Weinhardt Attila

Weinhardt Attila

Szenior elemző, energiagazdálkodási szakközgazdász

Weinhardt Attila 2004 óta dolgozik közgazdászként, makrogazdasági elemzőként a Portfoliónál és 2014-ig elsősorban a magyar deviza- és állampapírpiaci, illetve különböző magyar és globális gazdasági folyamatok elemzésével, értékelésével foglalkozott, illetve ezen témákról adott rendszeresen interjúkat televízióknak és rádióknak. Ebben az időszakban (2010-ben) elnyerte a fiataloknak szóló legrangosabb hazai szakmai díjat, a Junior Príma Díjat, majd 2011-ben, illetve 2012-ben megírta a Portfolio Füzet sorozat két szakmai kiadványát "Befektetési stratégiák egyszerűen", illetve "Kereskedési pszichológia egyszerűen" címmel. Érdeklődése fokozatosan a nemzetgazdasági szempontból egyre fontosabb EU-források terület felé irányult, így 2014-ben létrehozta a Portfolio új rovatát Uniós Források néven. Ennek szakmai tartalma, a hozzá kapcsolódó konferencia-sorozat, valamint a kohéziós politika magyarországi hatásainak bemutatásáról szóló, az Európai Bizottságtól elnyert, általa koordinált, médiapályázat 2019-2020-as sikeres megvalósítása úttörő volt a magyar média világában. A 2021-ben kibontakozó energiaválság miatt figyelme az európai energiapiacok felé irányult: számtalan cikkben, átfogó elemzésben, és nyilatkozatban követte az orosz-ukrán háború mellett rendkívül felértékelődött energetikai terület fejleményeit. 2022-től kezdve szakmai felelőse lett az Energy Investment Forumnak, illetve a Portfolio energiamenedzsment témájú konferenciáinak. Energetikai tudása elmélyítése, és a rendszerszintű átlátás érdekében 2023-2024 során elvégezte a Budapesti Corvinus Egyetem és a Regionális Energiagazdasági Kutatóközpont közös angol nyelvű képzését, így energiagazdálkodási szakközgazdász diplomát szerzett.
Kapcsolatfelvétel
Cikkeinek a száma: 1305

Milyen frankárfolyam várható a svájci döntés után?

A svájci jegybank ma délelőtti bejelentése jelentősen csökkenti azt a bizonytalanságot, amely eddig a svájci frank forinttal szembeni árfolyamkilátásait övezte, ugyanis a devizaárfolyam egyik "lába" kapcsán most már nagyobb bizonyossággal tudunk - legalábbis rövid távon - előrelátni. Azt persze majd az idő dönti el, hogy a svájci jegybank képes lesz-e az eddigieknél gyengébb szinteken tartani a frankot, a devizapiaci szereplők ugyanis nagy bizonyossággal tesztelni fogják az intézmény elkötelezettségét.

Ebbe menekülhetnek a magyarok vész idején

A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje, illetve az euró és a dollár problémái ismeretében egyre több befektetőben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévő devizák jöhetnek még szóba, hogy pénzük értékét meg tudják őrizni feszült piaci környezetben is. Kétrészes cikkünk első részében azokat a tényezőket vettük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetőben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztattuk fel. Az alábbiakban a további lehetséges célpontok tulajdonságait, vonzerejüket és gyenge pontjaikat mutatjuk be, végül összegezzük, hogy magyar szempontból mely devizák jöhetnek szóba biztonságos menedékként.

Hova meneküljünk, ha már a frank sem az igazi?

A svájci frank és a japán jen rendkívüli ereje ellen egyre nagyobb erőket mozgósítanak a jegybankok, a gyengülés veszélye pedig egyre többeket elriaszthat attól, hogy ezekbe a klasszikusnak tartott menedék devizákba vigyék a pénzüket a piaci feszültségek idején. Mivel az amerikai dollár és az euró jövőbeli értékállóságát is sok kérdőjel övezi, egyre több befektetőben merül fel az a kérdés, hogy milyen más, eddig kevésbé fókuszban lévő devizák jöhetnek még szóba. Mostani összeállításunkban - amely a biztonságos menedékekről szóló cikksorozatunkhoz tartozik - ezt a témát járjuk körbe. Cikkünk első részében előbb azokat a tényezőket vesszük sorra, amelyek a menedék deviza státuszhoz szükségesek, illetve a bevezetőben jelzett négy fontosabb deviza melletti és elleni érveket sorakoztatjuk fel. A cikk második része majd a további lehetséges célpontok tulajdonságait mutatja be.

Kibogoztuk a rejtélyes magyar ügy szálait

Úgy vett egy-két nagyobb külföldi szereplő jelentős magyar állampapír tételeket az utóbbi hetekben, leszorítva a hozamokat, hogy közben a külföldiek állománya stagnált; a rejtélyesnek tűnő folyamatnak azonban van ésszerű magyarázata. Amint ugyanis a Portfolio.hu-nak nyilatkozó egyik piaci szereplő rámutatott: ha egy külföldi bank végbefektetői "megrendelésre" állampapírokat vesz, de közben saját maga korábban nyitott short pozíciókban ül a magyar papírokban (amelyet magyaroktól vett kölcsön), akkor azok zárásával le tudja szorítani a hozamokat, miközben a külföldiek állománya nettó értelemben nem változik. A kamatcsökkentési sztori részben a nagy magyar állampapírpiaci tőkebeáramlásból "kerekedett", részben a gyenge magyar gazdasági adatok táplálhatják.

Svájci frank: elérkezett a pillanat

Kedd éjszaka óta 10%-ot zuhant a svájci frank az euróval szemben, aminek döntő része a csütörtöki és pénteki kereskedésben következett be. Ezek láttán kezdenek megjelenni a trendfordulót sugalló elemzések, szakértői kommentárok. Bár ezt még korai lenne nagy biztonsággal kijelenteni, az egyre valószínűbb, hogy a frank az euróval szemben a paritás felett ingadozhat egy enyhén gyengülő trend mellett a következő hónapokban. Ezt egyrészt a svájci jegybank sorozatos figyelmeztetései és eszköztára, másrészt több piaci tényező együttesen érheti el.

Mihez kezd az Orbán-kormány növekedés nélkül?

A kulcskérdés jelenleg az Magyarországon, hogy az adósságcsökkentést és a szerkezeti reformokat hogyan lehet végrehajtani, ha nincs gazdasági növekedés, illetve az, hogy hogyan változik a politikai elszántság a közép távú tervek kivitelezésére a következő választásokhoz közeledve - mutatott rá a Portfolio.hu-nak adott interjújában a Nomura bankház londoni elemzője, aki a közelmúltban Magyarországon járt. Peter Attard Montalto szerint - hasonlóan az UniCredit Bank közgazdászaihoz - "nagyon bölcs dolog lenne a magyar kormány részéről egy készenléti, vagy elővigyázatossági hitelkeret megnyitása a Nemzetközi Valutaalapnál, de ez bizonyára nem fog megtörténni, mert a kapcsolatok ezt most nem teszik lehetővé". A magyar gazdasági fejleményekkel kapcsolatban az átlagnál inkább pesszimistább elemző úgy látja: nem lenne korrekt, ha Magyarországot egy kalap alá vennék a befektetők az eurózóna perifériához sorolt országaival. Összességében azonban véleménye szerint hosszabb távon az ország hitelminősítésének romlására van nagyobb esély, mint annak javulására.

Mik az óriási gondok a világban? - Szedjük össze!

Sokan csak kapkodhatják a fejüket a borúsabbnál borúsabb külföldi gazdasági hírek és elemzői előrejelzések hallatán és valóban egyre nehezebb követni, hogy mikor miért aggódnak leginkább a befektetők. Alábbi cikkünkben ezeket a tényezőket szedtük össze nagyon röviden.

Soros után - Mi vár a hedge fundokra itthon és külföldön?

A napokban jelentette be Soros György magyar származású milliárdos, hogy bezárja a világ legsikeresebb hedge fundját, amely a globális makrogazdasági folyamatokra építette stratégiáját. Hogyan áll mostanában a hedge fundok "szénája", a magyarországi hedge fund piacra mi a jellemző, milyen szabályok szerint működik a Bankár Zrt. és a mostani zavaros pénz- és tőkepiaci környezetben milyen termékekre érdemes figyelni? Többek között ezekről a témákról beszélgettünk Kovács Szilárddal, a Bankár Zrt. portfóliókezelőjével, aki külföldi pályafutása alatt a világ mostanára legnagyobb hedge fundjánál, a Bridgewater Associates-nél is dolgozott.

Furcsa magyar csúcs született - Ha ló nincs, szamár is jó?

Nemcsak a svájci frank ér napról-napra új történelmi csúcsra a forinttal szemben, hanem a külföldi befektetők magyar állampapír állománya is és az is közös jellemző, hogy mindkét folyamat jelentős veszélyekkel jár. A külföldiek állampapír-állományának csúcsa furcsa körülmények között született: a kötvényhozamok ugyanis inkább emelkedőben vannak és a forint is gyengébb szinteken jár az euróval szemben. Amellett, hogy a magyar makrogazdasági fundamentumok egyértelműen javultak az utóbbi egy évben, a külföldiek csúcsdöntésében az eurózóna adósságválsága is szerepet játszott: hozzánk terelt ugyanis bizonyos befektetői köröket a vonzó magyar hozamkörnyezet mellett. A "ha ló nincs, szamár is jó" közmondásra hasonlító helyzet (is) rendkívül kiegyensúlyozatlanná tette a magyar állampapírpiacot a tulajdonosi szerkezet alapján és ha fordul ez az egyirányú utcának tűnő folyamat, akkor az súlyos zavarokat és jelentős hozamemelkedést okozhat.

Idegtépő nyári hónapok előtt állunk

Rendkívül felgyorsult az eurózóna adósságválságának folyamata amellett, hogy a döntéshozók a görög adósságválságot a legenyhébb formában akarták kezelni, de abban is döntésképtelennek bizonyultak. Egy héttel azután ugyanis, hogy a piacok megkérdőjelezték a portugál államadósság-pálya fenntarthatóságát, hirtelen megingott a bizalom a spanyolokban és az olaszokban is. A probléma "csupán" az, hogy az olasz államadósság olyan hatalmas, hogy az eddigi "recepttel", egy néhány éves nemzetközi hitelcsomaggal szinte lehetetlen a pénzügyi megsegítés. A spanyolok megmentésére titkon még készült az eurózóna a mentőkeretek megalkotásakor, az olaszokéra azonban - leginkább a méretbeli okok miatt - nem. Két dolog tűnik jelenleg biztosnak a csaknem kalkulálhatatlan piaci és politikai folyamatok mellett: egyrészt pénzügyi szempontból ilyen idegtépő nyarunk talán még sosem volt, másrészt tabuk dőlnek majd meg a következő időszakban az eurózónában.

Gátszakadás a forintpiacon - Mi jöhet ezután?

A csütörtöki kereskedésben több mint egyéves csúcsra ért a forint az euróval szemben, mivel az az erős támasz, amely eddig 263 körül hónapokon keresztül a gyengülés irányába fordította a magyar fizetőeszközt, átszakadt. A globális kockázati étvágy és a technikai elemzés szabályai alapján jelentős az esély rá, hogy további forinterősödést látunk a következő időszakban és a kereskedési sáv az elmúlt hetekre jellemző 265-270 közöttről 5-10 egységgel lejjebb tolódik. Az elmúlt napok nemzetközi devizapiaci fejleményei és a továbbra is viszonylag magas magyar országkockázati felár azonban olyan tényezők, amelyek visszafoghatják a forint erősödését, illetve egy-egy feszültebb hangulati periódusban intenzív forintgyengülést okozhatnak.

Ijesztő kilátások a portugál pofon után

Napra pontosan egy hónappal a portugál parlamenti választások után és néhány nappal az új megszorító lépések bejelentését követően kedd este a befektetésre már nem ajánlott kategóriába rontotta a Moody’s Investors Service a portugál államadósság besorolását. Amellett, hogy a drasztikus, egyszerre négyfokozatú, leminősítés magát az intézményt is minősíti, egy nagyon kedvezőtlen kilátásra is rámutat: az a viszonylagos nyugalom, amelyet a múlt heti görög parlamenti szavazások váltottak ki a piacokon, nagy valószínűséggel csak ideiglenes lehet a következő évek során is. Az eurózóna adósságválsága ugyanis nem tud rövid távon rendeződni, újabb és újabb kedvezőtlen fejezeteket tartogat. Az a kilátás, amely szerint a portugálok (és az írek is) gyakorlatilag a görög menetrendet másolják, egyenesen ijesztő még amellett is, hogy nem teljesen meglepő.

Görög vergődés - Ez mindenkinek fájni fog

A mai és holnapi görög parlamenti szavazásnak látszólag nagy a tétje, hiszen ettől függ a görögök nyári fizetőképessége. A valóságban azonban a várható "végeredményen", a csőd bekövetkeztén mindez úgysem változtat sokat. Ettől persze még nem mindegy, mikor jön a csőd, és ezért érthető, hogy a görög dráma elkerülése érdekében az Európai Unió mindent megtesz, néha már egészen komikus módon. A nagy kérdés azonban az, hogy a valóság tagadása hova vezet. Egyelőre azt látjuk, hogy a káros mellékhatások egyre szaporodnak.

Jó-e nekünk a kínaiak pénze?

Pozitív és negatív üzenete is van mind a kínai, mind a magyar kormányfő hétvégi szavainak arról, hogy az ázsiai óriásgazdaság hajlandó magyar állampapírok vásárlására is. Ez egyébként nemcsak egy a jövőre szóló ígéret, hanem a kínaiak már megjelentek a magyar állam tavaszi devizakötvény-kibocsátásain is.

Rosszkor jött a magyar bankoknak a görög vihar

A görög csődkockázatok miatti, napok óta látható nemzetközi swappiaci feszültség éppen rosszkor érte el a hazai bankszektort, mert a svájci frank rendkívüli ereje már eleve megemelte a deviza szükségleteit, az említett feszültség pedig tovább nehezítette a devizához jutásukat. Ez a két tényező vezetett oda, hogy a hétfői jegybanki 3 hónapos euró/forint FX-swap tenderen minden eddiginél nagyobb igény mutatkozott az euróforrás iránt - jelezte a Portfolio.hu-nak egy névtelenséget kérő piaci szakértő. Elmondása szerint a jegybanki tender csillapította az erőteljes swappiaci devizaigényt, anélkül jelentősebb piaci turbulencia alakulhatott volna ki a hazai bankrendszerben. Erre azonban továbbra is van esély, mert a görög válság kimenetele nehezen előre jelezhető, a negatív hangulat pedig egyaránt tovább hajthatja a svájci frank árfolyamát, illetve fenntarthatja a feszült helyzetet a nemzetközi swappiacokon. Mindez oda vezethet, hogy a következő hetekben-hónapokban is időről-időre felerősödhetnek a magyar bankrendszer pénzügyi stabilitási kockázatai.

Már senkit sem izgat a görög csőd?

Miközben az S&P felőli tegnapi görög leminősítés miatt új történelmi csúcsra emelkedett ma a görög és ír csődkockázati mutató, illetve a 10 éves kötvényhozamok, aközben a részvény-, deviza- és nyersanyagpiacokon úgy tűnik, mintha már "senkit sem érdekelne" a görögök egyre elkerülhetetlenebbnek tűnő csődje. A vezető fejlett részvénypiacok ugyanis emelkednek, az euró a dollárral és a svájci frankkal szemben is erősödni tudott, a csődaggodalmak mellett előszeretettel vásárolt arany pedig egyre gyengébb. Természetesen nem állíthatjuk, hogy a görög ügy már "súlytalan lenne", mindenesetre abba az irányba mutatnak a jelek, hogy változóban a piaci kockázatérzékelés.

Tovább lobog a görögtűz - Nagyító alatt a PIIGS-országok

Jóideje az eurózóna adósságválságtól hangos a világ, ennek nyomán összefoglaltuk a periférikus országok válságkezelésének fontosabb mozzanatait, a térség makrogazdasági kilátásait, valamint a PIIGS-részvénypiacok teljesítményét és értékeltségét. Vizsgálódásaink azt mutatják, hogy továbbra is túlnyomó többségben vannak a lefelé mutató kockázatok, amit jól jelez a CDS-felárak töretlen emelkedése és az állampapírpiacok diszfunkcionális működése is. A magas kockázati faktorok miatt a befektetőknek továbbra is inkább kerülni érdemes ezeket a piacokat, bár rövid távon akár egy jelentősebb hozamkorrekció is benne van a levegőben (ha az adósságfélelmek átmenetileg enyhülnek). A strukturális problémák viszont még hosszú ideig rányomhatják a bélyegüket a térség megítélésére és így a pénzügyi eszközök árfolyamára is.

A kormányon múlik, hogy begyűrűzik-e a görög válság

A nyugdíjrendszer átalakítása miatt az állampapírpiacon emelkedő külföldi részarány sebezhetőbbé teszi a magyar gazdaságot, de ha a kormány következetesen végrehajtja a bejelentett intézkedéseket, akkor "az jelentősen korlátozza a görög válság begyűrűzésének valószínűségét" - hangsúlyozta a Portfolio.hu-nak adott interjúban Salgó István. A közelmúltban lebonyolított két, euróalapú kötvénykibocsátásban részt vevő ING Bank vezérigazgatója úgy látja: jelenleg megvan a piacon a bizalom az Orbán-kormány iránt és a befektetők most a tervezett lépések végrehajtására várnak. Véleménye szerint jelenleg az jelenti a kockázatot, hogy egyszerre sok területen hajt végre átalakításokat a kormány, és az, hogy "a szakmai és egyéb erőforrások valóban elegendők lesznek-e ehhez, az a kockázatos". Salgó szerint "Lehet csűrni-csavarni, hogy a kibocsátások (az euró és dolláralapúak - a szerk.) olcsóak, vagy drágák voltak, de tudomásul kell venni, hogy a piac most így értékelte Magyarországot." A bankvezető bizakodásának adott hangot azzal kapcsolatban, hogy az átalakítások következetes végrehajtásával javulhat Magyarország hitelminősítése, az pedig további finanszírozási csatornákat nyit majd meg.

A MÁV-adósság előtörlesztésére is juthat a nyugdíjmilliárdokból

A magánnyugdíjpénztáraktól az államhoz átkerülő vagyontömeg értékesítése során az elsődleges cél 529 milliárd forintnyi bevétel előteremtése lesz az idei költségvetés számára, amelynek érdekében "először várhatóan a nagy likviditású külföldi piacokon indul majd meg az értékesítés" - mondta el a folyamat első lépését a Portfolio.hu-nak adott interjúban Borbély László András. Az Államadósság Kezelő Központ általános vezérigazgató-helyettese hozzátette: ha az eszközeladásokból ezen felül is befolyik még idén pénz, akkor az "nagy valószínűséggel csak az év vége felé fog realizálódni", amelyet - egyes londoni elemzők feltételezésével ellentétben - nem intenzív állampapír visszavásárlási programra költ majd az ÁKK, hanem a MÁV és a BKV bizonyos hiteleinek esetleges előtörlesztésére, vagy a PPP-programok kivásárlására. A mostanában látható terv feletti államkötvény értékesítésekből származó pénz sorsát év vége felé vizsgálja meg az ÁKK és "ekkor dől majd el, hogy milyen adósságelemek kibocsátási összegei kerülnek csökkentésre, illetve emelt összegben visszavásárlásra" - fogalmazott Borbély. Az adósságkezelő vezérigazgató-helyettese hangsúlyozta: a tavaly decemberben bemutatott idei egész éves finanszírozási terv "felülvizsgálatára egyelőre nincs szükség". Az már most biztos, hogy amit az emberek az államadósság csökkentését szolgáló alapba önként befizetnek, azt valóban erre a célra is fordítja az ÁKK.

Feszültebb hónapok jönnek a forintpiacon!

Május közepére történelmi csúcs közelébe ugrott a külföldi befektetők magyar állampapír állománya, amellyel rekord közeli magasságba emelkedett a piaci részarányuk. Utóbbi a magányugdíjpénztárak június közepi csaknem teljes piaci kiesésével tovább fog nőni. Mivel a külföldiek állampapír állománya és a forint euróval szembeni teljesítménye között rendkívül szoros az együttmozgás, a magyar piac teljesítménye még az eddigieknél is nagyobb mértékben függ majd a külföldi befektetők döntéseitől, illetve a külpiaci hangulattól. Az elmúlt egy-másfél hónapra jellemző forintpiaci állóvíz ugyanis bármikor könnyen "felkavarodhat" például akkor, ha a görög válság negatív hullámai profitrealizálást, tőkekivonást okoznának a külföldiek körében a magyar állampapírpiacról. A nyugdíjpénztárak kvázi kiesése mellett azonban marad még fontos stabilizáló erő a piacon: az ország egyelőre igen kedvező külső egyensúlyi pozíciója és a csökkenő államadósság kormányzati ígérete. A növekvő külpiaci befolyás miatt is különösen fontos, hogy ne érje csalódás a költségvetési kiigazítás, illetve a reformlendület terén a befektetőket.

Részletes keresés
FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Kényszerszövetségesével bukhat Magyarország, Ursula von der Leyen megtalálta a kiskaput
Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel mobilbarát hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.