Horvátország az EU soros elnöke

2013-as uniós csatlakozása óta az ország először látja el ezt a fél évre szóló, rotációs alapon működő tisztséget. Külön kihívás lesz a számára, hogy az Egyesült Királyság unióból való kiválásának folyamata a horvát elnökség alatt veszi kezdetét.    

A horvát kormány december végén véglegesítette "Erős Európa egy kihívásokkal teli világban" mottójú elnökség programját, amelyben az unió kiegyensúlyozott, fenntartható és inkluzív növekedésének szorgalmazását tűzte ki célul. Emellett a horvát elnökség azon dolgozik majd, hogy tovább építse az Európai Uniót a közös értékek, a demokrácia és a jogállamiság elvei mentén. Ugyancsak prioritásnak tartja Zágráb a hatékony és hiteles bővítési politika folytatását, amely a stabilitást és a biztonságot hivatott megszilárdítani az európai kontinensen.    

"Az egyenetlen gazdasági fejlődés, az éghajlatváltozás, a növekvő migráció, a dezinformáció terjedése és a növekvő populizmus mai világunk kihívásai. Polgáraink ezekre a problémákra jogosan várják a megoldást, amelyet azonban csak egy erős Európa adhat meg nekik. Ebben az egységben van a legnagyobb erőnk" - emelik ki a horvát elnökség honlapján.    

A horvát elnökség alatt mielőbbi megállapodást kell elérni az EU következő hosszú távú költségvetésével kapcsolatban is.

Andrej Plenkovic horvát kormányfő január 7-én Párizsban konzultál Emmanuel Macron francia elnökkel, majd két nappal később Charles Michel, az Európai Tanács elnöke érkezik Zágrábba. Január 10-én pedig az Európai Bizottság a horvát fővárosban tartja következő ülését.    

Plenkovic ezután január 14-én mutatja be az Európai Parlamentben Horvátország soros EU-elnöki programját, majd január 16-án Berlinben Angela Merkel német kancellárral találkozik.    

Az EU Tanácsának soros elnökségét előre meghatározott sorrendben látják el a tagállamok. A féléves elnöki periódusokat minden év júniusában és decemberében az Európai Tanács rendes ülései zárják le.

Címlapkép: Andrek Plenkovic érkezik az Európai Tanács október 17-i ülésére. Forrás: Nicolas Economou/NurPhoto via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.