Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1248

Vége lehet a forintgyengülésnek? - Vélemény

Az elmúlt egy hét tapasztalatai alapján jól látszik, hogy változott a Magyar Nemzeti Bank (MNB) hozzáállása a forint gyengülési folyamatához, miközben tegnap a svájci jegybank is "megmozdult". A csütörtöki masszív forinterősödés már benne volt a levegőben a megelőző időszak leértékelődési spirálja után. Trendforduló esélyéről azonban még nem, inkább csak a hónapok óta tartó trendszerű forintgyengülési folyamat végének, illetve egy új, széles sávú hullámzási időszak kezdetének esélyéről beszélhetünk.

A várhatóan továbbra is nagyfokú árfolyamkilengések amiatt következhetnek be, mert igen sok tényező szól a forint stabilitása, ereje ellen, de ezeket a tényezőket rövid távon megpróbálhatja ellensúlyozni a magyar és a svájci jegybank. Ebbe a képbe belefér az is, hogy ismét 315-320-as euróárfolyammal találkozunk. Az év második felében van rá esély, hogy egy intenzív forinterősödési hullám bontakozik ki, ehhez azonban néhány fontos tényező legalább egyikének meg kellene valósulnia.

Súlyos baklövésre készülődnek a lengyelek? A forint is megérezheti

Alaposan elszámították magukat a lengyel exportőrök a zloty várható mozgását illetően, ami most komoly veszteségeket okoz nekik, illetve a kereskedelmi bankoknak, a helyzetet pedig a lengyel kormány egy jogilag és erkölcsileg is erősen aggályos elgondolással tervezi megoldani. A történet pikantériája az, hogy ha valóban az eddig ismert terv szerint cselekszik a kormány, az a zloty további rövid és közép távú gyengülése felé mutat. Ez - ismerve az elmúlt hetek szoros együttmozgását - a forintra is leértékelődési nyomást gyakorolhat.

Most akkor aggódni kell a forint miatt?

A forint elmúlt hetekbeli komoly gyengülése amellett következett be, hogy a kiemelten figyelt globális kockázati mérőszámok jelentősen csökkentek ősz óta. Ebből az aggódók akár azt is kiolvashatják: ha ilyen külső környezetben is komoly forintgyengülést láttunk, akkor mi lesz, ha ráadásul ismét "eltörik a mécses" a világban? Az optimistábbak viszont úgy is tekinthetnek a forintra, hogy a gyengülés nem lehet meglepő, mivel a befektetők nálunk csak most reagálják le azokat a hatalmas átrendeződéseket, amelyek a külvilágban sok helyütt már lezajlottak; és ez az alkalmazkodási folyamat olykor árfolyamtúllövésekhez is vezethet.

Szétfeszíti-e a válság az eurózónát?

Tíz éves sikertörténete során időről-időre felmerült az eurózóna esetleges felbomlásának témája, mivel a mostanra 16 tagúra duzzadt monetáris övezet egymástól igen eltérő szerkezetű gazdaságokat "von egy kalap alá". A már másfél éve tomboló globális pénz- és tőkepiaci, majd gazdasági válság már számos tabut döntött le, és felszínre hozta többek között a pénzügyi rendszer gyengeségeit. Idén először él át recessziót a monetáris övezet, és egyelőre nagy kérdés, hogy ez az egyes tagországokat mennyire viseli meg.

A nagyfokú bizonytalanság tükrében nem meglepő, hogy az elmúlt hetekben ismét a közbeszéd részévé vált az eurózóna esetleges felbomlása, illetve egyes tagok kilépése. Az egyes tagországok 10 éves állampapírhozamai, illetve az adott ország piacon árazott államcsőd-kockázatai jól láthatóan a széthúzást jelzik, miközben a gazdasági recesszió mértéke is igen eltérően alakul idén. Vannak, akik szerint ez a gazdasági és pénzügyi divergencia a válság időszakában, a sokszínűségből eredően természetes dolog, de vannak olyanok is, akik szerint ezek már a "roppanás" előjelei lehetnek. Lássunk egy kis gazdasági és piaci pillanatképet, majd az érveket és ellenérveket az övezet fennmaradása témájában!

Már februárban jöhet az első kötvény aukció, kezd rendbe jönni a piac - Interjú

Eseti jelleggel, akár már februárban sor kerülhet az idei első államkötvény aukcióra Magyarországon, a rendszeres kötvénykibocsátásokra azonban csak a második negyedévtől, megfelelő kereslet érzékelése mellett lehet számítani - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjújában Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese úgy látja, hogy kezd normalizálódni a magyar állampapírpiac, de hozzátette: "nem biztos, hogy már túl vagyunk a nehezén". Meglátása szerint jelentős javulás csak akkor következhet be, ha a nemzetközi piacokon enyhül a kockázatkerülés és helyreáll a bizalom. Az ÁKK idén egyszerre igyekszik tehermentesíteni a magyar állampapírpiacot az új kibocsátásoktól a nemzetközi hitelcsomag devizaforrásainak használatával, másrészt arra is törekszik, hogy a rendelkezésre álló devizaforrásokból csak a mindenképpen szükséges részt használja fel, hogy az államadósságon belül a devizaadósság arányát a lehető legalacsonyabb szinten tarthassa - jelezte Borbély.

2009 elején megrántják a forintot? - Egyszer újraéled a király

Miközben igen vonzó kamatkülönbözetek alakultak ki számos fejlett, illetve feltörekvő piac devizája között mostanra, addig egyelőre számos tényező hátráltatja, hogy újraéledjen az a befektetési stratégia, amely az elmúlt években az egyik legnagyobb befolyással bírt a devizapiaci mozgásokra.

Egyszer azonban megfordulhat a széljárás, és akkor rövid idő alatt akár jelentős felértékelődés is bekövetkezhet azon devizáknál, amelyek akkor még magas kamattartalmat kínálnak a befektetőknek. A forint egyike lehet(ne) ezeknek.

Visszaeső devizahitelezés - mi lesz a forinttal?

Aggasztó a külföldi befektetők folyamatos, jelentős eladása a magyar állampapírpiacon, ugyanakkor reményt jelenthet a november közepi fordulat a külföldiek nettó forintpozíciójában - fejtette ki meglátását a Portfolio.hu-nak egy gazdasági elemző és egy befektetési alapkezelő a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett novemberi ábrakészlet alapján. Mivel a legfeszültebb októberi időszakban sem kérdőjeleződött meg a forint iránti bizalom a magyar gazdasági szereplőkben, így stabil maradhat, illetve kissé erősödhet is a magyar fizetőeszköz a következő negyedévekben - vázolja Tardos Gergely, az OTP Bank Elemzési Központjának vezetője. A magyar gazdaság recesszióba süllyedése, a jegybank alacsony inflációs előrejelzése, illetve a visszaeső devizahitelezés mind olyan tényező, amely fokozatos további forintgyengülést hozhat - vélekedik Szabó E. Viktor, a Credit Suisse Alapkezelő befektetési igazgatója.

Drágábbak lehetnek a devizahitelek

Egy eddig szinte észrevétlen költségelem rendkívül nagy emelkedése miatt elképzelhető, hogy 2-3 hónap múlva jelentős havi törlesztőrészlet-emelkedéssel szembesülnek a magyarországi háztartási devizahitelesek. Mindez úgy is bekövetkezhet, hogy közben a forint viszonylag stabil marad és a külföldi devizák kamattartalma még csökken is. A kormány és a nagy kereskedelmi bankok által múlt pénteken bejelentett megállapodás némileg segíthet a helyzeten, de a jelek szerint a kormány inkább csak látszólag akarja megvédeni a devizaadósokat a növekvő pénzügyi terhektől.

Ha netán csődbe menne a magyar állam ... - Végre a színfalak mögé láthatunk!

Hosszú évek nyomásgyakorlása után végre beleláthatnak a befektetők annak az úgynevezett nemfizetési hitelderivatívák piacának a szerkezetébe, amely óriási mérete és szabályozatlansága miatt gyakran, legutóbb két hete, komoly félelmeket okozott világszerte a befektetői körökben. A régóta várt adatok egyrészt segíthetik a tisztábban látást, másrészt számos meglepő eredményt is tartalmaznak.

Kiderült például, hogy ha szélsőséges esetben csődbe menne a magyar állam (amelynek lehetőségéről a napokban Gyurcsány Ferenc miniszterelnök is említést tett az IMF mentőcsomag hiányában), akkor az ilyen fejlemény ellen "biztosítást" vásárló befektetők mintegy 5 milliárd dolláros "kárkifizetéssel" számolhatnának. Így a magyar államkötvényekre épülő CDS-piac a 14. legnagyobb a világ országai között. Meglepő az is, hogy a globális bankok közül messze a legnagyobb nemfizetési hitelderivatíva piaca annak a Deutsche Banknak van, amely esetleges csődbe menetele egyáltalán nem szerepelt az újságok címlapján az elmúlt hónapokban.

Nagyot fordult a világ! - Már nem az infláció a rémkép Amerikában

Néhány hónappal ezelőtt még az elszálló infláció és a gazdasági stagnálás/visszaesés kombinációjától (stagfláció) rettegtek az amerikai befektetők, mára azonban teljesen megváltozott a félelem összetétele. A recesszió egyre inkább nyilvánvalónak látszik, és a részben emiatt összeomló nyersanyagárak lényeges szerepet játszanak abban, hogy az új rémkép az infláció után a defláció az Egyesült Államokban, azaz a fogyasztói árak (akár trendszerű) csökkenése. Önmagában a fordulat (és sebessége) is aggodalomra ad okot, az pedig csak fokozza ezt, hogy az infláció kezelése (a gyakoribb előfordulás miatt) lényegesen kiforrottabb a világban, mint a defláció menedzselése. A japánoknak például már egy évtizede nem sikerült megtalálni az igazi gyógyszert. Ha az USA gyorsan meg is találja a megoldást, lehet, hogy néhány év múlva kiderül, egy újabb probléma magjait vetette el.

Egész pályás orosz letámadás - hova vezet mindez?

Hosszabb távú politikai és gazdasági következményei is lehetnek a hónap eleji orosz-grúz háborúnak és az azt követő, az elmúlt két napban felgyorsult eseményeknek. Egyesek már a hidegháborús emlékek megelevenedésétől tartanak. A nyugati hatalmak és Oroszország között a feszültség erőteljesen nő, de egyelőre inkább az orosz fél tesz demonstratív lépéseket. Ennek legfrissebb jele, hogy ma elismerte Oroszország a két szakadár grúz tagállam függetlenségét, illetve a NATO-val való együttműködés szinte teljes leállítását helyezte kilátásba.

Tegnap Oroszország a WTO-ba belépés értelmetlenségét vetette fel, ami a már másfél évtizede megkezdett felvételi folyamat visszafordítását jelentené. Az oroszok tehát látványos fordulatot mutatnak a külpolitikában és elképzelhető az is, hogy az "orosz kezek" a grúz szakadár területek után Moldova és Ukrajna felé nyúlnak.

Túl van a krízisen a magyar állampapírpiac - Interjú Réz Andrással (ÁKK)

"A nehezebb időszakon már túl vagyunk" a magánnyugdíjpénztári portfólióátalakítások miatt az állampapírpiacon - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak adott interjújában Réz András. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) Tervezési, elemzési és kockázatkezelési főosztályvezetője ugyanakkor nemcsak emiatt látja viszonylag kedvezően az év második felének piaci kilátásait. Meglátása szerint az első és második féléves finanszírozási tervek jelentős átalakítása, a mérséklődő államháztartási hiány alapján várhatóan "megfelelő lesz a kereslet az állampapírok iránt" az év hátralévő részében. Emiatt a tavaszi állampapírpiaci turbulencia után "stabilizálódást és javulást" vár", amely hozamcsökkenésben is tükröződhet majd. Amennyiben a helyzetet kedvezőnek ítéli meg az ÁKK, akkor számíthatunk még nemzetközi devizakötvény-kibocsátásra az idén, de ennek nagyságrendje az idén eddig bevont külföldi forráshoz képest lényegesen kisebb lehet.

Az interjút az elmúlt hetekben megindult állampapírpiaci hozamcsökkenés, illetve annak apropóján készítettük, hogy két hete tette közzé az ÁKK a módosított második negyedéves finanszírozási tervét. Ez többek között azt rögzíti, hogy milyen összegű, devizanemű és szerkezetű forrásbevonásra törekszik az adósságkezelő, illetve mi valósult meg a tervhez képest az első félévben. Minderről bővebben lásd:

Küszöbön a dollár-korszak vége? - Rejtélyes vagyonok

Éppen 10 éve annak, hogy döntöttek az euro létrehozásáról. Ezt azzal "ünnepelte" a közös európai fizetőeszköz, hogy a múlt héten új történelmi csúcsra erősödött az egyébként már 5 éve trendszerűen hanyatló dollárral szemben. Az euro történelmi csúcsa ismét ráirányította a figyelmet arra a sokakat foglalkoztató kérdésre, hogy megőrizheti-e az elsődleges tartalékdeviza szerepét az amerikai fizetőeszköz, amely címet már több mint fél évszázada visel. Ha igen, akkor miért, ha viszont nem, akkor melyik deviza lehet a trónfosztó és mikor? Ezekre az izgalmas kérdésekre kereste közelmúltbeli elemzésében a választ a Morgan Stanley és a UBS befektetési bank, illetve az ING Investment Management.

Azt, hogy a jövő nagyon bizonytalan, az is mutatja, hogy a három intézmény három különböző forgatókönyvet vázolt a következő évtizedekre. Míg a Morgan Stanley szerint szinte megdönthetetlenek a dollár pozíciói (mely nemcsak a tartalékokon belül súllyal mérhető), addig az ING úgy véli, 2015-2030 között bekövetkezhet az euro hatalomátvétele. A UBS szerint viszont több régiós vezető tartalékdeviza kialakulása körvonalazódik a következő évtizedekben. Az, hogy hárman három féle forgatókönyvet vázoltak, már csak azért sem meglepő, mert a hosszú távú devizapiaci folyamatokat előrejelezni csaknem lehetetlen. Ráadásul van legalább egy óriási ismeretlen tényező: mintegy 2500 milliárd dollárnak megfelelő összeget úgy fektettek be a világ pénzügyi rendszerében, hogy azt sem tudjuk, mire szánják.

Keresztbe tesz-e az MNB a költségvetésnek, ha kamatot emel?

A Magyar Nemzeti Bank (MNB) kamatemelési sorozatai kapcsán rendszerint előtérbe kerül az a vád, hogy a monetáris szigor növeli az államadósságra kifizetett kamatterheket és így emeli az államháztartás kiadásait. A magyar jegybank március vége óta összesen 100 bázispontos kamatemelést hajtott végre a romló inflációs kilátásokra hivatkozva, és lehet, hogy még nincs vége a monetáris szigorítási sorozatnak. Aktuális tehát a téma, amelyet Simor András jegybankelnök is érintett e hét keddi parlamenti meghallgatásán. Miközben egyesek a jegybanki kamatemelések negatív költségvetési kihatásait hangsúlyozzák, addig az MNB szakértői által készített, a Portfolio.hu-nak eljuttatott számítások ennek ellenkezőjére világítanak rá. Leegyszerűsítve (igaz, a politikusokra nem mindig jellemző módon) középtávon gondolkodva "jót tesz" a költségvetésnek, ha szigorú a jegybank.

Megállhat a nyugdíjpénztárak állampapír-eladási hulláma - Interjú Kármán Andrással, az MNB igazgatójával

"Az állampapírpiac sérülékenysége a közeljövőben még fennmaradhat", a teljes konszolidáció pedig hosszabb időt vehet igénybe - fejtette ki álláspontját a magyar állampapírpiaci kilátásokról a Portfolio.hu-nak adott interjúban Kármán András. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) Pénzügyi Elemzések terület igazgatója a jegybanki számítások alapján úgy látja, hogy a magánnyugdíjpénztáraknak már nem feltétlenül kell további állampapírokat eladniuk a választható portfoliós rendszerre való felkészülés miatt. Az igazgató elismeri, hogy a jelenlegi piaci helyzet nem a legjobb időzítés arra, hogy nagy, tőkeerős külföldi szereplőkkel bővítse az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) az elsődleges forgalmazók körét, de bízik abban, hogy a piaci stabilitás érdekében ennek szükségességét idővel minden szereplő felismeri. Kármán szerint a márciusi-áprilisi magyar állampapírpiaci turbulancia abból a szempontból jól jött, hogy rávilágított bizonyos szabályozási problémákra, hiányosságokra, és mivel ezek sokakban realizálódtak, így közelebb kerülhetünk a szükséges változtatásokhoz.

Ki enged kinek? A piac vagy az MNB?

Az év végi MNB-kamatlábra vonatkozó elemzői konszenzus és a piaci árazások közötti hatalmas különbségére találtunk egy szemléletes ábrát a Magyar Nemzeti Bank (MNB) által közzétett friss, márciusi ábrakészletben.

Gyanúsan erős a forint! - Mi áll a háttérben?

Miközben a globális befektetői klíma kiemelten figyelt mérőszámai továbbra is fokozott óvatosságot, kockázatkerülést jeleznek, a szabad lebegésben "lubickoló" forint sokak számára meglepően erős szinten, kéthónapos csúcsa közelében, 256 körül mozog az euróval szemben. Annak tükrében, hogy a fejlett piacokon is történnek igen meglepő reakciók az utóbbi napokban (pl. a komoly európai hitelpiaci problémák ellenére szinte szárnyaltak a bankok részvényárfolyamai), mi sem csodálkozhatnánk a forint erején. Mégis érdemes elgondolkodni azon, hogy milyen tényezők járulhatnak hozzá a forint viszonylagos erősségéhez.

"Visszafogjuk a hosszú kötvények aukciós értékesítését" (ÁKK-interjú)

Nem indokolják a piaci fejlemények, hogy az Államadósság Kezelő Központ jelentősen módosítson a decemberben közzétett 2008. évi bruttó és nettó állampapír kibocsátási mértékeken - mondta el a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az intézmény vezérigazgató-helyettese kijelentette: az elmúlt hetekben jelentősen emelkedett magyar hozamszint önmagában nem indokolja azt, hogy az év egészét tekintve a forintalapú kibocsátás rovására a devizaalapú kibocsátás mértékét növeljék a tervekhez képest. Arra azonban számítani lehet, hogy a kötvényaukciókon bevont források aránya átmenetileg a hosszabbak felől a rövidebb futamidők felé tolódik el.

Borbély kifejtette, hogy az elmúlt év második félévében kedvezőtlenné váló nemzetközi hitelpiaci környezetben az eredetileg tervezettől némileg elmaradó módon teljesült a devizaforrás bevonás, amelyre azonban az előirányzatnál kisebb finanszírozási igény miatt nem is lett volna feltétlenül szükség. Az elmaradt deviza kibocsátás egy részét szeretnék majd idén bevonni, de egyelőre kivárnak ezzel, mert jelentős a bizonytalanság a befektetők körében a (régiós) kockázatok árazása terén. Az Államadósság Kezelő Központ (ÁKK) vezérigazgató-helyettese az elmúlt hetek aukciós tapasztalatai alapján hangsúlyozta, hogy a bizonytalanabb nemzetközi befektetői hangulatban sincsenek állampapír értékesítési gondjaik. Arra számít: a befektetők idővel hozzászoknak majd ahhoz, hogy a számszerint kevesebb állampapír-aukción a korábban jellemzőnél magasabb összegeket kínálnak fel értékesítésre.

Hiába várjuk a dollár feltámadását?

A Fed múlt keddi agresszív kamatvágása és az intenzív monetáris enyhítési sorozat várható folytatása az eddig gondolttól lényegesen eltérő amerikai kamatpálya-alakulást vetít előre. Ez azt is jelentheti, hogy a dollár válhat a világ második legnépszerűbb devizájává, amelyben hitelt vesznek fel a piaci szereplők és a pénzt szerte a világban jóval magasabb kamatlábak mellett fektetik be. Ez a kilátás komoly leértékelődési nyomást fejthet ki a dollárra az általunk kitüntetett figyelemmel követett dollár/euro relációban, így szertefoszolhatnak azon, egészen a múlt hétig domináns piaci várakozások, hogy a zöldhasú idén fokozatosan visszaszerezheti erejét. Új csúcsok elé néz a forint a dollárral szemben?

Mikroszkóppal figyelik majd a magyar kormányt - Interjú az Economist Group elnök-helyettesével

Valószínűleg nagyon nehéz lesz visszaszereznie politikai népszerűségét a jelenlegi kormánynak, a megszorító intézkedéseknek tehát politikai következményei is lehetnek - fejtette ki véleményét a Portfolio.hu-nak Dr. Daniel Thorniley. Az Economist Group első elnök-helyettese és az Economist Intelligence Unit (EIU), a világ legnagyobb nem befektetési banki hátterű elemző cége vezetője szerint a következő másfél év közvélemény-kutatási adatai döntik majd el, hogy megtarthatja-e miniszterelnöki székét Gyurcsány Ferenc. Abban azonban már most is biztos, hogy a nemzetközi intézmények, illetve a befektetők rendkívüli figyelemmel követik majd, hogy a kormány ismét lazításba kezd-e a választások előtt. Thorniley úgy gondolja: nem könnyű választ adni arra a kérdésre sem, mi lesz a kormány által várt gazdasági növekedés motorja Magyarországon.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Osztrák lakossági állampapírt vásárolnál magyarként? Mutatunk egy kiskaput
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.