Mario Centeno
Uniós források

Megszületett a fontos brüsszeli alku, ami fájhat Magyarországnak

Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.

Az EU kilátásairól és a Brexit kockázatairól is szó lesz a Portfolio október 16-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:

Íme az alku keretei

A több százmilliárd eurós korábbi francia tervekhez képest sokkal kisebb kerettel, várhatóan 17 milliárd euró körüli volumennel indul meg az eurózóna közös költségvetése a Politico összegzése szerint, ráadásul egy korábbi döntés alapján ez nem lesz különálló büdzsé, hiszen az EU 7 éves, 2021-2027-es keretköltségvetése (MFF) egyik fejezeteként jön létre. Ez egyébként Magyarország számára első ránézésre kedvező, de az ördög a részletekben rejlik.

A most eldöntött eurózóna büdzsét (konvergencia és versenyképességi eszköz, BICC) kormányközi megállapodásokkal majd tovább is lehet növelni a kiadott hivatalos dokumentum szerint, illetve az Eurócsoport elnöke által írt levél azt is jelzi, hogy ezen felül a nem eurózóna tagállamok számára szánt konvergencia és reformtámogató eszköz (CRI) kapcsán is értek el előrelépést a pénzügyminiszterek, ami Magyarország számára is releváns. Ahogy a BICC, úgy a CRI is az európai szemeszter keretében megjelenő országspeficikus ajánlások megvalósításához kínálna majd forrásokat, azaz olyan reformokhoz adnának pénzt, amelyek segítenek az eurózóhoz elvezető úton, illetve a fizetési övezeten belül a versenyképesség javításához és a felzárkózás erősítéséhez.

Korábban az Európai Bizottság a CRI-nek 2,17 milliárd eurós keretet javasolt, azaz ekkora összeg oszlana meg a 8, még nem eurózóna tagállam között arra, hogy az eurózóhoz elvezető lépéseket megfinanszírozhassák (Svédország, Dánia, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Horvátország, Románia, Bulgária). Ebből Magyarország számára legfeljebb 100-150 milliárd forintnyi forrás körvonalazódott korábban. Mario Centeno Eurócsoport elnök levele azonban azt tartalmazza, hogy a később, az MFF tárgyalásokon meghatározandó végső keretösszegből csak azok a tagállamok kapnának a strukturális reformok végrehajtására, amelyeknek az egy főre jutó GDP-je alacsonyabb az eurózóna átlagánál. Ez arra utal, hogy nem mind a 8 tagállam lenne jogosult a forrásokra, hanem kevesebb.

így a Magyarország által is potenciálisan elérhető források a 100-150 milliárd forinthoz képest növekedhetnének akkor, ha az ország meghozza a döntést az euró előszobáját jelentő ERM-II belépésre.

Lényeges egyébként az is, hogy Dánia és Svédország kikötötte: bár nem eurózóna tag, de ha befizetnének a most eldöntött BICC-be, akkor garanciákat akarnak arra, hogy a befizetett forrásokból kizárólag eurózóna tagok kaphatnak forrásokat (azaz például Magyarország addig nem, amíg nem hajt végre pénzcserét).

Az eurózóna büdzsé főbb paraméterei

Amint a nevében is benne van, a BICC csak beruházásokat és versenyképességet javító projekteket finanszíroz, azaz a tagállamok szociális programjait nem. Ez pedig a mindössze 17 milliárd eurós keretösszeg mellett újabb ütés a francia elnöknek, aki eredetileg a szociális célokat is szerette volna ezzel finanszíroztatni – mutat rá a Reuters.

A BICC most eldöntött finanszírozási paraméterei:

  • Az eurózóna tagállamok legalább 70%-át visszakapják a megfinanszírozott projekteken keresztül annak a pénznek, amit befizetnek a BICC-be
  • Csak az eurózóna tagállamok vesznek részt a BICC-ben, az ERM-II tagoknak mindössze képviseleti jogot adnak a BICC működtetésével kapcsolatos találkozókon, hogy minél nagyobb mértékben becsatornázhassák a nézeteiket és érdekeiket
  • A megfinanszírozott projekteknek összhangban kell lennie az országspecifikus ajánlásokban javasolt különböző szerkezeti reformokkal és versenyképességi lépésekkel
  • A BICC-ből finanszírozott projekteknél alapesetben 75%-os a BICC-ből kapott finanszírozási ráta, azaz a tagállami költségvetési kiegészítés aránya 25%-os. Ha egy tagállamot súlyos gazdasági válság ér, akkor ez a társfinanszírozási ráta 12,5%-ra csökkenhet, hogy ezzel is segítsék a többiek az adott tagállamot.
  • A BICC-ből az eurózóna tagállamok számára kiosztott források volumenében legalább 80%-os lesz két paraméter súlya: a népesség és az egy főre jutó GDP. Utóbbi kapcsán arra is figyelnek, hogy a kevésbé fejlett térségek fokozottabb támogatást kapjanak.

A magyar érdekek és a friss helyzet

Korábban a Pénzügyminisztérium több közleményt is kiadott a formálódó eurózóna költségvetéssel kapcsolatban (például itt, itt és itt) és ezek alapján, illetve a most elért alku alapján az alábbi megállapítások tehetők magyar szempontból: 

  • Mivel az eurózóna költségvetés a hétéves uniós keretköltségvetés egyik fejezete lesz, így végülis a BICC-ről az összes tagállam vezetője vétójog mellett tud majd dönteni. Emiatt végülis Magyarország is döntési joggal rendelkezik a kérdésben. Ez volt az egyik fő követelése a magyar Pénzügyminisztériumnak, ami tehát teljesült (ez a kérdés egyébként már nyáron eldőlt, nem most).
  • Egy másik fő magyar követelés is teljesült, hiszen a BICC-ből kiosztott forrásoknál legalább 80%-ban figyelembe veszik majd az adott tagállam népességét és egy főre jutó GDP-jét, azaz a kisebb, de fejletlenebb országok fokozottabb mértékben kaphatnak forrásokat. Igaz ehhez eurózóna tagnak kell lenni, amire Magyarország belátható ideig nem készül. Távlati jelleggel viszont ez is lényeges szempont.
  • Mivel a BICC-ben felzárkóztatási (konvergencia) célokat is finanszíroznak, így párhuzamosság jön létre a BICC és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESBA) között, amit mindenképpen szeretett volna elkerülni Magyarország. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a BICC-be befizetett összegek, amikhez Magyarország nem férhet hozzá, forrást vonnak el az ESBA-tól (ebből kapja Magyarország a felzárkóztatási támogatásokat), miközben például Németország mutogathat arra, hogy ő bizony a kétféle alapba együttesen igenis teljesíti a költségvetési vállalását. Így építettek bele tehát húzóhatást/cukorkát a nagy tagállamok a BICC-be, azaz ha valaki hozzá akar ezekhez férni (az esetleg méretében később növelhető pénzekhez), be kell lépnie az eurózónába.
  • Nemcsak a konvergencia céloknál létrejött párhuzamosság fájhat Magyarországnak, hanem az is, hogy a legfrissebb hírek szerint számos nagy nettó befizető tagállam ragaszkodik ahhoz, hogy legfeljebb a közösségi GNI 1%-a legyen a 7 éves uniós költségvetés plafonja. Így tehát 11%-kal kisebb lenne, mint amit az Európai Bizottság javasolt, márpedig már utóbbiból is reál értelemben 24%-os forrásvágás nézett ki Magyarországnak a felzárkóztatási és agrárpénzek terén. Összességében tehát a BICC létrehozása és a kisebb uniós költségvetési torta még nagyobb felzárkóztatási forrásvágás felé mutat Magyarország számára, mint korábban számoltuk. Ezt a kilátást tompíthatja a szénrégiók átállásához felállítani tervezett külön alap (a klímavédelmi jellegű Just Transition Fund), amire Magyarország is jogosult lehet a szén- és lignit alapú erőművi áramtermelés miatt.
  • Biztató hírnek tűnik a fent már megjegyzett fejlemény, miszerint a még nem eurózóna tagoknak szánt CRI eszközből a korábban vázolt 100-150 milliárd forintnál akár több pénzt is megkaphat majd Magyarország, ha eljön rá az idő (ERM-II belépés), illetve kormányközi megállapodások mentén maga a BICC és a CRI kerete is növekedhet.

Összességében tehát a most megszületett eurózóna költségvetési alku felemás eredményt jelent Magyarországnak és a következő évekre inkább veszélyeket rejt (elvon felzárkóztatási forrásokat a kohéziós politikától), mint lehetőségeket (azok majd csak az eurózóna tagság mellett lennének elérhetők számunkra).

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
donaldtrump
ott_one_2019_1500x844
horvátország
seychelle szigetek strandoló lány
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
balatoni fejlesztes