forint értékben a negyedév során.

Tisztességes profitot a bankoknak! (Interjú)

Piaci erőfölény helyett egészséges versenyt szeretne látni a bankszektorban Nagy Márton. A Magyar Nemzeti Bank ügyvezető igazgatója a Portfolio.hu-nak adott interjújában elmagyarázza, hogy lehet a devizahitelesek érdekeit szolgáló javaslatokkal erősíteni a jegybank számára fontos pénzügyi stabilitást. A hitelpiacon szerinte a kisebb szereplők hozhatnak fordulatot, ha a külföldi tulajdonú nagybankok nem változtatnak. Úgy véli, pozitív intézkedés a devizahiteles árfolyamgát kiszélesítése, a 90 napon túl késedelmes adósok esetében pedig hajlandóak lesznek a bankok tartozás-elengedésre is. Egyetért a készpénzfelvétel ingyenessé tételéről szóló döntés elvével, és téves állításnak tartja, hogy a tranzakciós illeték megemelésére a pénzforgalom visszaesése miatt volt szükség, ez ugyanis nem következett be.

Autósok és biztosítók: történelmi fordulat készülődik

Várhatóan november 2-án hirdetik meg a magyar biztosítók év végi kötelező biztosítási díjaikat. Az év közben biztosítást kötő ügyfelek esetében már egy ideje emelkedik az átlagos díjszint. A drágulás most hosszú évek után először az év végi kampányra is átragadhat, pénzügyi értelemben lélegzetvételhez juttatva a biztosítókat és a közvetítőket. Az alábbiakban összefoglaljuk, mi várható a kötelező biztosítások terén a közeljövőben.

Devizahiteles csomag: a többséget "megmentették"

A kormányváltástól napjainkig 380 ezer devizahiteles vett igénybe valamilyen állami segítséget, vagy szabadult meg más módon a hitelétől. A többség már élt olyan adóskönnyítő megoldással, amelyhez hasonlót most megint tervez a kormány. 170-170 ezren végtörlesztettek, illetve "árfolyamrögzítettek" kedvezményesen, ennél jóval kevesebben éltek a fizetésképteleneknek szóló megoldásokkal. Ha kevés áldozattal járó, célzott megoldást szeretne a kormány, ez utóbbiak továbbfejlesztésére helyezné most a hangsúlyt. Úgy tűnik azonban, most sem a bajban lévő (igaz, sok esetben felelőtlen) ügyfeleknek fog szólni az új csomag, hanem megint a fizetőképes többségnek.

Devizahiteles törlesztőrészletek: itt a fordulat?

Ma csaknem százmilliárd forinttal magasabb törlesztőrészletet fizetnek a devizahitelesek egy év alatt, mint öt éve - derül ki a Portfolio.hu számításaiból. Az elmúlt évben nem nőtt tovább a devizahitelek átlagkamata, a forint árfolyama viszont soha nem volt olyan gyenge az euróval és a frankkal szemben, mint az idei év eddigi részében átlagosan. Elméletileg nőtt volna tehát a törlesztési teher, az árfolyamgátba belépett ügyfeleknek köszönhetően azonban tavalyhoz képest számításaink szerint már csökkent a ténylegesen kifizetett törlesztőrészlet. Úgy tűnik, a devizahiteles törlesztőrészletekben a készülő csomag nélkül is már elérkezett a fordulat.

Örökre elfelejthetik a devizahitelesek az árfolyamváltozásokat?

Lekerült a napirendről a devizahitelek azonnali forintosítása, mert a forint árfolyamát vagy az MNB devizatartalékát rosszul érintette volna. Ehelyett az árfolyamgát továbbfejlesztésével mentesítené a kormány az árfolyamkockázattól a devizahiteleseket, csökkentve egyúttal a törlesztőrészleteket is. Többféle megoldás versenyez egymással, ezek közül forrásaink szerint valamiféle végtelenített árfolyamgát áll most nyerésre. Cikkünkben bemutatjuk, mit hozhat ez az adósoknak és a bankoknak.

Ilyen lesz a devizahiteles csomag - Megszólaltak a profik

Alapkezelőket és elemzőket, külföldieket és hazaiakat vegyesen kérdeztünk meg arról, véleményük szerint mi várható a készülő devizahiteles csomagtól. Bár a bankok november 1-jéig időt kaptak arra, hogy a kormánynak tetsző javaslatot tegyenek az asztalra, arra számíthatunk, hogy a kormány a saját verzióját nyújtja majd be. Mikor, kiket és hogyan segítenek meg, illetve hogy hat majd ez az OTP-re? Ezekkel a kérdésekkel kapcsolatos várakozásairól kérdeztük meg a piacot. Kiderült: a piac jelentős banki veszteségekre számít, ezek mértéke azonban az OTP számára várhatóan kezelhető lesz.

Elszabadult a pokol a devizahiteles perek körül - Óriási a tét

Négy, devizahitelekkel kapcsolatos bírósági ítélet is napvilágot látott a múlt héten, többnyire a kamatemelések jogszerűtlenségével kapcsolatban. A Portfolio.hu becslései szerint közel 339 milliárd, vagyis fejenként 674 ezer forint járna vissza a devizahiteleseknek, ha kiderülne, jogtalanul változtatgatják hiteleik kamatát a bankok. A jövőben pedig évi 81 milliárddal, vagyis átlagosan havi több mint 13 ezer forinttal kisebb lenne a törlesztőrészlet a mostaninál. Nagyon kicsi azonban az esélye, hogy ez így lesz: mindössze néhány esetben mondta ki eddig bíróság az egyoldalú szerződésmódosítások tisztességtelenségét, ráadásul anélkül, hogy konkrét összeget visszafizettettek volna az adós számára. Kérdéses, hogy a készülő devizahiteles csomag megszünteti-e az egyre nagyobb pénzügyi káoszt okozó jogi bizonytalanságot.

Ezermilliárdos mentőcsomagot kaptak a magyar bankok

A válság 2008-as kitörése óta immár öt szűk esztendőt élt át a magyar bankszektor. Egyes bankok akár csődbe is mehettek volna, ha tulajdonosuk nem áll folyamatosan melléjük. A magyarországi nagybankokat az elmúlt fél évtizedben összesen 880 milliárd forintnyi friss tőkével segítették meg külföldi anyabankjaik - derül ki a Portfolio.hu alábbi, friss gyűjtéséből. A teljes bankszektorban ez az összeg közel ezermilliárd forintra rúg, aminek nagy részét a magyar államnak kellett volna kifizetnie, ha a bankok többsége (amint manapság kormányzati célként hallani) hazai tulajdonban lett volna. A sorozatos tőkeemelések ellenére miért beszélhetünk mégis drasztikus anyabanki forráskivonásról? Cikkünkben e két, ellentétes előjelű folyamatot mutatjuk be röviden.

Itt az új ingyen hitel - Mi lesz Matolcsy százmilliárdjaival?

Holnap indul az MNB Növekedési Hitelprogramjának második szakasza. 2014 végéig 2000 milliárd forintot terítene szét a jegybank a kkv-szektorban. Ennek növekedésserkentő hatása jó hír a gazdaságnak, ugyanakkor a program költségeit is állniuk kell valakiknek, ezek pedig az adófizetők lesznek. Kérdéses ezért, pozitív lesz-e a program végső egyenlege a nemzetgazdaság számára. Emellett nem valószínű, hogy a bankok megint elkapkodják majd az ingyen forrást, ekkora tömegű hitelt ugyanis 2,5%-os kamat mellett valószínűleg nem éri meg kihelyezniük. A 2000 milliárdos terv inkább csak egy elméleti keretösszegként értelmezhető: közel 60%-át (!) jelenti a kkv-k meglévő hitelállományának. 7 kérdés, 7 válasz következik a jegybank programjának újabb szakaszáról, amely most inkább lehetőségnek, mint kényszernek tűnik a hazai vállalati hitelpiac számára.

800 milliárdos veszteség négy magyar banknál - Itt a friss rangsor!

Melyik a legnyereségesebb és a legveszteségesebb bank Magyarországon? Melyikük bánik a legjobban a tulajdonosok pénzével? Melyik bank keres arányosan a legtöbbet a kamatokon, és melyik a legkisebb hitelezési veszteséggel működő pénzintézet? Többek között ezekre a kérdésekre kaphatunk választ, ha a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete által a közelmúltban kiadott Aranykönyv adatait áttekintjük. Cikkünkben a magyar bankok 2012-es rangsorát és elmúlt néhány évi teljesítményét mutatjuk be.

Kiderült, mit tartalmaz a kormány új devizahiteles csomagja

November 1-jéig kaptak időt a bankok, hogy az ügyfelek javára módosítsák a devizahitel-szerződéseket. A Fidesz olyan megoldást akar, amely a forinthitelekével azonos szintre csökkenti a devizahitelek törlesztőrészletét, és megszabadítja a hiteleseket az árfolyamkockázatoktól - derült ki péntek este, ahogy az is, hogy a terhek nagyobbik részét a bankoknak kell viselniük. Valószínű, hogy ilyen csomagot önszántukból nem lesznek hajlandóak összeállítani a bankok, pláne, hogy most egy évi 40 milliárd forintnál is nagyobb új "bankadó" fenyegeti őket. A gordiuszi csomót ezért november első napjaiban a kormány vághatja majd át. Hogy a számok nyelvén mit jelent a legújabb verzió a bankoknak és a devizahiteleseknek, azt az alábbiakban becsüljük meg.

Tündérmesébe illő sztori lett Matolcsy ingyen hiteléből

A kormányzati sanyargatások, ijesztgetések és ultimátumok közepette igazi felüdülés a hazai bankszektor számára a Magyar Nemzeti Bank június elején indult Növekedési Hitelprogramja. A Portfolio.hu által megkérdezett bankok többsége a vállalkozók vártnál nagyobb érdeklődéséről és a beruházási célú hitelek viszonylag magas arányáról számolt be. A 750 milliárd forintos, legfeljebb 2,5%-os kamatozással továbbadható keretösszeg nagy részére szerződést kötöttek a bankok az ügyfelekkel az augusztus 29-ei határidőig, így a folyósítások tervezett része szeptember végéig megtörténhet. A programot valószínűleg hamarosan ismét meghirdeti a jegybank. A jövőre vonatkozóan van is a bankoknak néhány jobbító szándékú javaslatuk, amelyeket velünk is megosztottak.

Indul a devizahiteles háború - Csányi rémálma teljesül?

Értelmezhetetlen és ezért teljesíthetetlen ultimátumot kaptak a bankok tegnap Rogán Antaltól, ma pedig Orbán Viktortól. Amennyiben nem módosítják november 1-jéig a devizahitel-szerződéseket úgy, hogy az árfolyamveszteségek nagy részét a bankok nyeljék le, a kormány maga fogja forintosítani a devizahiteleket. Az ultimátum önkéntes teljesítésére hiába várunk, a banküzem egyszerűen nem így működik. A kormány megoldásával a Csányi Sándor által hétfőn felvázolt forgatókönyv teljesülhet: a bankoknak 900-950 milliárd forintos veszteséget kellene lenyelniük. Ez a tőkéjük közel harmada, és nagyjából megegyezik a válság előtti háromévi nyereségükkel. Ennek pusztító következményein túl csak egyben lehetünk biztosak: a bankszövetség és a kormány eddigi tárgyalásait elfelejthetjük, a devizahiteles konfliktus az ultimátum teljesíthetetlensége miatt háborús szakaszába lépett.

Erste és Raiffeisen: ez most már kezd nyomasztóvá válni

Miközben az OTP-re a közelgő devizahiteles csomag árnyéka vetül, az osztrák bankok továbbra sem találják a hitelezési visszaesés ellenszerét, és egyre rosszabb számokat produkálnak. A lengyel magán-nyugdíjpénztári rendszer kvázi államosítása az ottani bankok hosszú ideig tartó felülteljesítését törheti meg, a cseh Komercni Bankánál viszont legalább "csak" a lassulás jelei mutatkoznak. A múlt héten zárult második negyedéves gyorsjelentési szezon fényében hasonlítottuk össze ismét a régiós nagybankok fundamentális teljesítményét. Ahogy a fenti mondatok is érzékeltetik, egyelőre nem mutatkozik pozitív fordulat Közép-Európa bankpiacán. Különösen a korábban gyorsan terjeszkedő osztrák bankoknál kezd nyomasztóvá válni a tartósan alacsony megtérülés.

Kész a bankok devizahiteles csomagja - Mit is rejt valójában?

Kétféle devizahiteles javaslatcsomagot helyezett a kormány asztalára tegnap a bankszövetség. Úgy hírlik, az egyik a lakáscélú devizahitelek azonnali és kedvezményes forintosításáról, a másik pedig egy ötéves, gyorsított árfolyamgát keretében történő fokozatos forintosításról szól. Előbbi egy átlagos hiteles esetében szerintünk közel 16%-os törlesztőrészlet-csökkenéssel járna, utóbbi esetében azonban ilyen hatásról egyelőre nem tudni. Értesüléseink szerint a banki és jegybanki javaslatok egyaránt napirendre kerülnek a kormány mai ülésén. Cikkünkben megvizsgáljuk a számok nyelvén is, a bankok kétféle javaslata milyen hatással járhat a bankszektorra, az államra, az MNB-re és a devizahitelesekre nézve.

Részletes keresés
–
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio Blogger
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Fórum
Partnereink Bankmonitor Avis Opten Budai Egészségközpont MHC Mobility