Brexit: belement a királynő a hosszú parlamenti szünetbe - Mit jelent ez?

Az elmúlt években rendszerint 5 és 20 nap közötti volt a szünet az előző és az új parlamenti ülésszak között, ami alatt megtartották a politikai pártok éves kongresszusait, és a királynő beszédével választották el a régi ülésszakot az újtól. A mostani parlamenti ülésszak a leghosszabb volt a brit parlamentáris demokráciában, hiszen 2017-től folyamatosan tartott, azaz tavaly elmaradt II. Erzsébet őszi beszéde. Most pedig arra kérte Boris Johnson új miniszterelnök a királynőt, hogy ne október elején, hanem csak október 14-én tartsa meg az ülésszakot megnyitó beszédét és a mai visszajelzés szerint ebbe bele is ment a királynő.Ez azt jelenti, hogy

a mostani ülésszak valamikor szeptember 9. és 12. között fog véget érni és az új október 14-én kezdődik, így tehát legalább 32 napos lesz a parlamenti szünet, ami rendkívüli hosszúságú.

Hivatalosan azzal indokolta a kérést Johnson, hogy július 24. óta ő a miniszterelnök, de az új politikai prioritásait még nem volt lehetősége "közölni" a parlamenttel, és a Brexit előtt két héttel szeretné, ha ez végre megtörténhetne a királynő beszédével kezdődő új ülésszak megnyitása segítségévél.

A királynő megnyitó beszéde egyébként azt jelenti, hogy a kormány megír neki egy szöveget arról, hogy mik a kormány következő ülésszaki politikai prioritásai, és mi van a meghozandó törvények listáján és ezt a szöveget II. Erzsébet felolvassa a parlamentben. Ezután a szövegben foglalt javaslatokról vitáznak a képviselők és szavaznak is róla. A beszéd október 14-i felolvasása és a javaslatokról szóló szavazások között (október 21-22-re vannak előirányozva jelenleg) egy hét fog eltelni, de ebben az egy hétben sor kerül egy kulcsfontosságú EU-csúcsra október 17-18-án.

Azon a csúcstalálkozón történhet meg az esetleges új Brexit-alku EU-s jóváhagyása, ha addig tényleg megszületik egy ilyen. Október 21-22-én tehát nemcsak a királynői beszédbe rejtett politikai prioritásokról, hanem Johnson esetleges új Brexit-alkujának tartalmáról is lenne lehetősége majd szavazni a brit parlamentnek. Ha pedig ennek tartalma nem tetszik, akkor egy bizalmatlansági indítványt is beterjeszthetnek Johnson kormánya ellen.

Johnson tehát hivatalosan szabályos és érthető eljárást kezdeményezett a királynőnél, aki nem szabott gátat a törekvésének, de nyilvánvalóak Johnson szándékai is: minél kevesebb beleszólása legyen a képviselőknek a Brexit következő hetekben vitt irányvonalába, és így a Brüsszellel folytatott tárgyalásokon minél kevésbé legyenek korlátok. Ha úgy tetszik, a brit parlament partvonalra szorításával is igyekszik demonstrálni Johnson, hogy tényleg bármire felkészült, azaz akár a megállapodás nélküli kilépésre is és a mostani húzásával ezt még a parlament is csak egyre nehezebben tudja megakadályozni. A cél egyértelmű: ezzel is igyekezzen nyomást gyakorolni az EU-ra.

A megállapodás nélküli Brexittől rettegő ellenzéki és kormánypárti képviselőknek, akik tegnap még úgy ítélték meg, hogy nem rontanak neki Johnsonnak a bizalmatlansági indítvánnyal, hanem jogi eszközökkel igyekeznek a parlamentben sarokba szorítani őt, a mai helyzet láttán szinte csak két lehetősége maradt:

• vagy a szeptember 3.-12. közötti időszakban szavazzák meg a Johnson elleni bizalmatlansági indítványt
• vagy megvárják, hogy mit tud elérni Johnson Brüsszelben és miután ez kitisztul, október második felében teszik meg ugyanezt (ha az új Brexit-alku tartalma elfogadhatatlan lenne, illetve ha továbbra is megállapodás nélküli Brexit irányába haladnának a dolgok, akkor rákényszerítenék őt a Brexit dátumának halasztására egy parlamenti határozattal).

Ezekre az eshetőségekre nyilván készül Johnson stábja is és már jelezték is: ha jövő héten, vagy októberben megbuktatják a kormányt (és ha nem tud felállni egy másik miniszterelnökkel egy új kormány), akkor az előrehozott választásokat majd úgyis csak az október 31-re tervezett Brexit utáni időszakra fogják kiírni. Így tehát ha megbuktatják Johnsont, akkor így fogja elérni a kormány azt, hogy a parlament ne tudjon keresztbe feküdni az október 31-re ígért (no-deal) Brexitnek.

Nagyon komoly politikai csata van tehát kibontakozóban egy parlamentáris demokráciában, amelyben a jogi mozgástér feszegetése a csúcsra pöröghet a következő hetekben, így biztosan még nagyobb izgalmak várható a három éve zajló Brexit-tragikomédiában.

Egyébként a legfontosabbat ne felejtsük el: attól, hogy esetleg megbuktatják Johnsont, vagy parlamenti többségi határozatot hoznak a Brexit halasztásáról (amit aztán a miniszterelnöknek kellene kezdeményeznie az EU27-nél), a no-deal Brexit továbbra is megtörténne október 31-én. Ahhoz, hogy megállapodás mellett lépjen ki az Egyesült Királyság vagy októberben, vagy később bármikor, az kell, hogy elfogadja a brit parlament egyszerű többsége a kilépés szövegét (akár a vitatott északír tartalékmegoldással, akár valami más tartalommal). Más megoldás nincs a régóta húzódó patthelyzet megoldására. Az, hogy esetleg előrehozott választások lesznek ősszel (a Brexit további halasztása mellett), ezen a döntési helyzeten nem változtat, "csupán" egy új parlamenti felhatalmazás mellett kell meghozni a Brexitről az évtizedek óta legkomolyabb külpolitikai döntést a brit honatyáknak.

Címlapkép forrása: Victoria Jones - WPA Pool/Getty Images

• Címkék:
• üzletfejlesztés,
• brexit,
• boris johnson,
• egyesült királyság,
• uniós források,
• királynő