Az eseményen egy új energiahatékonysági és megújuló energiás uniós pályázat részleteit jelentették be az Innovációs és Technológiai Minisztérium államtitkárával és ennek kapcsán kérdeztük Rákossy Balázst. Gulyás Gergely Miniszterelnökséget vezető miniszter ugyanis a múlt heti Kormányinfón azt mondta: a gyenge forint miatti elosztható többlet uniós forrás akár még új uniós pályázatok meghirdetését is lehetővé teheti a mostani 2014-2020-as ciklusban (a brüsszeli támogatások euróban érkeznek, azok gyengébb forintárfolyam melletti átváltásával idehaza több forrás költhető el forintban).
Gulyás akkor arra is emlékeztetett: jelenleg az a szabály, hogy az egyes fejlesztési programok Irányító Hatóságai legalább 10%-kal túlvállalják a 7 évre Brüsszelből rendelkezésre álló keretet (ennyivel több pályázati keretet osztanak el a nyerteseknek), de ez most a gyenge forint miatt 3-5%-os túlvállalásig le fog csökkenni, hiszen forintban több lesz a megpályáztatható keret. Az újabb pályázatokkal, vagy meglévő keretek kibővítésével azonban szavai szerint ezt a 3-5%-os túlvállalási arányt vissza fogják tornászni 10%-ra.
A Portfolio tavaly nyáron egy átfogó elemzésében azt becsülte, hogy tartósan 330-as euróárfolyam mellett legalább 580 milliárd forintos plusz pályázati keret nyílik meg ahhoz képest, mint amit a 7 éves ciklus tervezésekor lehetett kalkulálni (310-es volt a tervezési árfolyam végig a 7 év során). Mivel a forint már több mint egy hónapja lényegében folyamatosan a 330-as szint felett mozog az euróval szemben, és amint egy múlt heti elemzésünkben rámutattunk: a 330-as árfolyamszint lehet a korábbi 320-as küszöb, így a pluszban megnyíló, elosztható pályázati keret idővel akár ennél is nagyobb lehet.
A gyenge forint kapcsán megnyíló esetleges további uniós pályázati keretekről kérdeztük tehát Rákossy Balázst, aki felhívta a figyelmet arra, hogy a 2014-2020-as ciklusban valójában két irányból is lehetséges forrást találni az esetleges új pályázatok mögé:
- egyrészt az árfolyamváltozás miatt, amely egyébként a meglévő pályázatok keretemeléséhez és új konstrukciók meghirdetéséhez is elvezethet (emlékeztetett arra, hogy egy korábbi kormányhatározat, 1135/2019, már rögzítette, hogy az egyes Operatív Programokban az akkori állapot szerint mit lehet megtenni, például a TOP-ban inkább ráemelést, mint új konstrukció meghirdetését.)
- másrészt a korábbi tapasztalatok szerint a 7 évre szánt támogatások mintegy 10-20%-a „visszahullik” a különböző Operatív Programokban (bedőlt projektek, menetközbeni változások miatt nem végigvitt fejlesztések, stb.). Jelzése szerint a TOP-ban és a VEKOP-ban a visszahullók forrásokat inkább a meglévő pályázatok keretemelésére használják.
A fenti második téma kapcsán megjegyezte:
a GINOP-ban arra számítunk, hogy 10-20%-os visszahulló forrás fog rendelkezésre állni arra, hogy kereteket emeljünk, akár régi népszerű, már bezárt pályázatokat nyissunk meg, vagy új pályázatokat hirdessünk meg, amelyek a közép távú gazdaságpolitikai célokkal összhangban vannak.
Ezek után mondta Rákossy azt, hogy a GINOP kapcsán még zajlik fejlemények kiértékelése, és az őszi-téli hónapokban tisztul majd annyira a kép, hogy már konkrét számokról lehessen beszélni (keretemelések, új pályázati meghirdetések).
Szeptember közepén egyébként a GINOP úgy állt, hogy
- összesen 121 pályázati felhívás jelent meg 2663,5 milliárd forint keretösszeggel, amelyekre 3516 milliárd forintnyi támogatási igény érkezett be. Ezekben a pályázatokban már 2542 milliárd forintnyi támogatást meg is ítéltek, miközben a GINOP indikatív kerete 2553 milliárd forint. Így tehát a pályázati meghirdetés kapcsán 4,3%-os volt a túlvállalás, míg a megítélt támogatások esetén még nem beszélhetünk túlvállalásról, noha korábban minden Operatív Program számára előírták a 10%-os túlvállalást.
- a kombinált termékekkel együtt összesen 17 pályázat van még nyitva 482 milliárd forint keretösszeggel (a 17-ből 6 nem pénzügyi eszköz termék, amelyek keretösszege 96 milliárd forint)
- A 2542 milliárd forintnyi megítélt támogatásból (18 ezer 643 projekt) összesen 2498 milliárd forint esetén született már meg a támogatási szerződés/okirat (18 ezer 365 projekt esetén) és a kifizetett támogatás már 1492 milliárd forintot tett ki, amelyből 851 milliárd forint volt az előleg alapú kifizetés, míg 641 milliárd a számla alapú utólagos támogatás.
A címlapképen Rákossy Balázs, a kép forrása: MTI/Krizsán Csaba
