Kiszivárgott az EU-s terv, ami nagy csalódás lehet Magyarországnak is

A lap már október elején megszerezte a Méltányos Átállást szolgáló Alapra (JTF) vonatkozó bizottsági javaslat kereteit, ami már akkor is kedvezőtlenül nézett ki a mi régiónknak. Az akkori terv szerint ugyanis 5 milliárd eurót elvontak volna az egyébként is meredeken csökkenő 2021-2027-es kohéziós támogatásokból és EU-s garanciával, illetve magántőke bevonásával együtt is „csak” 35 milliárd eurós lett volna a teljes alap, miközben egy lengyel kalkuláció szerint náluk a teljes karbonmentességre való átállás 2050-ig 900 milliárd eurós költséggel járna.

Most a Politico szerezte meg a frissebb, október 31-i változatot, ami még inkább csalódás lehet a mi régiónknak, hiszen egészen sok: 18 tagállam mintegy 50 régiója lenne jogosult az ugyanakkora, 35 milliárd eurónyi forrásokra. Ráadásul a 10 lengyel régió mellett 8 német régió is bejelentkezhetne a pénzekre a tervezett jogosultsági paraméterek alapján. Tudni kell, hogy az összes EU-s munkavállalónak, akik a szénbányászatban, illetve a szénalapú áramtermelésben dolgoznak, a fele lengyel munkás, így tehát hatványozottan érinti Lengyelországot a probléma.

Ezzel együtt alakítanák tehát úgy a feltételeket, hogy 10 lengyel mellett 8 német régió is jogosult lenne, és ezért adta azt a címet cikkének a Politico, hogy

a lengyeleknek szánt zöld ebédet a németek ennék meg.

A Bruxinfo összefoglalása alapján a frissebb tervről az alábbiakat lehet tudni:

• Az Európai Bizottság december 11-én két nagy jelentőségű klímajavaslatot mutat be: az egyik az új zöldmegállapodásról szóló közlemény, míg a másik egy, a szén kivezetésének pénzügyi és társadalmi terheit mérsékelni kívánó alap (JTF) létrehozására vonatkozó javaslat. 
• Utóbbiból kiderül, hogy az Európai Bizottság széles körben kíván hozzáférést biztosítani az új forrásokhoz a jelenség által érintett európai régióknak, azaz nem csak a szegényebb közép- és kelet-európai országoknak jönne létre ez az alap.
• 18 uniós tagállam nagyjából félszáz régiója lenne a kritériumok alapján jogosult az alapból járó források igénybevételére. Ebből 10 Lengyelországban, 8 Németországban, 6 Spanyolországban, 5 Görögországban, 4 Olaszországban található. További 2-2 régió Bulgáriában, Csehországban, Romániában és Szlovákiában van, valamint 1-1 Belgiumban, Horvátországban, Cipruson, Észtországban, Magyarországon (a Mátrai erőmű lignittüzelésű) Hollandiában, Portugáliában, Szlovéniában és a Franciaországhoz tartozó indiai-óceáni szigeten, Réunion szigetén található. 
• A szövegtervezet három kritériumot említ az alaphoz való hozzáféréshez: a szén- és lignitbányászatban a foglalkoztatás szintje, a szénintenzitás (X-szer) nagyobb az EU átlagánál (a konkrét szám még hiányzik a tervből), és a tőzegtermelés X-szerese az uniós átlagnak. Ha a harmadik kritériumot is figyelembe veszik, akkor Írország és Finnország is jogosult lenne a forrásokra.
• A 35 milliárd eurós JTF-keret úgy jönne össze, hogy a 2021-2027-es uniós költségvetés kohéziós politikai kasszájából 5 milliárd eurót elvennének (vagyis részben a közép- és kelet-európaiak már így is csökkenő felzárkóztatási forrásainak a terhére lenne ez). További 5 milliárd eurót más költségvetési fejezetből csippentenének le, vagy tagállami pluszbefizetésen alapulna. A Bizottság további 5 milliárd eurót szeretne tagállami társfinanszírozásból. 
• Ez tehát együtt 15 milliárd euró és ehhez további 20 milliárd eurós keret úgy jönne össze, hogy az uniós költségvetésből 500 millió euró segítségével 1,5 milliárd eurós EIB garanciát hoznának létre, amivel pénzügyi konstrukció formájában körülbelül 20 milliárd euró magántőkét vonnának be (hasonlóan a mostani Juncker-tervhez, ahol uniós forrás és garancia együtteséhez magánforrásokat mozgósítanak).
• Az alap mérete, annak finanszírozási és elosztási módja is jóval elmarad a közép- és kelet-európaiak várakozásaitól, akik eredetileg csak egy ilyen pénzügyi csomag fejében lennének készek ráállni az Európai Unió klímaambícióinak ugrásszerű növeléséhez 2050-ig. 
• Az egyes országokra jutó támogatások összegét a Bizottság számolná ki a kritériumok alapján és utalná át a tagállamoknak, amelyek maguk dönthetnének konkrét felhasználásukról.

Címlapkép forrása: Patrick Pleul/picture alliance via Getty Images, a címlapon egy lignit-tüzelésű erőmű látható a brandenburgi Lausitz-régióból Németországból.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.