Akkor most kiszórt pénz, vagy isteni áldás az EU-támogatás?
Van kalapja, nincs kalapja
A magyar gazdaság elmúlt években mutatott fejlődéséről két fontos dolgot tudhatunk.- A gazdaságba a hétéves uniós költségvetés keretében az éves magyar GDP ötöde ömlött be uniós támogatások formájában. 2010 óta évente átlagosan a nemzeti jövedelem 5%-át megközelítő forrás érkezett, ami a régióban bőven a legmagasabbnak számít.
- Ebben az időszakban a magyar gazdaság érdemi, de a régió növekedési éllovasaitól elmaradó GDP-bővülést tudott felmutatni. A növekedés hajtóereje az állami beruházás volt, miközben a magánberuházások apadásnak indultak.
A fenti két megállapításból két lehetséges következtetés adódik.
- Az egyik, hogy a magyar gazdaság növekedése az uniós támogatások nélkül lényegesen alacsonyabb lett volna. Az elmúlt hónapokban több illusztratív, hipotetikus növekedési pályán keresztül is bemutattuk, hogy mekkora lehetett volna a növekedés, ha egyszerű eszközökkel megpróbáljuk kiszűrni az EU-támogatások hatását. Ezekből az jött ki, hogy ma a GDP szintje 4-7%-kal kisebb lenne, ha az uniós támogatásokat a 2010-es szinten befagyasztjuk. Vagyis évente 0,8-1,4 százalékponttal lehetett magasabb a növekedés az EU-támogatások hatására. Mivel a többi régiós országban ez a hatás kisebb lehetett, ezért a növekedésünk még inkább elmaradt volna a növekedési éllovasoktól.
- A másik lehetséges következtetés, hogy a magyar gazdaság növekedése az uniós források nélkül sem lett volna érdemben alacsonyabb, mert ezek hatékonysága nagyon gyenge. Az a helyzet, hogy van egy tanulmány, amelyik - korábbi megállapításainknak ellentmondva - éppen ezt állítja. Pontosabban azt, hogy az uniós források hatására hat év alatt (2014-re) a GDP szintje alig 2 százalékkal lett magasabb, mint a támogatások nélkül lett volna. Azt a tanulmány is megállapítja, hogy a hat év alatt bekövetkező 2 százalékos növekedési hatás "elmarad a támogatások teljes összegétől", ez azonban angolosan szólva erős "understatement".
Az állítás ugyanis az, hogy hat év alatt (2009-2014) az éves GDP 20-25%-át kitevő forrásból sikerült kipréselni egy 2 százalékos GDP-növekedési többletet. Vagyis évente átlagosan 0,3%-ot.
A tanulmányt a Hétfa kutatóintézet készítette, és egyébként a legrészletesebb hazai elemzés az uniós források gazdasági hatásairól.Nincs konszenzus
A közelmúltban megjelent még egy értékelés a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak gazdasági hatásairól, ami nagyon más eredményre vezet. Az Európai Bizottság dokumentuma szerint ugyanis ebben a költségvetés időszakban (praktikusan 2015-ig) a GDP-szintjét az uniós támogatások 5,3%-kal emelték meg. Évenkénti lefutást nem találtunk, de feltehető, hogy ennek a hatásnak a domináns része 2010 után jelent meg, hiszen a támogatások felhasználása nagyon látványosan az időszak második felére tolódott.Így már öt különböző megközelítésünk van arra, hogy az uniós források miként hathattak a gazdasági teljesítményre. Ezeket egy ábrán mutatjuk be, ám ahhoz, hogy ezt megtehessük, közös 2010-es kiinduló bázisra kellett átszámolni a növekedési pályákat. A Hétfa és az Európai Bizottság számításait ezért a 2015-ös évre vonatkozóan csak erős közelítésként érdemes felfogni.

- "GDP": A hivatalos GDP-növekedés korrekciók nélkül 2010-hez viszonyítva.
- "GDP kormányzati beruházások nélkül": A nemzetgazdasági teljesítményből levontuk a kormányzati beruházások növekményét. A statikus logika mögött egyszerűen az áll, hogy az uniós források jelentős része az állami aktivitást növelte. (Ez a megközelítés többek között nem számol dinamikus hatásokkal, de még azzal sem, hogy az uniós ciklus 8800 milliárd forintjából 1600-1700 milliárdot közvetlenül a magánszektor költhetett el.)
- GDP [Oblath]: Oblath Gábor javaslatára egy másik illusztratív megközelítést is használtunk, ami abból a feltételezésből indul ki, hogy a GDP-ben éppen az uniós transzferek értéke jelenik meg. (Ebben az esetben két karakteres, egymással ellentétes hatást iktatunk ki: (1) az uniós pénz egy részéből nem hazai teljesítmény, hanem import lesz, illetve (2) az elköltött pénz multiplikátor hatása emeli a transzferek gazdasági hatását.)
- GDP [Dedák]: Dedák István egy korábbi számítását frissítette a kérésünkre. Abból indult ki, hogy a nettó EU-transzferek makrogazdasági szempontból ugyanúgy működnek, mint a költségvetési deficit emelkedése által okozott fiskális stimulus: keresletet generáló állami költekezés van, ám ezzel szemben adók formájában történő jövedelemelvonás nincs. Ez alapján, a válság során felgyűlt nemzetközi empíriából kiindulva becsült multiplikátort. Mint az alábbi ábrán látszik, Dedák módszere adja a legnagyobb becsült növekedési hatást, vagyis az uniós forrást kiszűrve a legkisebb GDP-növekedést.
- GDP [Hétfa]: A Hétfa szakértői egy komplex modellszimulációt használtak, amely a fentiekhez képest meglepően kicsi keresleti, és még kisebb kínálati hatást becsült. A kutatói eredményeket a közös ábrázolás kedvéért 2010-es bázisra számoltuk át, illetve - hangsúlyozottan illusztratív jelleggel - önkényesen meghosszabbítottuk az alábbi ábrán a vonalat, hogy a többi pályától való eltérése jobban látszódjon.
- Az Európai Bizottság szintén egy modellt használt: a Quest III egy újkeynes-i, dinamikus egyensúlyi modell, ezzel becsülték minden ország esetében a hatásokat. Ebből adódik, hogy 2007 óta 5,3%-ra teszik a GDP-növelő hatást. Némiképp zavaró, hogy később "5% feletti" hatásról írnak, majd egy grafikonban pontosan 5%-nak ábrázolják a magyar növekedési pályától való eltérést. A jelentés eredményeiről néhány napja részletesebben írtunk.
Amennyiben az ötféle számítást átlagoljuk, az jön ki, hogy a magyar GDP 2010-hez képest 4-4,5%-kal van magasabban az EU-támogatásoknak köszönhetően annál, mintha ez a forrás nem érkezett volna be az országba. Ez nagyjából a teljes növekedés felét teszi ki: 2010 óta éves átlagban majdnem 2%-kal bővültünk, az EU-források nélkül ez 1% alatt lett volna. Bár az átlagot lehúzza az európai adósságválság és a 2012-es recesszió, az erős hatásra utal az is, hogy az idén, amikor ideiglenesen elapadtak az EU-források, úgy is nagyot fékezett a magyar gazdaság, hogy közben a lakossági fogyasztás nagyon jelentős új lendületet adott a növekedésnek.
Trump bejelentette: senki se számítson alacsony vámokra
15 és 50 százalék közti terhekre számíthatnak az USA kereskedelmi partnerei
Durvul a háborús helyzet: azt mondják, már harckocsikat is kilőttek a thai határon
Egyre több a halálos áldozat.
Alkut kötött a Trump által szégyenpadra ültetett egyetem: dollármilliókat fizet a kormányzatnak
Pontosabban 200 millió dollárt.
Baj van Európa legmodernebb harckocsija körül, az Európai Uniótól kérhet segítséget az egyik tagállam
Nem lesz egyszerű megoldás.
Fel akarta darabolni Trump az Nvidiát, de rájött, hogy ez nem jó ötlet
Egy AI-találkozón beszélt erről.
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.

Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Olcsó a lakosságnak, brutális az iparnak – Hol a kiút az árampiaci káoszból?
A jónak tűnő vállalati megoldásoknak is vannak kevéssé ismert buktatói.
Elhullottak a forint támadói – Meddig tarthat ki ez a hihetetlen erő?
Páratlan évet fut a magyar deviza.
