Két hete szokatlanul stabil és bő egy éve a legerősebb szintje körül jár a forint az euróval szemben, a nyár pedig közeledik, így sokakban felmerülhet a kérdés: érdemes-e most megvenni a külföldi utazáshoz a valutát. Több érv szól amellett, hogy érdemes minél haramabb beszerezni az erre a célra szánt pénz egy részét, de amellett is, hogy lehet még várni a lépés megtételével.
Egyre inkább úgy tűnik, hogy az eurózóna döntéshozói a rossz és a még rosszabb forgatókönyvek közül választhatnak azt követően, hogy a görög államcsőd esélye a közbeszéd tárgyává vált és ezzel az övezet adósságválsága egy újabb fázisba lépett. Nyomós érvek szólnak amellett, hogy az egyesek szerint életveszélyes láncreakciókat hozó eseményt minél későbbre halasszák, de amellett is, hogy ezen jobb minél hamarabb túlesni azért, hogy a későbbi még nagyobb fájdalmakat mérsékelni lehessen. De álljunk meg egy pillanatra! Valóban ott tart a helyzet, hogy elkerülhetetlen a görögök csődje? És ha igen, akkor annak milyen tovagyűrűző hatásai lehetnek Görögországban és az eurózónában? Alábbi elemzésünkben ezekre a súlyos kérdésekre mutatjuk be a gyakran nem túl szívderítő válaszokat.
Az elmúlt egy hónapban mintegy 350 milliárd forinttal nőtt a külföldi befektetők nettó forintpiaci kitettsége és ez segítette áprilisi első felében újabb és újabb csúcsokra a forintot a vezető devizákkal szemben - derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn este közzétett friss ábrakészletéből. A grafikonok tanúsága szerint a tőkebeáramlás egyaránt megjelent az állampapírpiacon, a részvénypiacon és az MNB-kötvények terén. A nem-rezidensek - példátlan módon az elmúlt hat év alatt - sorozatban már a nyolcadik egymást követő hónapban nettó vevők voltak az állampapírok másodpiacán, azaz tavaly ősz óta folyamatosan "töltik a zsákjukat".
"A kormány kifelé, a befektetői közösség felé jól strukturált módon kommunikált a szerkezeti reformokról és ez hozta meg a sikert" - emelte ki a közelmúltbeli, három rekordot is megdöntött magyar dollárkötvény-kibocsátás fő okát a Portfolio.hu-nak adott interjúban a BNP Paribas magyarországi vezetője. Aymar De Liedekerke Beaufort, illetve a kibocsátást ténylegesen lebonyolító kollégái úgy látják, hogy valóban komoly sikerről beszélhetünk a szóban forgó kibocsátás kapcsán. A líbiai és japán fejlemények, illetve a jelentősen romló nemzetközi befektetői hangulat semmilyen módon nem zavarta meg az eseményt, ami nagyban magyarázható a magyar gazdaság javuló fundamentumaival - hangsúlyozta Alexis Taffin De Tilques, a globális bank kelet-közép-európai hitelpiaci üzletágának igazgatója. A Széll Kálmán Tervet hitelesnek találták a befektetők, akik döntő része hosszú távra gondolkodó, a pénzt tartósan a magyar papírokba fektető intézményi szereplő volt - jegyezte meg a befektetői találkozókat végigkísérő Sergey Sudakov, a hitelpiaci üzletág szakértője.
Úgy erősödött múlt héten csaknem egyéves csúcsra a forint az euróval szemben, hogy közben a külföldi befektetők nettó forintpiaci kitettsége érdemben nem nőtt az utóbbi egy hónapban - derül ki a forinterősödés törékenységére utaló fejlemény a Magyar Nemzeti Bank hétfőn este kiadott friss havi ábrakészletéből. Az a tényező is a törékenységet jelzi, hogy a forinterősödéssel párhuzamosan élénkült az árfolyammal kapcsolatos várakozások gyenge irányba eltolódása. A forint erejét, sőt további erősödését támogathatja azonban, hogy a magyar állampapírpiaccal kapcsolatos külföldi befektetői érdeklődés kifejezetten tartósnak mutatkozik: az ábrakészletek publikálásának (2005. június) kezdete óta nem volt még példa arra, hogy hét egymást követő hónapban nettó értelemben vevőként jelenjenek meg a nem-rezidensek a magyar állampapírok másodpiacán.
Kifejezetten rosszkor érte minden idők ötödik, Japán történetében pedig a legnagyobb földrengés péntek reggel a távol-keleti országot, hiszen a gazdasági válságból kilábalás folyamata akár derékba is törhet, illetve újra fokozódhatnak a deflációs kockázatok az országban. A japán jegybank éppen emiatt azonnal jelezte, hogy kész mindent megtenni likviditási szempontból a gazdasági-pénzügyi kockázatok enyhítése érdekében. Az idő rövidsége és az ismeretlen mértékű károk miatt a japán eszközpiacokon eddig nem mutatkoztak heves negatív reakciók, a tőzsdei kereskedést az utolsó órában érte a földrengés híre, és várhatóan hétfőn már újra rendben kinyit a börze.
A holnapi eurózóna csúcstalálkozó előtt újra rendkívüli mértékben felerősödtek a perifériához sorolt eurózóna tagállamok állampapírpiaci feszültségei, amelyeket csak tovább fokozott a ma reggeli Moody’s felőli spanyol leminősítés. A portugál 10 éves állampapír hozamfelára azon kritikus szint körül, illetve felett mozog, amely mellett a nagy elszámolóházak Írország esetén már pótfedezetet követeltek meg az állampapírkereskedés során és utólag látható, hogy ez gyorsította fel az ország mentőcsomagra szorulásának folyamatát. Ebből kiindulva az eurózóna ügyekben kiemelten tájékozott egyik elemzőcég azt mondja: vége a játszmának, a portugálok elkerülhetetlenül az eurózóna védőernyője (EFSF) alá kell, hogy meneküljenek. A holnapi csúcstalálkozón születő (háttér)megállapodások, eredmények alapvetően befolyásolják az ügy kimenetelét, illetve a március végi EU27 csúcstalálkozó sikerének esélyeit, így végső soron az egész eurózóna megítélését is.
Idén januárban jelentősen, mintegy 500 milliárddal növelték a forintpiaci kitettségüket a külföldiek és így az a Portfolio.hu kalkulációi szerint két és fél éves csúcsra emelkedett. Nemcsak ez mutatja a hatalmas a készülődést, illetve a felfokozott várakozásokat a forintpiacon a magyar kormány intézkedéscsomagjával kapcsolatban, hanem az is, hogy a forintárfolyammal kapcsolatos várakozások gyenge irányba eltolódása egy éve a legcsekélyebb - derült ki a Magyar Nemzeti Bank hétfőn este közzétett friss ábrakészletéből. A legfrissebb fejlemények szerint a jövő hét elején jelenti be a kormány a hetek óta készülő költségvetési kiigazító, illetve egyéb strukturális intézkedéseket és a Portfolio.hu információi szerint a kabinet egy 700-800 milliárd forintos közép távú hiánycsökkentő programot tehet majd közzé, de elképzelhető ennél akár nagyobb intézkedéscsomag is. Amennyiben ez így lenne és a tartalmát hitelesnek találja a piac, akkor az segíthet elkerülni a megelőlegezett bizalom után a befektetők csalódását és a magyar eszközárak esését.
Egy tegnap közzétett nemzetgazdasági minisztériumi közlemény megalapozta, egy ma közzétett jegybanki statisztika pedig megerősítette azt a gyanút, hogy minden igyekezete ellenére minimálisan elvétette a tavalyi évi államháztartási hiánycélt a kormány. A Magyar Nemzeti Bank előzetes pénzügyi számlák statisztikája szerint ugyanis 4,7%-os volt az államháztartás tavalyi nettó finanszírozási igénye, míg a kormány a GDP arányában a 3,8%-os hiánycél betartását tervezte. Bár a két szám nem vethető össze közvetlenül, de a jegybanki statisztika alapján tovább nőtt az esélye, hogy elsősorban az önkormányzatok miatt néhány tized százalékpontos elcsúszás következhetett be a tavalyi deficitnél. Az MNB mai adataiból azért jó hír is kiolvasható: a leszorított állami forrásigényt lényegében teljes mértékben finanszírozni tudták a magyar lakosság pénzügyi megtakarításai. Ilyenre 2001 vége óta nem volt példa. A háztartások számára viszont rossz hír, hogy "hiába" fizették rendesen a hiteleiket, a forint gyengülése miatt a hitelállományuk több mint 400 milliárd forinttal átértékelődött (azaz papíron ennyit buktak egy negyedév alatt), így hitelállományuk bő 300 milliárddal ugrott meg.
Bár számos negatív vélemény is megjelent Magyarországról 2010-ben, a befektetők közül voltak, akik "óriási üzletet láttak a magyar állampapírokban", ezért emelkedett mostanra bő két éves csúcsra a külföldiek magyar állampapír állománya - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese úgy véli: ezek a befektetők, ha biztosítva látják a közép távon is megfelelő költségvetési pályát, akkor "nem foglalkoznak azzal, hogy az adott évben hogyan éri el a kormány ezt a kedvező helyzetet". Borbély elmondása szerint a külföldiek mellett fontos lenne, ha például a hazai biztosítói szektor, illetve a lakosság intenzívebben kivenné a részét a magyar államadósság finanszírozásából. Az ÁKK most azzal kalkulál, hogy a magánnyugdíjpénztárban maradók vagyona és a reálhozam-kifizetés együttesen mintegy 400-600 milliárd forinttal csökkentheti azt a vagyontömeget, amelyet az állam majd megkap a teljes magánnyugdíjpénztári vagyonból. Ebből 1100-1200 milliárd forint csökkenti majd az államadósságot. A többi vagyonelem értékesítése a lehető legkisebb piaczavarással történik majd, a magyar részvénypiac védelme pedig "a kormány számára létfontosságú" - hangsúlyozta Borbély.
A jövőre és 2013-ra beharangozott nagyarányú adócsökkentések elhalasztását is felvetette megoldási irányként a Nemzetközi Valutaalap stábja az elmúlt hetekben a magyar kormánnyal folytatott egyeztetéseken - derül ki a tegnap megjelent anyagból. Az IMF azért javasolta ezt a kormánynak, mert hatalmas költségvetési hiánynövekedést vetít előre, amely mellett az államadósság 2012-től újra gyorsan emelkedő pályára állna, akárcsak a kamatkiadások mértéke. A washingtoni szakértők a GDP 4,0%-át (más megközelítés szerint a GDP 5,5%-át) kitevő költségvetési kiigazítást tartanának szükségesnek 2014-ig, miközben a kormány az egyeztetéseken eddig mindössze 2,5% körüli kiigazítási tervet jelzett. Kedvezőtlen az is, hogy a nyilvánossággal ellentétben a kormány az IMF felé azt kommunikálta: a csomagban előnyt élveznének majd a bevételnövelő elemek.
A külföldi befektetők hirtelen megváltozó piaci viselkedése 2010 végén átmenetileg jelentős likviditási feszültségeket okozott a hazai bankrendszer devizacsere piacán. Az év utolsó napjaiban a likviditási feszültségek enyhítése érdekében a Magyar Nemzeti Bank - az éppen ilyen célokra létrehozott egynapos FX-swap eszközén keresztül - jelentős méretű devizalikviditást nyújtott. Mivel a likviditási problémák kialakulását átmeneti tényező, a külföldi szereplők év végi mérlegeinek optimalizálása okozta, így 2010. december 31-ét követően a feszültség teljesen elmúlt.
A keddi magyar diszkontkincstárjegy aukció eredménye alapján azt gondolhatnánk, hogy a piac már nem áraz további kamatemeléseket a Magyar Nemzeti Banktól. Más megközelítések viszont egyértelműen további monetáris szigorítás(ok) irányába mutat(nak). Az egyik ilyen, hogy a régióban látványosan a legmagasabb szintre emelkedett a mostanában (újra) kiemelt jelentőségű magyar országkockázati felár, ez pedig oda vezetett, hogy a forintbefektetések kockázati prémiuma szokatlanul alacsony szintre mérséklődött.
A magánnyugdíjpénztári szektor kvázi államosítása amellett, hogy piacidegen lépés, számos káros mellékhatással is jár az állampapírpiacon - derül ki a Portfolio.hu vizsgálatából. Ezek a kormány azon céljára is veszélyt jelenthetnek, amelyre jelenleg egyértelműen épít: az államadósság gond nélküli, állampapírpiacról történő finanszírozására. Egy bizonyosnak tűnik: a továbbiakban még jobban rá lesz utalva a kormány, illetve az állam arra a befektetői szektorra - a külföldiekre -, amely felé az elmúlt időszakban inkább kedvezőtlen üzeneteket küldött. Részben emiatt, részben amiatt, hogy a befektetésre már nem ajánlott kategória határára süllyedt a magyar államadósság minősítése, kiemelten fontos, hogy a kormány februárban hiteles szerkezeti reformprogramot, kiadáscsökkentő lépéseket mutasson be. Ellenkező esetben gondot okozhat mind a deviza-, mind a forintalapú állampapírok piaci értékesítése, így akár újra az Európai Bizottság és a Nemzetközi Valutaalap pénzére szorulhat az ország.
Az elmúlt hetekben sok szó esett már arról, hogy ki jár jobban (a gyermekesek) és ki rosszabbul a jövő évi személyi jövedelemadó változásokkal, de arról már kevesebb, hogy a jobban járók várhatóan mit is kezdenek majd az emelkedő nettó jövedelmükkel. Ez ugyanis különösen fontos kérdés részben társadalmi-pszichológiai, részben gazdasági növekedési és államháztartási bevételi oldalról is. A kormány azzal számol, hogy az emberek a zsebükben maradó mintegy 310 milliárd forintnyi többlet jövedelem nagy részét elköltik, míg a Költségvetési Tanács óvatosabb, véleménye szerint csak az összeg felét fordítják majd fogyasztásra az emberek, a többit pedig megtakarítják. Alábbi cikkünkben azt a témát járjuk körbe, hogy a plusz pénzzel mit és miért kezdhetnek az emberek, továbbá a fogyasztási és megtakarítási magatartásnak milyen (makrogazdasági) következményei lehetnek.
Az elmúlt egy-másfél hónapban igen kedvező volt a "csillagok állása" a frankalapú magyar devizahiteleseknek, hiszen a forint határozott erősödést mutatott a főbb devizákkal szemben, míg a svájci frank (az euróval szemben) ennek éppen az ellenkezőjét produkálta. Mindez oda vezetett, hogy a szeptember eleji 225 körüli frank/forint árfolyam az elmúlt napokban a 200-as szint alá süllyedt. Június közepén és augusztus elején is vissza tudta magát küzdeni eddig a szintig a forint, de aztán jött a sokak számára csak rémálomnak nevezhető frankszárnyalás. Most vajon újra erre kell számolnunk, vagy öt hónapnyi várakozás után végre ismét tartósan 200 alatti árfolyamot látunk majd? És mi lesz egy, sőt öt év múlva? Alábbi elemzésünkben a frank/forint árfolyam, illetve hangsúlyosan a frank rövid-, közép- és hosszabb távú világpiaci kilátásait vizsgáljuk.
Lassulni fog az amerikai gazdaság, de ez nem csap majd át újabb recesszióba - hangsúlyozta a most megjelent negyedik negyedévi gazdasági kitekintő kapcsán a Portfolio.hu-nak adott interjúban Christian Blaabejerg. A dán Saxo Bank vezető részvénypiaci stratégája szerint rövid távon még kitarthat az amerikai részvénypiacok ereje, de év végére, a romló gazdasági helyzet miatt árfolyamcsökkenés várható. A dollár hanyatlása nem tart örökké, ha más nem, akkor majd a németek tesznek érte, hogy az euró gyengüljön - véli. Az aranyba fektetés továbbra is kiváló befektetési lehetőség marad Blaabejerg szerint. A svájci frank fokozatosan tovább gyengülhet az euróval szemben év végéig, ez pedig jó hír lehet a magyar frankhiteleseknek. Az euróhiteleseknek pedig az lehet kedvező, hogy a devizapiaci előrejelzésekbejn kitüntetett figyelemnek örvendő Saxo Bank a forint kapcsán erősödésre számít az euróval szemben.
A dollárral szemben már annál is erősebb szintre kapaszkodott vissza a japán jen, mint ahol közel egy hónapja a japán vezetés jengyengítő intervenciót hajtott végre, így a piacon nagy a találgatás arról, hogy miért nem "csapott még újra oda" a pénzügyi tárca, illetve ez mikor következhet be. Bár a külkereskedelmi kapcsolatokban a leginkább fontos és figyelt árfolyamkereszt a dollár/jen, de érdemes kissé jobban is megvizsgálni a helyzetet a bevezetőben feltett kérdés megválaszolásához. Egy biztos: a japán részvénypiac igen erőteljesen függ a jen devizapiaci teljesítményétől. Ez jól látszott tegnap hajnalban is, amikor a jen a dollárral szemben 15 éves csúcs közelébe kúszott, amely nyomán 2% feletti esést szenvedett el a Nikkei225 részvényindex. A japán fejlemények látszólag távoliak magyar szemmel, de a svájci frankra gyakorolt áttételes hatásokon keresztül máris közelebb érezhetjük magunkhoz.
Véget ért a 2010-es választási kampány, de a mostani újabb nagyarányú győzelem után sem dőlhet hátra a kormány, hiszen két hét múlva már arról a 2011-es költségvetésről tárgyal első olvasatban, amelynek tervezési köriratát csak ma kapják meg a minisztériumok, emellett a Nemzeti Eszközkezelő Társaság felállításának menetrendjéről is október közepére ígért részleteket a kormány. Több hónapnyi kivárás és türelem után a nemzetközi hitelminősítők és a befektetők is a konkrétumokra kíváncsiak a magyar gazdaságpolitikával, a következő évekbeli stratégiával kapcsolatban. Egy dolog biztos: függetlenül a nemzetközi befektetői hangulattól, sűrű hónapok jönnek Magyarországon. Érdemes összeszedni, hogy milyen forgatókönyvek, piaci lehetőségek és kockázatok mutatkoznak jelenleg.
Az ezredforduló óta egyik új magyar kormány indulása sem sikerült zökkenőmentesen a gazdaságpolitikai hitelesség alakulása szempontjából - derül ki a Portfolio.hu vizsgálatából. Vannak azonban különbségek abban, hogy az új kormányok hogyan teljesítettek a megalakulásukat követő első három hónapban a megelőlegezett befektetői bizalomhoz képest. Alábbi elemzésünkben különböző piaci mutatók segítségével azt vizsgáljuk meg, hogy a 2002-es, a 2006-os, majd a 2010-es kormányalakítást követő első három hónapban hogyan változott a gazdaságpolitika megítélése, a piaci értékítélet és milyen okai voltak ennek.
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Albérlet vagy hitel? - Fiatalok lakhatási dilemmái A fiatalok egyik legnagyobb...
Most éppen 18% felett van a profit a tavaly szeptemberben vásárolt BEN részvényeimen, gondoltam ránézek, hogy tartsam...
A várakozások szerint közel 200 milliárd forintnyi vissza nem térítendő forrás állhat hamarosan a hazai innovatív... 
Az SPB Befektetési Zrt. a hazai befektetési szolgáltatói piac egyik legpatinásabb, 25 éve a piacon lévő szereplője...
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Devizahitelek tanulságai és a nyugdíjrendszer kihívásai Mi történt...
Indul az emelt NATO-kiadások rendszere, 5 százalék lesz az előirányzott szint. De a hadiiparban Európa versenyképtelen... 
Nincs bizalom az amerikai gazdaság iránt.
A világ legnagyobb gyártója habozni kezdett.
Nagyon sok az előtörlesztés.
