Januárig kiderül, mennyi új EU-pályázat jön még

Az eseményen egy új energiahatékonysági és megújuló energiás uniós pályázat részleteit jelentették be az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárával és ennek kapcsán kérdeztük Rákossy Balázst. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a múlt heti Kormányinfón azt mondta: a gyenge forint miatti elosztható többlet uniós forrás akár még új uniós pályázatok meghirdetését is lehetővé teheti a mostani 2014-2020-as ciklusban (a brüsszeli támogatások euróban érkeznek, azok gyengébb forintárfolyam melletti átváltásával idehaza több forrás költhető el forintban).

Gulyás akkor arra is emlékeztetett: jelenleg az a szabály, hogy az egyes fejlesztési programok Irányító Hatóságai legalább 10%-kal túlvállalják a 7 évre Brüsszelből rendelkezésre álló keretet (ennyivel több pályázati keretet osztanak el a nyerteseknek), de ez most a gyenge forint miatt 3-5%-os túlvállalásig le fog csökkenni, hiszen forintban több lesz a megpályáztatható keret. Az újabb pályázatokkal, vagy meglévő keretek kibővítésével azonban szavai szerint ezt a 3-5%-os túlvállalási arányt vissza fogják tornászni 10%-ra.

A Portfolio tavaly nyáron egy átfogó elemzésében azt becsülte, hogy tartósan 330-as euróárfolyam mellett legalább 580 milliárd forintos plusz pályázati keret nyílik meg ahhoz képest, mint amit a 7 éves ciklus tervezésekor lehetett kalkulálni (310-es volt a tervezési árfolyam végig a 7 év során). Mivel a forint már több mint egy hónapja lényegében folyamatosan a 330-as szint felett mozog az euróval szemben, és amint egy múlt heti elemzésünkben rámutattunk: a 330-as árfolyamszint lehet a korábbi 320-as küszöb, így a pluszban megnyíló, elosztható pályázati keret idővel akár ennél is nagyobb lehet.

A gyenge forint kapcsán megnyíló esetleges további uniós pályázati keretekről kérdeztük tehát Rákossy Balázst, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-2020-as ciklusban valójában két irányból is lehetséges forrást találni az esetleges új pályázatok mögé:

1. egyrészt az árfolyamváltozás miatt, amely egyébként a meglévő pályázatok keretemeléséhez és új konstrukciók meghirdetéséhez is elvezethet (emlékeztetett arra, hogy egy korábbi kormányhatározat, 1135/2019, már rögzítette, hogy az egyes Operatív Programokban az akkori állapot szerint mit lehet megtenni, például a TOP-ban inkább ráemelést, mint új konstrukció meghirdetését.)
2. másrészt a korábbi tapasztalatok szerint a 7 évre szánt támogatások mintegy 10-20%-a „visszahullik” a különböző Operatív Programokban (bedőlt projektek, menetközbeni változások miatt nem végigvitt fejlesztések, stb.). Jelzése szerint a TOP-ban és a VEKOP-ban a visszahullók forrásokat inkább a meglévő pályázatok keretemelésére használják.

A fenti második téma kapcsán megjegyezte:

a GINOP-ban arra számítunk, hogy 10-20%-os visszahulló forrás fog rendelkezésre állni arra, hogy kereteket emeljünk, akár régi népszerű, már bezárt pályázatokat nyissunk meg, vagy új pályázatokat hirdessünk meg, amelyek a közép távú gazdaságpolitikai célokkal összhangban vannak.

Ezek után mondta Rákossy azt, hogy a GINOP kapcsán még zajlik fejlemények kiértékelése, és az őszi-téli hónapokban tisztul majd annyira a kép, hogy már konkrét számokról lehessen beszélni (keretemelések, új pályázati meghirdetések).

Szeptember közepén egyébként a GINOP úgy állt, hogy

• összesen 121 pályázati felhívás jelent meg 2663,5 milliárd forint keretösszeggel, amelyekre 3516 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be. Ezekben a pályázatokban már 2542 milliárd forintnyi támogatást meg is ítéltek, miközben a GINOP indikatív kerete 2553 milliárd forint. Így tehát a pályázati meghirdetés kapcsán 4,3%-os volt a túlvállalás, míg a megítélt támogatások esetén még nem beszélhetünk túlvállalásról, noha korábban minden Operatív Program számára előírták a 10%-os túlvállalást.
• a kombinált termékekkel együtt összesen 17 pályázat van még nyitva 482 milliárd forint keretösszeggel (a 17-ből 6 nem pénzügyi eszköz termék, amelyek keretösszege 96 milliárd forint)
• A 2542 milliárd forintnyi megítélt támogatásból (18 ezer 643 projekt) összesen 2498 milliárd forint esetén született már meg a támogatási szerződés/okirat (18 ezer 365 projekt esetén) és a kifizetett támogatás már 1492 milliárd forintot tett ki, amelyből 851 milliárd forint volt az előleg alapú kifizetés, míg 641 milliárd a számla alapú utólagos támogatás.

A címlapképen Rákossy Balázs, a kép forrása: MTI/Krizsán Csaba

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.