Óriási ütőkártyát kapott az Orbán-kormány az EU elleni támadásokhoz
Az EU-pénzek dömpingszerű felhasználásáról a 2020-ig tartó időszak fő fejlesztéspolitikai prioritásairól, illetve a 2020 utáni kilátásokról is szó lesz a Portfolio március 23-i Uniós Források konferenciáján, amelyet Lázár János, a Miniszterelnökség vezetője nyit meg. További részletek:
Németország valójában nagy nyertes
Günter Öttinger korábban az EU energetikai uniós biztosa volt, majd a digitalizációjért felelős biztossá vált, egy tavaly év végi személyi változás miatt (lemondott Kristalina Georgieva) aztán az EU közös költségvetéséért felelős biztossá vált. Erről és a tavaly nyári kínos budapesti látogatás hátteréről bővebben ebben a cikkünkben már írtunk.A terjedelmes interjúban a kérdezők azt feszegették, hogy sokféle célra kell költenie az EU-nak és az EU-pénzek terén akár meg lehetne torolni, hogy egyes keleti tagállamok kivonták magukat a közös teherviselés alól a menekültválság során. Öttinger erre védelmébe vette a strukturális és kohéziós pénzek rendszerét és azt hangsúlyozta, hogy azok nem valók megtorlásra, hanem az alacsonyabb fejlettségű térségek felzárkóztatását szolgálják. És ezután jött az a gondolat, amit a bevezetőben kiemeltünk:
Annak a pénznek a nagy része, amelyet az EU Lengyelországnak ad, visszaáramlik Németországba. A lengyelek úgy költik el a pénzt, hogy megrendelésekkel látják el a német ipart, német gépeket és kamionokat vesznek. Így tehát a nettó befizető tagállamok, mint például Németország, érdekeltek a strukturális és kohéziós támogatásokban. Gazdasági perspektívából nézve Németország nem nettó befizető, hanem nettó haszonélvező (az EU-támogatási rendszert illetően - a szerk.)

A fenti helyett inkább az a fonal jött elő a kritikákban hangsúlyosabban, hogy az EU-csatlakozással lemondtunk bizonyos áfa- és vámbevételekről, illetve a határok és piacok megnyitásával ide érkező külföldi cégek az elért profit jelentős részét kivitték ("leigáztak bennünket" - ahogy Orbán Viktor fogalmazott) és ezek miatt az EU-tagság nettó pénzügyi egyenlege átfordul negatívba. Utóbbi érveket azonban a Miniszterelnökség nem támasztotta alá nyilvános elemzéssel.
Mindenesetre Öttinger mai "vallomása" erős ütőkártyát adhat a kelet-közép-európai országok kormányai kezébe, hiszen védekezhetnek azzal, hogy bár tényleg sok EU-pénzt kapnak, de annak nagy része úgyis visszaáramlik a nagy donor országokba és végső soron így mi "csak piacot teremtünk" a nagy német-francia cégek terjeszkedéséhez, növekedéséhez. Az uniós biztos szavai arra is utalnak, hogy a strukturális és kohéziós pénzek rendszerének, illetve a nettó befizető és haszonélvező státusznak a fenntartása (ami hivatalosan a felzárkóztatást szolgálja a fejlettebb nyugati térségekhez) valójában a nagy donor országoknak is érdeke.
Érdemes azért megjegyezni, hogy mindezeket figyelembe véve azért óvatosan kezelnénk Öttinger kijelentését Németország szintjén (a német államháztartás szintjén bizonyára nem billen át pozitív tartományba az EU-tagság pénzügyi mérlege a befizetett EU-s "tagdíj" és a németországi pályázati nyertesektől származó adó- és járulékbevételek alapján. Az átbillenés legfeljebb akkor történhet meg, ha a német többségi tulajdonosi hátterű, más országokban működő cégek pályázati megbízásokból származó profitját is figyelembe vesszük, de ezt mérni már meglehetőségen nehézkes lenne).
A nettó haszonélvezői (pl. magyar-lengyel) státusz kapcsán azt is lényeges megjegyezni, hogy az EU-pályázatok során a gazdaságba áramló pénzeknek meg kell különböztetni a keresleti hatásait (építőipar, létrejövő munkahelyek), amelyek jellemzően 1-2 évig tartanak és a fejlesztések nyomán létrejövő, a GDP kibocsátási szintjét tartósan növelő kínálati hatásait (létrejövő infrastruktúra, gépek, berendezések, termelési javak). Az eddigi mélyebb elemzések azt mutatták, hogy sajnos csak a keresleti hatások dominálnak, a kínálati hatások korlátozottak, így tehát nem igazán vannak "kisegítve" a térségi országok a sok EU-pénz mellett sem. Ezen nyilván lehetne változtatni, ha a pénzeket jobb hatásfokkal, illetve jobb szerkezetben, például a kapacitások tartós növelésére (kkv-fejlesztés, K+F+I, stb.), nem pedig improduktív fejlesztésekre, például a szleng szerint térkövezésre fordítják az országok. Ebben Magyarország lényeges változást hajt végre, hiszen az előző ciklusbeli 17% után ebben a ciklusban háromszor ekkora arányban fordít pályázati pénzeket közvetlen gazdaságfejlesztésre.
Azt is meg kell jegyezni, hogy az nem a németek-franciák hibája, hogy jobb (versenyképesebb, ütőképesebb cégek) híján a kelet-közép-európai országok az uniós fejlesztések során sok német-francia céget, illetve technológiát vonnak be.
Összegezve: fontos látni, hogy az uniós források előnyét nem az egyszeri jövedelemtranszfer adhatja, hanem az, hogy milyen projektek tudnak megvalósulni a források segítségével, és ezek a jövőbeni növekedési potenciált mennyiben tudják segíteni. Nem igazán egészséges dolog tehát azt méricskélni, hogy a Magyarország által kitalált projekteket melyik nemzetgazdaság szereplői tudják megvalósítani.

Az Öttinger-interjú néhány további fontos üzenete:
- A 2020 utáni időszak új uniós költségvetéséről a munkaanyagot még idén év végéig közzéteszi a Bizottság az asztalra, de lehet, hogy hamarabb, mert az egész tervezési menetrend előbbre tolódik
- Ennek oka, hogy ha a britek 2019-ben kilépnek az EU-ból, akkor lehet, hogy a következő keretköltségvetés nem 2021-ben, hanem már 2020-ban elkezdődne, azaz lerövidülne a most zajló ciklus
- További érv az előbbre csúszó új keretköltségvetés mellett: az Európai Parlament régóta szorgalmazza, hogy a pénzügyi ciklus legyen összhangban az EP politikai ciklusaival, amely 2019 őszén indul. Az EP-képviselők mandátuma egyébként 5 évre szól és Öttinger jelzése szerint az is lehet, hogy az eddigi 7 éves keretköltségvetési futamidő 5 évre rövidülne, így tehát 2020-2024-es új ciklusról beszélhetnénk, nem pedig 2021-2027-esről.
- Ő is megerősítette azt, amivel múlt héten már "fenyegetette" a briteket Jean-Claude Juncker bizottsági elnök: a brit kilépés után még évekig fizetniük kell a számlát, egészen a közösen elkezdett fejlesztések/programok befejezéséig (így tehát akár 2026-ig).
- Fontos javaslatot fogalmazott meg ezzel párhuzamosan: a brit kilépéssel kialakuló évi legalább 9 milliárd eurónyi költségvetési rés befoltozására közös erőfeszítések kellenek, így a nagyobb nettó befizetőknek is be kell lépnie több befizetéssel, de a haszonélvezőknek is el kellene fogadnia, hogy a brit kilépés miatt egyes tagállamok kevesebb támogatást kapnak (ez azonban értelmezésünk szerint NEM a most zajló 2014-2020-as ciklus pénzeit érintené, hanem inkább az azt követő ciklus keretösszegeire érthető).
- A közös uniós kassza kiadási oldalán az agrártámogatásokon belül bizonyos programokat le lehetne vágni és közben számos új és fontos feladatra nagyobb erőforrásokat lehetne allokálni (közös határvédelem megerősítése, menekültválság).
- Abszolút támogatja a német pénzügyminiszter azon javaslatát, hogy az uniós tagállamok jórészt azokra a területekre használhassák fel a strukturális és kohéziós támogatásokat, amelyeket az EU évente megjelenő országspecifikus ajánlásaiban problémaként, kezelendő területként megjelöl (a friss magyar anyag két hete jött ki). Ezt kötelezővé tenné a Bizottság az egyes tagállamok pályázati tervezése, a felhívások célterülete kapcsán a 2020 utáni időszakban.
- Az EU kiadásai kapcsán a megtérülésnek (költség-haszon elemzésnek) nagyobb súllyal kell latba esnie és ezzel együtt a közös költségvetés bevételi oldalát is meg kell reformálni. Ennek kidolgozására a Mario Monti-féle csapat már az év elején letette az asztalra a javaslatait (Varga Mihály az újfajta adóbefizetési javaslatokat vissza is utasította a minap), de ebből Öttinger nem támogatja a közös EU-adó bevezetését.
- Inkább a CO2-kvótából származó bevételeket csatornázná be a közös kasszába és például az ásványi olajok értékesítésére lehetne kivetni uniós adót, ahogy azt a Monti-csapat szintén javasolta. Az utóbbi lépéssel (több tagállamból érkezne a befizetés) Németország oda juthatna, hogy végülis kevesebbet kellene befizetnie az EU közös kasszájába.
Címlapkép forrása: Getty Images Hungary
Megszólalt a vészcsengő Ukrajnában: egyre nehezebb kivédeni az orosz támadásokat
Új stratégia rajzolódik ki.
Nincs megállás, tovább száguldhat az amerikai tőzsde a Wells Fargo stratégája szerint
Ebben a techrészvények segíthetnek.
Váratlanul felgyorsult a Föld forgása, rövidebb lesz a holnap a megszokottnál
1,34 ezredmásodperccel.
Egész Európát előzi Ukrajna a kulcsterületen, de ez még mindig nem elég
lenne még hová fejlődni.
VIDEÓ! Politika, piac, infláció: Miért érdemes most Japánra figyelni?
A 2025-ös japán választások rendkívüli feszültség közepette zajlottak: az inflációs bizonytalanság, a gyenge jen és az emelkedő állampapírhozamok megrendítették a lakosság és a befekte
A vírusok nehezebbek, mint a teljes emberiség
Imádom az adatvizualizációkat - egy-egy jól eltalált infografikával több hasznos tudást lehet átadni, mint több tízezer karakternyi szöveggel. Ilyen az e heti grafikonunk is: egész... The post
Zsiday Viktor a "butább" gazdaságok felelőtlenségéről
Egészen elképesztő tendenciák alakulnak költségvetési politika területén az egész világon, de különösen az Egyesült Államokban, aminek igen súlyos hosszú-, vagy akár már középtávú k
NAV Online Számla rendszer - szeptembertől újabb szigorítások növekvő elvárások az adatszolgáltatásban
2025. szeptember 15-től a NAV tovább szigorítja az online számlaadat-szolgáltatással kapcsolatos szabályokat. A változások célja világos: a NAV még nagyobb hangsúlyt fektet az adatminőségre.
VIDEÓ! Bitcoin a csúcson, altcoinok készenlétben: Indul a következő altszezon?
2025. július 1-jétől Magyarország új kriptovaluta-szabályozása lépett életbe, amely kizárólag hivatalosan engedélyezett szolgáltatók közreműködésével teszi lehetővé a kriptovaluták v
Követett részvények - 2025. július
Havonta ránézek egyszer azokra a papírokra, amikből előbb vagy utóbb venni szeretnék. Általában a hetes chartokat nézem, 4-5 gyertya születik egy hónap alatt, ennyit már érdemes újra kiért
A magyar állam találkozása a közgazdaságtannal
A kormány több bevételszerző próbálkozása alatt is beleütközött a Laffer-görbébe. Ideje tehát megnézni, mit is tud ez az egyszerű, de annál fontosabb közgazdasági összefüggés, és... T
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban
Ehető, újratölthető, komposztálható: fenntartható csomagolások az élelmiszeriparban Évente több százmillió tonna műanyagot állítunk elő, melynek jelentős


Elhullottak a forint támadói – Meddig tarthat ki ez a hihetetlen erő?
Páratlan évet fut a magyar deviza.
Agrárvita: mi szól a nagy EU-s agrárreform mellett és ellen?
Szakértőink ütköztették érveiket a területalapú támogatások reformjáról.
Egyre többet tudunk az Otthon Start hitelről: kik lesznek az igazi nyertesek?
A Kormányinfón Gulyás Gergely igyekezett tisztázni a félreértéseket.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Hogyan vágj bele a tőzsdei befektetésbe?
Első lépések a tőzsdei befektetés terén. Mire kell figyelned? Melyek az első lépések? Mely tőzsdei termékeket célszerű mindenképpen ismerned?