Nagy lehetőség áll a magyar élelmiszeripari és borászati ágazat előtt

Több vonzó feltétel is van a pályázatban

Január elején nyílt meg a "Mezőgazdasági termékek értéknövelése a feldolgozásban" című (VP3-4.2.1-4.2.2-18 kódszámú) felhívás, amelynek 50 milliárd forintos keretösszegéből lehet kérni vissza nem térítendő forrást élelmiszer-feldolgozó (40 milliárd forint) és borászati üzemek (10 milliárd forint) fejlesztésére. Dr. Szűcs Balázs rámutatott: mindkét célterület kapcsán nagy előnye a pályázatnak, hogy:

• 50%-os (Közép-Magyarországon 40%-os) támogatási intenzitás mellett lehet kérni a vissza nem térítendő forrásokat, és a megítélt támogatás 50%-ához támogatási előlegként gyorsan hozzá lehet jutni
• a tapasztalatok szerint pozitív a bankok hozzáállása a saját erő kiegészítéséhez (bankgarancia nyújtása, támogatást megelőlegező, vagy beruházási hitel), így akár a beruházás összegének negyede is elegendő önerőként, ha megalapozott a projekt
• azok, akik már rendelkeznek az előző körből pozitív támogatói döntéssel, beadhatnak újabb kérelmet, így akár egymásra épülő fejlesztési lépések is megfinanszírozhatók a pályázatból
• komplett zöldmezős beruházásokat is meg lehet valósítani ebből a pályázatból, hiszen infrastrukturális, informatikai, és logisztikai fejlesztéseket is el lehet számolni a pályázat keretében, ráadásul a Közbeszerzési törvény építési beruházásoknál 300 millió forintra emelt értékhatára jócskán gyorsíthatja is ezen beruházásokat.

Milyen hatásai voltak a Kbt. módosításának?

Egy közelmúltban megjelent sajtóközlemény kapcsán Dr. Szűcs Balázs megjegyezte: a Közbeszerzési törvény tavaly őszi módosítása kapcsán nemcsak a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Programbeli pályázatokra kell gondolni, hanem a Vidékfejlesztési Programbeliekre is (pl. élelmiszeripari, kertészeti felhívások). Ráadásul az is lényeges, hogy az akkori Kbt. módosítás olyan értelemben visszamenőleg érvényes, hogy nemcsak a módosítás után kiadott támogatási szerződésekre, illetve okiratokra érvényes, hanem már azokra a támogatási kérelmekre is, amelyek a módosítás idején még elbírálás alatt álltak (tehát akár már 2016-ban, vagy 2017-ben beadott kérelmekre is vonatkozott).

Rámutatott: a hosszú pályázati döntési folyamat és az építőipari árak jelentős emelkedése miatt a projekteket sok esetben újra kell(ett) kalibrálni, változtatni kell(ett) az aktuális piaci helyzethez, ami azt eredményezi, hogy ezen projektek még előkészítési fázisban vannak, tehát nem kell közbeszerzést folytatni rájuk, azaz a módosítás ezen projekteknek is kedvező volt. Azt is hozzátette: a közleményben taglalt eszközbeszerzési közbeszerzés általában egy összetettebb projekt második fázisához tartozik, így még valószínűbb, hogy az eszközbeszerzések a közbeszerzés módosítása után realizálódnak leginkább.

Ő úgy látja, hogy ha valaki annak az okait keresi, hogy vajon miért nem segít/segített igazán a kkv-knak az őszi közbeszerzés módosítás, akkor az alábbi két pont lehet releváns:

• Korábban is érkezhetett volna ez a belátás (aminek a szükségességét a szakemberek és ezen terület szaktanácsadói már jóval korábban jeleztek), hogy az alacsony költséghatár miatt az összes projekt közbeszerzés köteles lesz és ez ellehetetleníti a beruházásokat/projekteket (mind időbeliségét, mind bonyodalmát és a pályázati elszámolási rendszerrel való összeegyeztethetetlenségét tekintve)
• Míg az építésre vonatkozó értékhatárt releváns mértékben emelték, az eszközbeszerzéshez kapcsolódó értékhatár nem releváns mértékben került emelésre.

Növekvő hozzáadott érték és exportképesség

A REKONTIR Cégcsoport ügyvezetője a pályázatnál a borászati üzemek fejlesztését támogató célterület kapcsán hangsúlyozta: akár több termelő is összefoghat és együtt valósíthat meg fejlesztést, így ebben az esetben nem 200, hanem 500 millió forintnyi forrást is elnyerhetnek. Példaként említette: ha egy kisebb borrégióban összeállnak a termelők és közös feldolgozót építenek, akkor így már feldolgozott alapanyagot tudnak értékesíteni, azaz magasabb hozzáadott értékű terméket állítanak elő és közben előrébb lépnek a termelési láncban is.

Ilyen célok kifejezetten támogatottak a pályázatban és a feldolgozott szőlő értékesítése akár már az exportpiacokon is könnyebb lehet. Kisebb méretű borászati üzemek számára, amelyek magas árfekvésű termékeket állítanak elő, az exportpiacokra lépés a magyar piac szűkössége miatt mindenképpen reális út lehet - tette hozzá.

Szőlő és bortermelés az elmúlt években

A világban végbemenő trendeknek, változásoknak köszönhetően (Dél-Amerika, Kína, Kalifornia térhódítása) kiemelt jelentősége van a minőségnek, valamint annak, hogy megfelelően szakképzett emberek dolgozzanak a magyar borágazatban - mutatott rá Szűcs. Az Európai Uniós támogatások új lehetőségeket adnak a szőlőtermesztéssel foglalkozóknak, illetve a bortermelő vállalkozásoknak. A munkaerőhiánnyal küzdő szektornak a technológiai korszerűsítés elengedhetetlen növekvő nemzetközi piaci versenyben.

A borfogyasztás kultúrája szépen fejlődik itthon, régiós összefogásokra is látunk példát, azonban ez önmagában nem elég a piac érdemi növekedéséhez - jegyezte meg. Az export további emelkedése szempontjából szükség van egy egyenletes, magas minőséget biztosító volumen növelésre, mert ennek hiányában a magyar bor komoly versenyhátrányban marad. Nem kell messzire menni, az osztrákok elsősorban a zöld veltelini "stratégián" keresztül találták meg a helyes utat - mondott példát.

Rámutatott: 15 évre visszamenőleg, főleg a 2005-ös csúcs adatokhoz képest a KSH adatai szerint jócskán csökkent a kibocsátás, de az elmúlt években mégis érzékelhető emelkedést láthatunk, mind a betakarított összes szőlőtermés, 472 348 (2015) 476 491 (2016) és 529 592 tonna (2017) tekintetében, mind pedig a termelt bor mennyiségében 3 008 128 (2015), 3 023 790 (2016), és 3 581 322 hektoliter (2017).

Véleménye szerint sokatmondó, hogy a szőlőterületek csökkenő mérete ellenére a hatékonyságjavulás eredményeként nőtt a termésátlag. Ugyancsak pozitívumként értékelhető a közel ötszörös külkereskedelmi mérleg a bor esetében. Érdekességként említette, hogy a Lidl Magyarország 9,7 millió euró értékű export teljesítménye mintegy 10 százalékát adja a 103,7 millió eurós teljes hazai bor- és mustexportnak. 2017-ben, 7 millió palack bort exportáltak a magyar borászatok Európába csak az áruházláncon keresztül.

Nagy lehetőség előtt állnak az élelmiszerfeldolgozók is

A fentiek után visszatérve a szóban forgó uniós pályázat élelmiszeripari "lábára", Dr. Szűcs Balázs kedvezőnek nevezte, hogy széles fejlesztési spektrumban lehet forrást nyerni, hiszen a zöldség-, gyümölcs-, hús- olajkészítményekkel kapcsolatos beruházások mind támogatottak, sőt a pálinka, égetett szeszek és a kézműves sörök előállításával kapcsolatos beruházások is. A szakértő felhívta a figyelmet arra, hogy a pályázat az Ipar 4.0 koncepcióval összhangban modern üzemek felépítését, illetve fejlesztését támogatja, és mivel ez komplex tudást és feladatrendszert igényel, így az elsődleges élelmiszerfeldolgozással foglalkozó cégeknek érdemes olyan tanácsadókhoz fordulnia, amelyeknél sok know-how, technológiai tudás halmozódott már fel hasonló fejlesztések során.

Hozzátette: a pályázat az energiahatékonyság javítását, és a korszerűsítést célzó beruházásokat is támogatja, amelyek mind hozzájárulhatnak az adott vállalkozás versenyképességéhez. Ennek kapcsán Szűcs leszögezte: aki most nem fejleszt, az versenyhátrányba kerül egy olyan ágazatban, amely hosszabb távon is élenjáró lesz a növekvő globális népesség és a klímaváltozás tükrében.

Érdemes gyorsan lépni

Érdemes sietni a pályázat beadásával (a következő beadási szakaszhatár március 4.), mert a vonzó feltételek miatt nagy iránta az érdeklődés és ahogy telik az idő, nő az esélye a két célterületen a beadhatóság felfüggesztésének.

Az EU-pályázatok kapcsán általánosságban véve azt is hangsúlyozta a szakértő, hogy érdemes mielőbb megragadni a lehetőségeket, mert a fejlesztések végrehajtása időigényes, de közben közeledünk a 2014-2020-as uniós fejlesztési ciklus végéhez, és ezzel párhuzamosan egyre több pályázati keret merül ki. Hozzátette: bár idén még lehetnek újranyitott/újonnan megjelenő vállalkozói pályázatok, de ezeket követően akár 4-5 év is eltelhet, mire újra nagyobb összegű új uniós pályázatok lesznek.

Címlapkép forrása: MTI Fotó Kovács Tamás

• Címkék:
• élelmiszeripar,
• pályázatok,
• borászat