
Íme az alku keretei
A több százmilliárd eurós korábbi francia tervekhez képest sokkal kisebb kerettel, várhatóan 17 milliárd euró körüli volumennel indul meg az eurózóna közös költségvetése a Politico összegzése szerint, ráadásul egy korábbi döntés alapján ez nem lesz különálló büdzsé, hiszen az EU 7 éves, 2021-2027-es keretköltségvetése (MFF) egyik fejezeteként jön létre. Ez egyébként Magyarország számára első ránézésre kedvező, de az ördög a részletekben rejlik.
A most eldöntött eurózóna büdzsét (konvergencia és versenyképességi eszköz, BICC) kormányközi megállapodásokkal majd tovább is lehet növelni a kiadott hivatalos dokumentum szerint, illetve az Eurócsoport elnöke által írt levél azt is jelzi, hogy ezen felül a nem eurózóna tagállamok számára szánt konvergencia és reformtámogató eszköz (CRI) kapcsán is értek el előrelépést a pénzügyminiszterek, ami Magyarország számára is releváns. Ahogy a BICC, úgy a CRI is az európai szemeszter keretében megjelenő országspeficikus ajánlások megvalósításához kínálna majd forrásokat, azaz olyan reformokhoz adnának pénzt, amelyek segítenek az eurózóhoz elvezető úton, illetve a fizetési övezeten belül a versenyképesség javításához és a felzárkózás erősítéséhez.
Korábban az Európai Bizottság a CRI-nek 2,17 milliárd eurós keretet javasolt, azaz ekkora összeg oszlana meg a 8, még nem eurózóna tagállam között arra, hogy az eurózóhoz elvezető lépéseket megfinanszírozhassák (Svédország, Dánia, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Horvátország, Románia, Bulgária). Ebből Magyarország számára legfeljebb 100-150 milliárd forintnyi forrás körvonalazódott korábban. Mario Centeno Eurócsoport elnök levele azonban azt tartalmazza, hogy a később, az MFF tárgyalásokon meghatározandó végső keretösszegből csak azok a tagállamok kapnának a strukturális reformok végrehajtására, amelyeknek az egy főre jutó GDP-je alacsonyabb az eurózóna átlagánál. Ez arra utal, hogy nem mind a 8 tagállam lenne jogosult a forrásokra, hanem kevesebb.
így a Magyarország által is potenciálisan elérhető források a 100-150 milliárd forinthoz képest növekedhetnének akkor, ha az ország meghozza a döntést az euró előszobáját jelentő ERM-II belépésre.
Lényeges egyébként az is, hogy Dánia és Svédország kikötötte: bár nem eurózóna tag, de ha befizetnének a most eldöntött BICC-be, akkor garanciákat akarnak arra, hogy a befizetett forrásokból kizárólag eurózóna tagok kaphatnak forrásokat (azaz például Magyarország addig nem, amíg nem hajt végre pénzcserét).
Az eurózóna büdzsé főbb paraméterei
Amint a nevében is benne van, a BICC csak beruházásokat és versenyképességet javító projekteket finanszíroz, azaz a tagállamok szociális programjait nem. Ez pedig a mindössze 17 milliárd eurós keretösszeg mellett újabb ütés a francia elnöknek, aki eredetileg a szociális célokat is szerette volna ezzel finanszíroztatni – mutat rá a Reuters.
A BICC most eldöntött finanszírozási paraméterei:
- Az eurózóna tagállamok legalább 70%-át visszakapják a megfinanszírozott projekteken keresztül annak a pénznek, amit befizetnek a BICC-be
- Csak az eurózóna tagállamok vesznek részt a BICC-ben, az ERM-II tagoknak mindössze képviseleti jogot adnak a BICC működtetésével kapcsolatos találkozókon, hogy minél nagyobb mértékben becsatornázhassák a nézeteiket és érdekeiket
- A megfinanszírozott projekteknek összhangban kell lennie az országspecifikus ajánlásokban javasolt különböző szerkezeti reformokkal és versenyképességi lépésekkel
- A BICC-ből finanszírozott projekteknél alapesetben 75%-os a BICC-ből kapott finanszírozási ráta, azaz a tagállami költségvetési kiegészítés aránya 25%-os. Ha egy tagállamot súlyos gazdasági válság ér, akkor ez a társfinanszírozási ráta 12,5%-ra csökkenhet, hogy ezzel is segítsék a többiek az adott tagállamot.
- A BICC-ből az eurózóna tagállamok számára kiosztott források volumenében legalább 80%-os lesz két paraméter súlya: a népesség és az egy főre jutó GDP. Utóbbi kapcsán arra is figyelnek, hogy a kevésbé fejlett térségek fokozottabb támogatást kapjanak.
A magyar érdekek és a friss helyzet
Korábban a Pénzügyminisztérium több közleményt is kiadott a formálódó eurózóna költségvetéssel kapcsolatban (például itt, itt és itt) és ezek alapján, illetve a most elért alku alapján az alábbi megállapítások tehetők magyar szempontból:
- Mivel az eurózóna költségvetés a hétéves uniós keretköltségvetés egyik fejezete lesz, így végülis a BICC-ről az összes tagállam vezetője vétójog mellett tud majd dönteni. Emiatt végülis Magyarország is döntési joggal rendelkezik a kérdésben. Ez volt az egyik fő követelése a magyar Pénzügyminisztériumnak, ami tehát teljesült (ez a kérdés egyébként már nyáron eldőlt, nem most).
- Egy másik fő magyar követelés is teljesült, hiszen a BICC-ből kiosztott forrásoknál legalább 80%-ban figyelembe veszik majd az adott tagállam népességét és egy főre jutó GDP-jét, azaz a kisebb, de fejletlenebb országok fokozottabb mértékben kaphatnak forrásokat. Igaz ehhez eurózóna tagnak kell lenni, amire Magyarország belátható ideig nem készül. Távlati jelleggel viszont ez is lényeges szempont.
- Mivel a BICC-ben felzárkóztatási (konvergencia) célokat is finanszíroznak, így párhuzamosság jön létre a BICC és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESBA) között, amit mindenképpen szeretett volna elkerülni Magyarország. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a BICC-be befizetett összegek, amikhez Magyarország nem férhet hozzá, forrást vonnak el az ESBA-tól (ebből kapja Magyarország a felzárkóztatási támogatásokat), miközben például Németország mutogathat arra, hogy ő bizony a kétféle alapba együttesen igenis teljesíti a költségvetési vállalását. Így építettek bele tehát húzóhatást/cukorkát a nagy tagállamok a BICC-be, azaz ha valaki hozzá akar ezekhez férni (az esetleg méretében később növelhető pénzekhez), be kell lépnie az eurózónába.
- Nemcsak a konvergencia céloknál létrejött párhuzamosság fájhat Magyarországnak, hanem az is, hogy a legfrissebb hírek szerint számos nagy nettó befizető tagállam ragaszkodik ahhoz, hogy legfeljebb a közösségi GNI 1%-a legyen a 7 éves uniós költségvetés plafonja. Így tehát 11%-kal kisebb lenne, mint amit az Európai Bizottság javasolt, márpedig már utóbbiból is reál értelemben 24%-os forrásvágás nézett ki Magyarországnak a felzárkóztatási és agrárpénzek terén. Összességében tehát a BICC létrehozása és a kisebb uniós költségvetési torta még nagyobb felzárkóztatási forrásvágás felé mutat Magyarország számára, mint korábban számoltuk. Ezt a kilátást tompíthatja a szénrégiók átállásához felállítani tervezett külön alap (a klímavédelmi jellegű Just Transition Fund), amire Magyarország is jogosult lehet a szén- és lignit alapú erőművi áramtermelés miatt.
- Biztató hírnek tűnik a fent már megjegyzett fejlemény, miszerint a még nem eurózóna tagoknak szánt CRI eszközből a korábban vázolt 100-150 milliárd forintnál akár több pénzt is megkaphat majd Magyarország, ha eljön rá az idő (ERM-II belépés), illetve kormányközi megállapodások mentén maga a BICC és a CRI kerete is növekedhet.
Összességében tehát a most megszületett eurózóna költségvetési alku felemás eredményt jelent Magyarországnak és a következő évekre inkább veszélyeket rejt (elvon felzárkóztatási forrásokat a kohéziós politikától), mint lehetőségeket (azok majd csak az eurózóna tagság mellett lennének elérhetők számunkra).
Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Lezuhant egy Londonba tartó repülőgép 242 emberrel a fedélzetén, nagyon szomorú friss hírt közöltek a tragédiáról
Felszállás közben történt a baleset.
Lezárult a légikatasztrófa helyszínének vizsgálata: ez lehet az elmúlt két évtized legsúlyosabb balesete
290 körül a halálos áldozatok száma.
Brutális légitámadást indított Oroszország: hullottak a FAB-ok, a földdel tették egyenlővé az ukrán állásokat
40 kilométeres körzetben kő kövön nem maradt.
Mindent egy lapra tesz fel a katonai hatalom: J-35-ös ötödik generációs csúcsgépekkel kerekednének ősi ellenségük fölé
Kérdés, hogy ez mire lehet elég.
VIDEÓ! Önvezető autók: A következő nagy befektetési robbanás?
Az önvezető autók fejlesztése és bevezetése nem csupán technológiai kihívás, hanem egyre inkább a globális gazdasági és geopolitikai verseny egyik kulcsfontosságú terepe. Az USA és Kína
Hőre hangolva - most indul a milliárdos fejlesztési hullám!
2025 tavaszán még csak ízelítőt kaptunk a lehetőségekből, most viszont hivatalosan is elindult a távhő-infrastruktúra fejlesztési pályázat, amely az egyik legnagyobb volumenű hazai energetik
Adócsomag 2025 tavasz - Jönnek az állandó extraprofitadók és új kedvezmények
2025. május 13-án nyújtotta be a kormány T-11920. számú törvényjavaslatában a tavaszi adócsomagot. Jelen blogunkban összefoglaljuk a vállalkozások számára legfontosabb változásokat, több
Újra komoly hozamlehetőségek vannak a zöld részvényekben
Az energiaátmenet korunk megkérdőjelezhetetlen megatrendje, amibe sokáig áramlott a pénz, de a lufi kipukkadt: 2021 óta jelentős eséseket láttunk az ágazatban. Mostanra viszont az értékeltség
Szilikátakkumulátorok - új irányok az energiatárolásban?
A Worcester Műszaki Intézet kutatói áttörést értek el Edison több mint 100 éve feltalált vas-nikkel akkumulátorának továbbfejlesztésében.
Pénzégetés és vagyonok turbómódban: kriptó a Polymarketen
A legnagyobb előrejelzési piac egyre növekvő szegmensét alkotják azok, akik közepesen szofisztikált kriptós derivatívákkal kereskednek. A profik vagyonokat keresnek rövid idő alatt a módszert
Mi számít tengeri szennyezésnek?
A tudomány szerint az óceánok hőmérsékletváltozásában nincsenek kiugró anomáliák, ám a tengeri szennyezés nemzetközi jogi keretei átalakulóban vannak.
Kötelező lesz az arcfelismeréses beléptetés a kórházakban?
Az elmúlt időszakban nagy visszhangot kapott a kórházakba telepített arcfelismerő beléptetőrendszerek kérdése. Előbb több helyen is megkezdték a rendszer alkalmazását, majd - vélhetően a t


- Napokon belül kirobbanhat a háború, amitől mindenki tartott – Egyre több az aggasztó jel
- Rengeteg lakást öntenek a piacra pillanatok alatt – Vége a nagy biznisznek?
- Kellemetlen meglepetés az inflációban
- Forint helyett itt az euró - Ezt kevesen várták a kormánytól
- Minden eddigi tervét a kukába dobta Magyarország – Beleléptek a csapdába a hitelminősítők?
Tőzsdei fordulat zajlik a szemünk előtt – Mit érdemes most venni?
Eljött a kicsik ideje.
Véget ért a mezőgazdaság aranykora? Ami most történik, arra senki nincs felkészülve
Évről évre újabb meglepetések érik a gazdákat a földeken, egyre kisebb a mozgástér.
Lehet még egyszer a Teslából Volkswagen?
Fontos következtetéseket vonhatunk le Trump és Musk csörtéjéből.
Kiadó raktárak és logisztikai központok
A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
Számolj háromig és start!
Ne maradj le számlanyitási akciónkról! Webináriumunkon megmutatjuk, hogyan indítsd el első befektetésed, milyen új funkciók érhetők el kereskedési platformjainkon, milyen bónuszokat érdemes kihasználni, és hogyan vághatsz bele magabiztosan a tőzsdei kereskedésbe – akár már holnap.