Hétfőn már átengedte Várhelyi Olivért az EP

Portfolio

2019. november 18. 16:10

A hétfői határidőig küldött írásos válaszok már meggyőzték az Európai Parlament külügyi szakbizottságát Várhelyi Olivér magyar uniós biztosjelölt alkalmasságáról, így tehát zöld utat adott arra, hogy Ursula von der Leyen bizottsági elnök csapattagjává válhasson – írja az Eurológus.

A lap úgy tudja, hogy Várhelyi Olivér írásos válaszai már meggyőzték az EP-képviselők szükséges többségét. Ezúttal a szociáldemokrata frakció és a centrista-liberális Renew Europe is jóváhagyta Várhelyi jelöltségét, azaz csak a zöldek és a szélsőbaloldali frakció szavazott nemmel.

Múlt csütörtökön a személyes meghallgatáson meglepetésre nem kapta meg a jóváhagyást Várhelyi és a szabályok szerint ezért írásban kellett még válaszolnia a kérdésekre. Ennek határideje ma délben járt le. Az Indexhez eljutott dokumentumban Várhelyi úgy fogalmazott:

Nem leszek egyetlen ország küldöttje sem. Az Európai Bizottság képviselője leszek a szomszédos államokkal való kapcsolattartásban.

Az összefoglaló szerint az írásos válaszok egy másik részében azt szögezte le: nem érzi úgy, hogy bármely ország miniszterelnökének vagy kormány tagjának a nyilatkozatai, vagy álláspontja bármire is kötelezné.

Feltehetően ezek, a magyar és bármely kormánytól való függetlenséget hangsúlyozó mondatok billenthették át az említett EP-s képviselőcsoportokat, hogy ma már támogassák Várhelyi bővítési és szomszédságpolitikai biztosi kinevezését.

A mai fejlemény után a menetrend a következő: ha a héten az uniós intézmények jogi szakértői arra a következtetésre jutnak, hogy a brit biztosjelölt nélkül is munkába állhat az új Európai Bizottság, akkor a jövő héten az Európai Parlament strasbourgi plenáris ülése az egész testületről szavazni fog. Ha az EP-képviselők itt is bizalmat szavaznak Ursula von der Leyennek és csapatának, akkor az új Bizottság december 1-jén munkába állhat és nem lesz további csúszás, mint ami egy múlt heti fejlemény alapján még benne volt a levegőben:

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.