Brexit: visszaszólt Johnson a bírósági döntésre és nem mond le

Boris Johnson brit miniszterelnök közölte, hogy nem ért egyet a brit parlamenti ülésszak lezárását törvénysértőnek minősítő, kedden kihirdetett Legfelsőbb Bírósági döntéssel, de tiszteletben tartja a határozatot.

Délelőtt már beszámoltunk arról, hogy a brit Legfelsőbb Bíróság semmisnek, nem létezőnek minősítette az ülésszak lezárásáról hozott döntést, és ennek alapján kimondta, hogy a parlamenti ülésszak nincs lezárva, jelenleg is tart. Erre reagálva az alsóház elnöke már szerdára, szeptember 25-re össze is hívta a parlament ülését és így folytatódik a törvényhozási munka, illetve a vita a Brexitről is. Az alsóház ülésszaka két hete ért véget, miután Johnson kezdeményezte II. Erzsébet királynőnél a parlamenti ülésszak lezárását és új törvényhozási évad elkezdését október 14-én.Johnson, aki az ENSZ-közgyűlés ülésszakán vesz részt New Yorkban, a BBC televíziónak nyilatkozva kijelentette: erőteljes mértékben nem ért egyet a legfelsőbb bíróság határozatában foglaltakkal, de a kormány természetesen tartja magát a döntéshez, és a parlamenti ülésszak folytatódik.

Kijelentette ugyanakkor, hogy továbbra is "jó indokok" szólnak egy új parlamenti évad elkezdése mellett, és a kormánynak változatlan szándéka, hogy a hagyományos királynői beszéd megtartásával új programot hirdessen. Johnson a BBC-interjúban tényként jelentette ki, hogy a kormány ezt meg fogja tenni.

Boris Johnson eredeti terve alapján az új ülésszak október 14-én, alig két héttel a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) jelenleg érvényes október 31-i határideje előtt kezdődött volna, amikor II. Erzsébet királynő kihirdette volna a kormány új törvényalkotási programját. A brit alkotmányos parlamentarizmus hagyományai ugyanakkor azt diktálják, hogy az új törvényhozási évad csak az előző ülésszak formális lezárása után kezdődhet, az új kormányprogramot ismertető királynői beszéddel.

A keddi BBC-interjúban Johnson kitért annak a kérdésnek a konkrét megválaszolása elől, hogy a parlamenti ülésszak lezárását törvénysértőnek és semmisnek kimondó legfelsőbb bírósági döntés után, vagyis a jelenlegi ülésszak lezárása nélkül a kormány technikailag miként kívánja elkezdeni az új ülésszakot. Arra a felvetésre ugyanakkor, hogy a legfelsőbb bíróság határozata szerint az ülésszak lezárása törvénysértő, tehát a parlamenti munka berekesztésével a kormány nem próbálkozhat újból, a brit miniszterelnök úgy reagált: nem biztos abban, hogy a legfelsőbb bíróság ezt mondta ki.

Az bizonyos, hogy a bírák úgy gondolták: az ülésszak lezárásának általunk választott módját nem tudják helyeselni, ez egy furcsa ítélet (...) Nem hiszem azonban, hogy a bírák kizárták volna a királynői beszéd megtartásának lehetőségét, távolról sem ez a helyzet

- fogalmazott Johnson.

Hozzátette: a kormány biztosítani fogja, hogy a parlamentnek bőségesen legyen ideje a vitára a Brexitről.

Johnson a Reuters tudósítása szerint azt is mondta: jó lenne előrehozott választásokat rendezni, mert az friss politikai felhatalmazást adna a döntések végrehajtására. Még a parlamenti ülésszak felfüggesztése előtt kétszer is megpróbált előrehozott választásokat kicsikarni, de mindkétszer leszavazták ezt a kezdeményezését a parlamentben.

Elemzők szerint egyelőre továbbra is nagyon bizonytalan, hogy merre halad tovább a Brexit folyamata, igaz a Legfelsőbb Bíróság mai döntésével, a parlamenti ülésszak folytatódásával csökkent az esélye az október végi megállapodás nélküli Brexitnek. Ennek oka egyrészt az, hogy Johnson jelentős kisebbség mellett tud csak kormányozni a brit alsóházban, a pártjából „átállt” képviselők miatt. Másrészt folyamatosan a feje felett lebeg a bizalmatlansági indítvány benyújtásának lehetősége és annak sikeres átvitele a parlamenten, így ez a nyomás és folyamatos parlamenti kontroll vagy a megegyezés felé tolja őt Brüsszellel a tárgyalások során, vagy ha ez nem sikerül, akkor október második felében kötelező erővel a Brexit január 31-ig történő további halasztását kell kérnie az EU-tól (még a parlament felfüggesztése előtt elfogadták a képviselők ezt a törvényt). Ez pedig minden eddigi ígéretével szembe menne, így jelentős esélyű a lemondása/távozása, ami megnyitná az utat a november-decemberi előrehozott választások felé, amíg maga Johnson ma is szorgalmazott.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.