Mario Centeno
Uniós források

Megszületett a fontos brüsszeli alku, ami fájhat Magyarországnak

Kétéves alkudozás után bejelentette csütörtökön az Eurócsoport elnöke (képünkön), hogy megszületett a megállapodás a közös eurózóna költségvetés főbb paramétereiről, amelynek kialakításában a jelek szerint a magyar érdekek egy részét is figyelembe vették. Összességében azonban felemásak a most megszületett alku következményei hazánknak, így talán nem véletlen, hogy most elmaradt a Pénzügyminisztérium közleménye, noha korábban sorozatosan adott ki ilyeneket az egyeztetések különböző fázisaiban a magyar tárca.

Az EU kilátásairól és a Brexit kockázatairól is szó lesz a Portfolio október 16-i Budapest Economic Forum konferenciáján. További részletek:

Íme az alku keretei

A több százmilliárd eurós korábbi francia tervekhez képest sokkal kisebb kerettel, várhatóan 17 milliárd euró körüli volumennel indul meg az eurózóna közös költségvetése a Politico összegzése szerint, ráadásul egy korábbi döntés alapján ez nem lesz különálló büdzsé, hiszen az EU 7 éves, 2021-2027-es keretköltségvetése (MFF) egyik fejezeteként jön létre. Ez egyébként Magyarország számára első ránézésre kedvező, de az ördög a részletekben rejlik.

A most eldöntött eurózóna büdzsét (konvergencia és versenyképességi eszköz, BICC) kormányközi megállapodásokkal majd tovább is lehet növelni a kiadott hivatalos dokumentum szerint, illetve az Eurócsoport elnöke által írt levél azt is jelzi, hogy ezen felül a nem eurózóna tagállamok számára szánt konvergencia és reformtámogató eszköz (CRI) kapcsán is értek el előrelépést a pénzügyminiszterek, ami Magyarország számára is releváns. Ahogy a BICC, úgy a CRI is az európai szemeszter keretében megjelenő országspeficikus ajánlások megvalósításához kínálna majd forrásokat, azaz olyan reformokhoz adnának pénzt, amelyek segítenek az eurózóhoz elvezető úton, illetve a fizetési övezeten belül a versenyképesség javításához és a felzárkózás erősítéséhez.

Korábban az Európai Bizottság a CRI-nek 2,17 milliárd eurós keretet javasolt, azaz ekkora összeg oszlana meg a 8, még nem eurózóna tagállam között arra, hogy az eurózóhoz elvezető lépéseket megfinanszírozhassák (Svédország, Dánia, Lengyelország, Csehország, Magyarország, Horvátország, Románia, Bulgária). Ebből Magyarország számára legfeljebb 100-150 milliárd forintnyi forrás körvonalazódott korábban. Mario Centeno Eurócsoport elnök levele azonban azt tartalmazza, hogy a később, az MFF tárgyalásokon meghatározandó végső keretösszegből csak azok a tagállamok kapnának a strukturális reformok végrehajtására, amelyeknek az egy főre jutó GDP-je alacsonyabb az eurózóna átlagánál. Ez arra utal, hogy nem mind a 8 tagállam lenne jogosult a forrásokra, hanem kevesebb.

így a Magyarország által is potenciálisan elérhető források a 100-150 milliárd forinthoz képest növekedhetnének akkor, ha az ország meghozza a döntést az euró előszobáját jelentő ERM-II belépésre.

Lényeges egyébként az is, hogy Dánia és Svédország kikötötte: bár nem eurózóna tag, de ha befizetnének a most eldöntött BICC-be, akkor garanciákat akarnak arra, hogy a befizetett forrásokból kizárólag eurózóna tagok kaphatnak forrásokat (azaz például Magyarország addig nem, amíg nem hajt végre pénzcserét).

Az eurózóna büdzsé főbb paraméterei

Amint a nevében is benne van, a BICC csak beruházásokat és versenyképességet javító projekteket finanszíroz, azaz a tagállamok szociális programjait nem. Ez pedig a mindössze 17 milliárd eurós keretösszeg mellett újabb ütés a francia elnöknek, aki eredetileg a szociális célokat is szerette volna ezzel finanszíroztatni – mutat rá a Reuters.

A BICC most eldöntött finanszírozási paraméterei:

  • Az eurózóna tagállamok legalább 70%-át visszakapják a megfinanszírozott projekteken keresztül annak a pénznek, amit befizetnek a BICC-be
  • Csak az eurózóna tagállamok vesznek részt a BICC-ben, az ERM-II tagoknak mindössze képviseleti jogot adnak a BICC működtetésével kapcsolatos találkozókon, hogy minél nagyobb mértékben becsatornázhassák a nézeteiket és érdekeiket
  • A megfinanszírozott projekteknek összhangban kell lennie az országspecifikus ajánlásokban javasolt különböző szerkezeti reformokkal és versenyképességi lépésekkel
  • A BICC-ből finanszírozott projekteknél alapesetben 75%-os a BICC-ből kapott finanszírozási ráta, azaz a tagállami költségvetési kiegészítés aránya 25%-os. Ha egy tagállamot súlyos gazdasági válság ér, akkor ez a társfinanszírozási ráta 12,5%-ra csökkenhet, hogy ezzel is segítsék a többiek az adott tagállamot.
  • A BICC-ből az eurózóna tagállamok számára kiosztott források volumenében legalább 80%-os lesz két paraméter súlya: a népesség és az egy főre jutó GDP. Utóbbi kapcsán arra is figyelnek, hogy a kevésbé fejlett térségek fokozottabb támogatást kapjanak.

A magyar érdekek és a friss helyzet

Korábban a Pénzügyminisztérium több közleményt is kiadott a formálódó eurózóna költségvetéssel kapcsolatban (például itt, itt és itt) és ezek alapján, illetve a most elért alku alapján az alábbi megállapítások tehetők magyar szempontból: 

  • Mivel az eurózóna költségvetés a hétéves uniós keretköltségvetés egyik fejezete lesz, így végülis a BICC-ről az összes tagállam vezetője vétójog mellett tud majd dönteni. Emiatt végülis Magyarország is döntési joggal rendelkezik a kérdésben. Ez volt az egyik fő követelése a magyar Pénzügyminisztériumnak, ami tehát teljesült (ez a kérdés egyébként már nyáron eldőlt, nem most).
  • Egy másik fő magyar követelés is teljesült, hiszen a BICC-ből kiosztott forrásoknál legalább 80%-ban figyelembe veszik majd az adott tagállam népességét és egy főre jutó GDP-jét, azaz a kisebb, de fejletlenebb országok fokozottabb mértékben kaphatnak forrásokat. Igaz ehhez eurózóna tagnak kell lenni, amire Magyarország belátható ideig nem készül. Távlati jelleggel viszont ez is lényeges szempont.
  • Mivel a BICC-ben felzárkóztatási (konvergencia) célokat is finanszíroznak, így párhuzamosság jön létre a BICC és az Európai Strukturális és Beruházási Alapok (ESBA) között, amit mindenképpen szeretett volna elkerülni Magyarország. Ez ugyanis azt jelenti, hogy a BICC-be befizetett összegek, amikhez Magyarország nem férhet hozzá, forrást vonnak el az ESBA-tól (ebből kapja Magyarország a felzárkóztatási támogatásokat), miközben például Németország mutogathat arra, hogy ő bizony a kétféle alapba együttesen igenis teljesíti a költségvetési vállalását. Így építettek bele tehát húzóhatást/cukorkát a nagy tagállamok a BICC-be, azaz ha valaki hozzá akar ezekhez férni (az esetleg méretében később növelhető pénzekhez), be kell lépnie az eurózónába.
  • Nemcsak a konvergencia céloknál létrejött párhuzamosság fájhat Magyarországnak, hanem az is, hogy a legfrissebb hírek szerint számos nagy nettó befizető tagállam ragaszkodik ahhoz, hogy legfeljebb a közösségi GNI 1%-a legyen a 7 éves uniós költségvetés plafonja. Így tehát 11%-kal kisebb lenne, mint amit az Európai Bizottság javasolt, márpedig már utóbbiból is reál értelemben 24%-os forrásvágás nézett ki Magyarországnak a felzárkóztatási és agrárpénzek terén. Összességében tehát a BICC létrehozása és a kisebb uniós költségvetési torta még nagyobb felzárkóztatási forrásvágás felé mutat Magyarország számára, mint korábban számoltuk. Ezt a kilátást tompíthatja a szénrégiók átállásához felállítani tervezett külön alap (a klímavédelmi jellegű Just Transition Fund), amire Magyarország is jogosult lehet a szén- és lignit alapú erőművi áramtermelés miatt.
  • Biztató hírnek tűnik a fent már megjegyzett fejlemény, miszerint a még nem eurózóna tagoknak szánt CRI eszközből a korábban vázolt 100-150 milliárd forintnál akár több pénzt is megkaphat majd Magyarország, ha eljön rá az idő (ERM-II belépés), illetve kormányközi megállapodások mentén maga a BICC és a CRI kerete is növekedhet.

Összességében tehát a most megszületett eurózóna költségvetési alku felemás eredményt jelent Magyarországnak és a következő évekre inkább veszélyeket rejt (elvon felzárkóztatási forrásokat a kohéziós politikától), mint lehetőségeket (azok majd csak az eurózóna tagság mellett lennének elérhetők számunkra).

Címlapkép forrása: Thierry Monasse/Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
100 forint shutter
onlinevásárláse-kereskedelem
mexikói katonák
wall street_shutterstock
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre
Alteo klub
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Befektetési termékek a magas hozam reményében.
A tőzsdei tankönyv
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Junior elemző/elemző

Junior elemző/elemző

Szerkesztő-újságíró

Szerkesztő-újságíró
2019. november 6.
Portfolio Private Health Forum 2019
2019. november 7.
Energy Investment Forum 2019
2019. november 14.
Portfolio Banking Technology 2019
2019. november 20.
Office Stage - Út a hatékony irodához
Kiadta újabb hard-Brexit felkészítő anyagát Brüsszel: ez vár az emberekre és cégekre