Több tízezer cégnek jöhet jól a közbeszerzési törvény lazítása

A Hargittay és Tóth Ügyvédi Iroda ügyvédje szerint a küszöbön álló törvénymódosítás azoknak is fontos lehet, akik már elnyerték a pályázati forrást, de még nem használták fel a pénzt, azaz még nem indították el a közbeszerzést, vagy már elindították, de nem járt még le az ajánlattételi határidő. Mindkét esetben ugyanis elég bekérni három árajánlatot és abból a legjobbat befogadni és ezzel megpsórolni a legalább 4-5 hónapos, de sok esetben 8-10 hónapos közbeszerzési folyamatot.

Amint a november közepén benyújtott törvénymódosító javaslat alapján megírtuk, nagyon fontos változás, hogy

a Kbt. 5. § (3) bekezdésével összefüggő, támogatás mértéke alapján fennálló közbeszerzési kötelezettség megszűnik.

Amint rámutattunk: ez azt jelenti, hogy megszűnik a közbeszerzési kötelezettség fenntartása mind a hazai, mind az uniós forrásokból megvalósuló fejlesztéseknél azon túl, hogy az uniós szabályokat és az uniós (magasabb) értékhatárokat be kell tartani. A magyar szabályozás ugyanis szigorúbb volt eddig az uniósnál, de az értékhatárok elmúlt évekbeli fokozatos emelésével a közbeszerzésre kötelezett cégek körét már egyébként is jelentősen szűkítette. Most a törvénymódosítás indoklása szerint „az adminisztratív terhek csökkentése céljából ez a szabály az uniós jog bármilyen sérelme nélkül elhagyható” és „a jogszabályi környezet és a támogatások kezelésére vonatkozó mechanizmusok fejlesztése révén a továbbiakban nem indokolt a közbeszerzési kötelezettség fenntartása”.

A változások gyakorlati következményeként az ügyvéd emlékeztetett arra, hogy áru- és szolgáltatás beszerzésnél korábban 25 millió, aztán 40 millió, majd az uniós küszöbszint szerinti 68 millió forint felett lépett fel közbeszerzés lefolytatási kötelezettség, most pedig ez a korlát megszűnik.  Az építési beruházások esetében a jelenlegi 300 milliós limit előtt szintén 25, illetve 40 millió forint volt a felső határ, most pedig ez is megszűnik. Ezzel együtt az uniós eljárásrend szerinti értékhatárokat természetesen továbbra is be kell tartani.

Mivel tehát a fenti beszerzési összegek felett megszűnik a közbeszerzési kötelezettség és a folyamatban lévő ügyekre is alkalmazni lehet azt, így a szakértő becslése szerint több tízezer cégnek jöhet ez kapóra. Az uniós ciklus vége felé, a támogatások döntő részének elosztása mellett ez már nyilván csak kevesebb cégnek lesz érdekes (a szám azért bőven elérheti a sokezres méretet), de a magyar forrásból kiírt beszerzések nagy részének mindez tényleg kapóra jön, amelyek megvalósítását jelentősen gyorsíthatja.

Ez pedig lendületet adhat a 2020-2021-es gazdasági növekedésnek is. Könnyen lehet, hogy részben éppen ez utóbbi a fő célja a Kbt. sokadik módosításának azután, hogy az európai Bizottság által árgus szemekkel figyelt EU-s pénzek nagy részét már elosztották, és helyettük most már a magyar források gyors elosztásának kellene átvenni a motor szerepét.

Az EU-s pénzek közbeszerzéseken keresztüli elosztásának rendszerszintű ellenőrzési problémái miatt egyébként a Portfolio információ szerint összesen 400-420 milliárd forintnyi pénzügyi korrekciót vállalt be a magyar kormány.

A parlament honlapjának jelenlegi állása szerint a törvényjavaslat már átment a gazdasági bizottság szűrőjén, érdemi módosítást nem tettek november 26-án, így már csak formalitás a módosítás parlamenti megszavazása, amelyre a szakértő szerint akár napokon vagy egy-két héten belül, de mindenképp még az idén sor kerülhet.

Címlapkép forrása: Daniel Karmann/picture alliance via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.