Beömlött a rengeteg brüsszeli pénz, mégsem lépett a gázra a kormány

Megjött a pénz, mégsem volt itthon felpörgés

Szeptember eleji nagyelemzésünkben mutattunk rá arra, hogy hatalmas brüsszeli büntetéseket vállalt be a kormány és ezért újra megnyíltak a brüsszeli pénzcsapok, így öt hét alatt mintegy 500 milliárd forintnyi brüsszeli átutalás ömlött be a magyar államkasszába. Azóta egyébként ez a pénzbeáramlás megállt, a brüsszeli kifizetési számláló szeptember közepe óta továbbra is azt mutatja, hogy a 2014-2020-as uniós ciklusban a strukturális és beruházási alapokból összesen 9,8 milliárd eurónyi folyósítást kapott Magyarország. Ez a 7 évre járó keret 39%-a és ezzel az uniós középmezőnyhöz tartozunk.

Abból, hogy régi vitás ügyek rendezéseként végre nagy tételben jött Brüsszelből pénz, azt gondolhatnánk, hogy a kormány idehaza újra felpörgette a pályázati döntéshozatalt és a kifizetéseket, de mégsem ezt látjuk a számokból.

Szeptember 5-től október 5-ig ugyanis adataink mindössze 1019 új pályázati nyertest hirdettek ki (a legtöbbet augusztus után most is a Vidékfejlesztési Operatív Programban), akiknek 10 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg együttesen. Emellett azt is látjuk egy lentebbi kimutatás alapján, hogy szeptember elejétől október elejéig a nyertes projektekre mindössze 100 milliárd forintnyi új kifizetés történt, noha az államkassza helyzete ennél jóval nagyobb kifizetésekre is lehetőséget teremtett volna.

Lássuk a részleteket!

Visszatérve tehát a frissen megítélt uniós támogatások témájára, az alábbi táblázatban foglaltuk össze a helyzetet. Amint láthatjuk: szeptember elejétől október elejéig összesen 1019 új pályázati nyertes született, akiknek összesen 10 milliárd forintot ítéltek meg, így az összes nyertes uniós pályázati projekt darabszáma már 152 ezer felett jár, amelyekre együttesen csaknem 9400 milliárd forintnyi támogatást ítéltek meg. Augusztusban egyébként a Vidékfejlesztési Programban (VP) csaknem 25 ezer új nyertes született 47 milliárd forint összegben, de ezen döntések nagy része feltehetően már korábban megszületett, csak informatikai okok miatt augusztusban jelent meg a nyilvánosan elérhető statisztikában (a hivatalos uniós pályázati oldal is augusztus során újult meg és ekkortól a VP-s projektek szélesebb körét is meg lehetett már találni az adatbázisban és le is lehetett tölteni az adatokat).

A 25 ezer darabos ugrás egyébként az alábbi ábrán is látszik, illetve az is, hogy darabszámot tekintve a VP-s projektek teszi ki az összes uniós pályázati nyertes jelentős részét (117 ezer a 152 ezerből), mivel sok kis, néhány milliós projekt is nyert (pl. mezőgazdasági díjbiztosítás, agrárkörnyezetvédelmi kifizetések, stb.). Az elnyert támogatást tekintve azonban már távolról sem ez a helyzet: a VP-s projektekre ugyanis összesen 970 milliárdot ítéltek meg eddig a hatóságok a 9397 milliárd forintnyi összes megítélt uniós támogatásból, azaz volument tekintve a VP-s támogatások az összesnek kevesebb, mint 10%-át teszik ki.

Amint fentebb már jeleztük: szeptemberben az újonnan megítélt uniós támogatások volumene mindössze 10 milliárd forint volt, ami az elmúlt hónapok egyik legalacsonyabb összege. Szó sincs tehát a pályázati döntéshozatal felpörgéséről, amiben annak lehet nagy szerepe, hogy nincsenek már az értékelők előtt tömegével új pályázatok, és a futó projekteknél pedig a reálgazdasági megvalósulás sebességétől függ, hogy mikor mennyi kifizetést igényelnek, nem lehet már az előleg kifizetések „megnyomásával” és a bónuszrendszer miatt a határnapok előtt nagyfokú kifizetési csúcsokat elérni, mint korábban (ld. az új nettó kifizetési grafikont alább). Ezzel együtt persze az is igaz, hogy augusztus elejétől újra gálánsabbá vált bizonyos előleg kifizetések szabályrendszere, ami mögött részben az is lehetett, hogy a kormány már számolt azzal, hogy Brüsszelből rövidesen megjönnek a nagyobb átutalások. Ezek azóta meg is történtek, és az őszi-téli hónapok során, további számlacsomagok Brüsszelbe kiküldésével majd újabb nagyobb átutalások várhatók.  

Adataink szerint egyébként szeptember elejétől október elejéig az összesen kifizetett uniós támogatások volumene 106 milliárd forint volt és ezzel az összesen kifizetett volumen 6456 milliárd forintra ugrott. Amint az alábbi ábrán látható, ez a kissé 100 milliárd forint feletti összeg az elmúlt egy évet tekintve teljesen átlagosnak mondható.

Év elejétől idáig egyébként mintegy 900 milliárd forintnyi kifizetést teljesítettek a hatóságok, ami messze elmarad az idei évi költségvetési törvényben megcélzott közel 2000 milliárdtól, így elvileg az utolsó három hónapban pénzesőnek kellene lennie a magyar gazdaságban, vagy jócskán alulteljesül az éves kifizetési cél.

Végül érdemes megnéznünk, hogy a 7 évet tekintve hogyan áll a négy főbb mutató a pályázati rendszerben. Az összes meghirdetett pályázat volumene már 10400 milliárd forint felett jár, amelyek mellett a megítélt támogatások összege 9400 milliárdnál, így a 7 éves keret elvileg 103%-a körül járunk. Ha viszont az utóbbi hetek tartósan gyenge forint árfolyamát is bekalkuláljuk, akkor az euróban érkező brüsszeli támogatások miatt könnyen lehet, hogy a megítélt támogatásokkal még jóval feljebb mehet majd az intézményrendszer (a legfrissebb jelzés szerint a legnagyobb Operatív Programban ősz-tél körülre számolják át az árfolyamhatásból és a visszahulló forrásokból meghirdethető plusz pályázati keretet). Az idehaza kifizetett támogatások volumene 6456 milliárd forintnál jár, ami a 7 évre (elvileg) kalkulálható kifizetések 70%-át jelenti. Brüsszelből a szeptemberi nagy átutalások miatt immár kb. 3110 milliárd forint megérkezett (a 7 éves keret 39%-a), így szűkült az a korábban 3500 milliárd forint feletti államháztartási olló, ami az itthoni intenzív kifizetésekből és az eddig akadozó brüsszeli átutalásokból eredt.

Címlapkép forrása: MTI/Balogh Zoltán

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.