Megszólalt a sztárborász: ez a baj a hazai borágazattal

A magyar borászat az elmúlt évtizedekben jelentős minőségi fejlődésen ment keresztül, ám a várt exportsikerek elmaradtak.

Koch Csaba borász szerint ennek egyik oka, hogy tévesen azt feltételeztük, a nyugati technológia átvételével automatikusan megnyílnak előttünk a nyugati piacok is. Mint fogalmazott:

Túlzott optimizmus volt bennünk. Azt hittük, ha átvesszük a nyugat-európai technológiát, elérjük azt a minőséget, akkor majd a piacukat is megnyerhetjük. Ez nem így történt.

A magyar borászat egyik legnagyobb kihívása éppen a sokszínűségében rejlik. A huszonkét borvidéken számos fajtából készülő borok ugyan a turistáknak élményt jelentenek, de az exportpiacokon nehezítik az egységes magyar boridentitás kialakítását. Bár a Hegyközségek Nemzeti Tanácsa (HNT) megpróbálta meghatározni azokat a fajtákat és stílusokat, amelyekkel egységesen lehetne megjelenni a külföldi piacokon, ez nem hozott áttörést.

Koch szerint a borászatban nincs ideális üzemméret – kis- és nagyüzemek egyaránt lehetnek sikeresek.

A lényeg a célcsoport pontos ismerete és a megfelelő ár-érték arány kialakítása. "A lehető legjobb szőlőt kell termelnünk és belőle a legszebb bort elkészíteni, hatékonyan, versenyképesen és a fogyasztói igényeknek megfelelően, mind árban, mind minőségben" – hangsúlyozta. A szakember rámutatott, hogy a borászat nem lehet öncélú művészet, hanem piacorientált tevékenységnek kell lennie. A magyar szőlő-bor ágazat jövője a magas minőség mellett a hatékony termelésben és olyan borkategóriák megteremtésében rejlik, amelyek megfelelnek a modern fogyasztói igényeknek. Ilyenek lehetnek a rosé borok, az illatos hungarikum fajták, a Bikavér, a Villányi Franc vagy a Tokaji Aszú.

A klímaváltozás különösen nagy kihívást jelent az ágazat számára.

A megnövekedett tavaszi fagyok kockázata, a hőstressz és az új betegségek alapjaiban rengetik meg a hagyományos szőlőtermesztést. Mint a borász elmondta:

A szőlő nehezen tud alkalmazkodni, hiszen az adott fajták genetikai állománya nem változik. Nem tudunk ivaros keresztezéssel gyorsan új fajtákat létrehozni, miközben a zöld mozgalmak sorra tiltják ki a hatékony növényvédő szereket.

A fiatalabb generációk megszólítása is kulcsfontosságú a borászatok számára. Koch Pálma, a Koch Borászat marketingvezetője szerint a Z generáció teljesen más attitűddel fordul a bor felé. Mint elmondta:

Nem biztos, hogy mindenáron rájuk kell erőltetni a bort. De ha meg akarjuk őket szólítani, akkor nem a 14%-os fahordós borokkal kell próbálkoznunk.

A fiatalok az élményt és az egyediséget keresik, ezért a buborékos, illatos, könnyed borok népszerűbbek körükben. A borászatok közösségi médiában való jelenléte, a rendezvényeken való részvétel és az innovatív csomagolások mind a fiatalabb korosztály elérését szolgálják. "Ők nem bort akarnak venni – élményt akarnak. Nekünk pedig meg kell mutatni, hogy a bor az élmény része lehet" – teszi hozzá Pálma. Koch Csaba szerint a jövő kulcsa nem az állami támogatásokban, hanem az önreflexióban rejlik.

Tudnunk kell, kinek a poharába milyen bort töltünk, és mennyit hajlandó érte fizetni. Aki erre nem tud válaszolni, az elvész a piacon.

A versenyképességet gyakran belső tényezők akadályozzák: túlzott adminisztráció, nehézkes szabályozás vagy hatékonytalan termelés. A hosszú távú sikerhez a minőség mellett üzleti gondolkodás, nyitottság és folyamatos tanulás szükséges, valamint fontos szerep hárul az alkalmazkodásra is.

Címlapkép forrása: Portfolio / Hajdú D. András

Ennek a cikknek az előkészítésében AI-asszisztens működött közre, a végleges tartalmat újságírónk szerkesztette és ellenőrizte.