Gazdaság

Akkor most kiszórt pénz, vagy isteni áldás az EU-támogatás?

Portfolio
Ahány számítás, annyiféle eredményre jut az uniós támogatások gazdasági hatásait illetően. Pedig a magyar gazdaság megítélése szempontjából egyáltalán nem mindegy, hogy a növekedésünk mennyiben köszönhető az EU-támogatásoknak. Abból, hogy a magyar gazdaság a rekord magas uniós forráslehívás mellett sem tudott kirobbanó növekedést produkálni, kétféle következtetésre is juthatunk. Vagy gyenge a növekedési potenciálunk, vagy az uniós források növekedési hatása elhanyagolható. Az ellentmondást jelzi, hogy amíg a legalaposabb magyar tanulmány kifejezetten kicsi növekedési hatást azonosított, addig egy friss brüsszeli értékelés szerint jelentős volt az uniós pénzek GDP-növekedésben betöltött szerepe.

Van kalapja, nincs kalapja

A magyar gazdaság elmúlt években mutatott fejlődéséről két fontos dolgot tudhatunk.
  • A gazdaságba a hétéves uniós költségvetés keretében az éves magyar GDP ötöde ömlött be uniós támogatások formájában. 2010 óta évente átlagosan a nemzeti jövedelem 5%-át megközelítő forrás érkezett, ami a régióban bőven a legmagasabbnak számít.
  • Ebben az időszakban a magyar gazdaság érdemi, de a régió növekedési éllovasaitól elmaradó GDP-bővülést tudott felmutatni. A növekedés hajtóereje az állami beruházás volt, miközben a magánberuházások apadásnak indultak.


A fenti két megállapításból két lehetséges következtetés adódik.

  • Az egyik, hogy a magyar gazdaság növekedése az uniós támogatások nélkül lényegesen alacsonyabb lett volna. Az elmúlt hónapokban több illusztratív, hipotetikus növekedési pályán keresztül is bemutattuk, hogy mekkora lehetett volna a növekedés, ha egyszerű eszközökkel megpróbáljuk kiszűrni az EU-támogatások hatását. Ezekből az jött ki, hogy ma a GDP szintje 4-7%-kal kisebb lenne, ha az uniós támogatásokat a 2010-es szinten befagyasztjuk. Vagyis évente 0,8-1,4 százalékponttal lehetett magasabb a növekedés az EU-támogatások hatására. Mivel a többi régiós országban ez a hatás kisebb lehetett, ezért a növekedésünk még inkább elmaradt volna a növekedési éllovasoktól.
  • A másik lehetséges következtetés, hogy a magyar gazdaság növekedése az uniós források nélkül sem lett volna érdemben alacsonyabb, mert ezek hatékonysága nagyon gyenge. Az a helyzet, hogy van egy tanulmány, amelyik - korábbi megállapításainknak ellentmondva - éppen ezt állítja. Pontosabban azt, hogy az uniós források hatására hat év alatt (2014-re) a GDP szintje alig 2 százalékkal lett magasabb, mint a támogatások nélkül lett volna. Azt a tanulmány is megállapítja, hogy a hat év alatt bekövetkező 2 százalékos növekedési hatás "elmarad a támogatások teljes összegétől", ez azonban angolosan szólva erős "understatement".

Az állítás ugyanis az, hogy hat év alatt (2009-2014) az éves GDP 20-25%-át kitevő forrásból sikerült kipréselni egy 2 százalékos GDP-növekedési többletet. Vagyis évente átlagosan 0,3%-ot.

A tanulmányt a Hétfa kutatóintézet készítette, és egyébként a legrészletesebb hazai elemzés az uniós források gazdasági hatásairól.

Nincs konszenzus

A közelmúltban megjelent még egy értékelés a 2007-2013-as uniós költségvetési időszak gazdasági hatásairól, ami nagyon más eredményre vezet. Az Európai Bizottság dokumentuma szerint ugyanis ebben a költségvetés időszakban (praktikusan 2015-ig) a GDP-szintjét az uniós támogatások 5,3%-kal emelték meg. Évenkénti lefutást nem találtunk, de feltehető, hogy ennek a hatásnak a domináns része 2010 után jelent meg, hiszen a támogatások felhasználása nagyon látványosan az időszak második felére tolódott.

Így már öt különböző megközelítésünk van arra, hogy az uniós források miként hathattak a gazdasági teljesítményre. Ezeket egy ábrán mutatjuk be, ám ahhoz, hogy ezt megtehessük, közös 2010-es kiinduló bázisra kellett átszámolni a növekedési pályákat. A Hétfa és az Európai Bizottság számításait ezért a 2015-ös évre vonatkozóan csak erős közelítésként érdemes felfogni.

Akkor most kiszórt pénz, vagy isteni áldás az EU-támogatás?
  • "GDP": A hivatalos GDP-növekedés korrekciók nélkül 2010-hez viszonyítva.
  • "GDP kormányzati beruházások nélkül": A nemzetgazdasági teljesítményből levontuk a kormányzati beruházások növekményét. A statikus logika mögött egyszerűen az áll, hogy az uniós források jelentős része az állami aktivitást növelte. (Ez a megközelítés többek között nem számol dinamikus hatásokkal, de még azzal sem, hogy az uniós ciklus 8800 milliárd forintjából 1600-1700 milliárdot közvetlenül a magánszektor költhetett el.)
  • GDP [Oblath]: Oblath Gábor javaslatára egy másik illusztratív megközelítést is használtunk, ami abból a feltételezésből indul ki, hogy a GDP-ben éppen az uniós transzferek értéke jelenik meg. (Ebben az esetben két karakteres, egymással ellentétes hatást iktatunk ki: (1) az uniós pénz egy részéből nem hazai teljesítmény, hanem import lesz, illetve (2) az elköltött pénz multiplikátor hatása emeli a transzferek gazdasági hatását.)
  • GDP [Dedák]: Dedák István egy korábbi számítását frissítette a kérésünkre. Abból indult ki, hogy a nettó EU-transzferek makrogazdasági szempontból ugyanúgy működnek, mint a költségvetési deficit emelkedése által okozott fiskális stimulus: keresletet generáló állami költekezés van, ám ezzel szemben adók formájában történő jövedelemelvonás nincs. Ez alapján, a válság során felgyűlt nemzetközi empíriából kiindulva becsült multiplikátort. Mint az alábbi ábrán látszik, Dedák módszere adja a legnagyobb becsült növekedési hatást, vagyis az uniós forrást kiszűrve a legkisebb GDP-növekedést.
  • GDP [Hétfa]: A Hétfa szakértői egy komplex modellszimulációt használtak, amely a fentiekhez képest meglepően kicsi keresleti, és még kisebb kínálati hatást becsült. A kutatói eredményeket a közös ábrázolás kedvéért 2010-es bázisra számoltuk át, illetve - hangsúlyozottan illusztratív jelleggel - önkényesen meghosszabbítottuk az alábbi ábrán a vonalat, hogy a többi pályától való eltérése jobban látszódjon.
  • Az Európai Bizottság szintén egy modellt használt: a Quest III egy újkeynes-i, dinamikus egyensúlyi modell, ezzel becsülték minden ország esetében a hatásokat. Ebből adódik, hogy 2007 óta 5,3%-ra teszik a GDP-növelő hatást. Némiképp zavaró, hogy később "5% feletti" hatásról írnak, majd egy grafikonban pontosan 5%-nak ábrázolják a magyar növekedési pályától való eltérést. A jelentés eredményeiről néhány napja részletesebben írtunk.


Amennyiben az ötféle számítást átlagoljuk, az jön ki, hogy a magyar GDP 2010-hez képest 4-4,5%-kal van magasabban az EU-támogatásoknak köszönhetően annál, mintha ez a forrás nem érkezett volna be az országba. Ez nagyjából a teljes növekedés felét teszi ki: 2010 óta éves átlagban majdnem 2%-kal bővültünk, az EU-források nélkül ez 1% alatt lett volna. Bár az átlagot lehúzza az európai adósságválság és a 2012-es recesszió, az erős hatásra utal az is, hogy az idén, amikor ideiglenesen elapadtak az EU-források, úgy is nagyot fékezett a magyar gazdaság, hogy közben a lakossági fogyasztás nagyon jelentős új lendületet adott a növekedésnek.
Holdblog

Amerikai sajátlakás = 347 ezer dollár

Az átlagos egyesült államokbeli otthon 347 ezer dollárba (körülbelül 125 millió forintba) került 2024 februárjában a Zillow Home Value Indexe szerint. A \"tengerentúli ingatlan.com\" egy... The

Kiszámoló

Ez történt a héten 03.17

A Boeing repülőgépgyártónak nincsenek jó napjai mostanában, szinte minden napra jut egy hír, hogy szétesik valami valamelyik gépükön. A részvényárfolyam is ennek megfelelően alakul idén: B

Holdblog

Krúbi, Zsiday és az aranystandard

HOLD After Hours. Krúbi, Zsiday, aranystandard és az S&P500, ami még mindig több mint 3000 pont. Jó szórakozást! 00:45    Celebet keresünk! 01:45    Az izlandi zú

FRISS HÍREK
NÉPSZERŰ
Összes friss hír
Új befektetési őrület hódít, napok alatt lesznek emberek milliárdosok

Senior web fejlesztő

Senior web fejlesztő
Díjmentes előadás

Kereskedés külföldi részvényekkel

Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni? Melyek lehetnek a kiválasztás szempontjai? Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához.

Díjmentes előadás

Tőzsdei megbízások helyes használata

Ahhoz, hogy kereskedni tudj a tőzsdén, a piacra lépés elsődleges feltétele, hogy képes légy a különböző megbízásfajtákat használni. Számos megbízásfajta létezik a piacokon, mi sorra vesszük a legfontosabbakat.

Portfolio hírlevél

Ne maradjon le a friss hírekről!

Iratkozzon fel megújult, mobilbaráthírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Infostart.hu

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Vállalati Energiamenedzsment 2024
2024. április 11.
Sustainable Tech 2024
2024. április 24.
Portfolio Agrofuture 2024
2024. május 23.
GEN Z Fest 2024
2024. május 9.
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Ez is érdekelhet
virusok bakteriumok fertozes gyerekbetegseg