EU-pénzt nyertél? – Több tízezer cégnek fontos változás lépett hatályba

Már novemberben részletes elemzésben hívtuk fel a figyelmet a közbeszerzési törvény (Kbt.) készülő módosítására, aztán tavaly karácsony előtt a törvénykezési dömping idején el is fogadták a tervezett módosításokat, a 2019. évi CXX. törvényt pedig a 208-as számú Magyar Közlönyben hirdették ki még szintén karácsony előtt. A törvénymódosítás után minapi bejegyzésében az OTP Hungaro-Projekt arra hívja fel az ügyfelek és a szakmai közönség figyelmét, hogy a törvénymódosító 20. § alapján a Kbt.5. § (3) törlése (amelyet a törvénymódosító 18. § (1) bek. 2. pontja írt elő) 2020. január 1-jén lépett hatályba.

Ez azt jelenti a támogatott szervezetek esetében, hogy a módosítás eredményeként 2020. január 1. napjától a meghatározott támogatási összegeken felüli, közbeszerzési eljárás lefolytatására vonatkozó kötelezettség megszüntetésre került, így nem kötelező ezen időpontot követően közbeszerzés lefolytatása.

A változás kapcsán a cikk hangsúlyozza, hogy az új szabályokat már odaítélt támogatás esetében is alkalmazni lehet, amennyiben a támogatás még nincs felhasználva. Sőt, akár már elindított közbeszerzési eljárást is vissza lehet vonni, amennyiben az a Kbt. szabályai alapján lehetséges. Főszabály szerint: nyílt eljárás esetében az ajánlattételi határidő lejáratáig a közbeszerzési eljárást az ajánlatkérő indoklás nélkül visszavonhatja – jegyzik meg.

További friss változások az EU-pályázatok lebonyolítása terén:

Amint decemberben egy szakértői megszólalás alapján megírtuk: ez a közbeszerzési lazítás a pályázati piacon aktív akár 50-60 ezer cégnek is jól jöhet, azaz az, hogy az elmúlt évek fokozatos értékhatár emelése után lényegében megszűnik mind az uniós, mind a hazai költségvetésű pályázatoknál az értékhatár szerinti közbeszerzési kötelezettség.

Ahogy akkor is hangsúlyoztuk: a törvénymódosítás azoknak is fontos lehet, akik már elnyerték a pályázati forrást, de még nem használták fel a pénzt, azaz még nem indították el a közbeszerzést, vagy már elindították, de nem járt még le az ajánlattételi határidő. Mindkét esetben ugyanis elég bekérni három árajánlatot és abból a legjobbat befogadni és ezzel megpsórolni a legalább 4-5 hónapos, de sok esetben 8-10 hónapos közbeszerzési folyamatot.

A közbeszerzési kötelezettség meghatározott érték feletti megszüntetése a parlament oldalán elérhető indoklási szöveg szerint azzal függ össze, hogy a magyar szabályozás már eddig is szigorúbb volt az uniósnál, de az értékhatárok elmúlt évekbeli fokozatos emelésével a közbeszerzésre kötelezett cégek körét már egyébként is jelentősen szűkítette. Most a törvénymódosítás indoklása szerint

az adminisztratív terhek csökkentése céljából ez a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható” és „a jogszabályi környezet és a támogatások kezelésére vonatkozó mechanizmusok fejlesztése révén a továbbiakban nem indokolt a közbeszerzési kötelezettség fenntartása.

A változások gyakorlati következményeként a szakértői megszólaló emlékeztetett arra, hogy áru- és szolgáltatás beszerzésnél korábban 25 millió, aztán 40 millió, majd az uniós küszöbszint szerinti 68 millió forint felett lépett fel közbeszerzés lefolytatási kötelezettség, most pedig ez a korlát megszűnik.  Az építési beruházások esetében a jelenlegi 300 milliós limit előtt szintén 25, illetve 40 millió forint volt a felső határ, most pedig ez is megszűnik. Ezzel együtt az uniós eljárásrend szerinti értékhatárokat természetesen továbbra is be kell tartani.

Mivel tehát a fenti beszerzési összegek felett megszűnik a közbeszerzési kötelezettség és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet azt, így a szakértő becslése szerint több tízezer cégnek jöhet ez kapóra. Az uniós ciklus vége felé, a támogatások döntő részének elosztása mellett ez már nyilván kevesebb cégnek lesz érdekes (miközben segítheti a 2014-2020-as források mielőbbi felhasználását), de a magyar forrásból kiírt beszerzések nagy részének mindez tényleg kapóra jön, amelyek megvalósítását jelentősen gyorsíthatja.

Ahogy rámutattunk:

MINDEZ PEDIG LENDÜLETET ADHAT A 2020-2021-ES GAZDASÁGI NÖVEKEDÉSNEK IS. KÖNNYEN LEHET, HOGY RÉSZBEN ÉPPEN EZ UTÓBBI A FŐ CÉLJA A KBT. SOKADIK MÓDOSÍTÁSÁNAK AZUTÁN, HOGY AZ EURÓPAI BIZOTTSÁG ÁLTAL ÁRGUS SZEMEKKEL FIGYELT EU-S PÉNZEK NAGY RÉSZÉT MÁR ELOSZTOTTÁK, ÉS HELYETTÜK MOST MÁR A MAGYAR FORRÁSOK GYORS ELOSZTÁSÁNAK KELLENE ÁTVENNI A MOTOR SZEREPÉT.

Címlapkép forrása: MTI/Czeglédi Zsolt

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.