Uniós források

Se a magyar, se a német kormány nem örül az új EU-s költségvetési javaslatnak

Portfolio
Nem voltak lelkesek a magyar kormány képviselői a múlt pénteken közzétett újabb EU-s költségvetési javaslat láttán – írja saját információira hivatkozva a Magyar Nemzet. A lap azt is megjegyzi, hogy a német pénzügyminiszter és alkancellár a jogállamisági feltételrendszer szigorítását szorgalmazta, így tehát ő sem volt boldog az új javaslatok tartalmától.

Múlt pénteken tette közzé átdolgozott, kompromisszumra törekvő 2021-2027-es költségvetési javaslatát az Európai Tanács elnöke, Charles Michel és amint részletesen bemutattuk: több területen is magyar szempontból lényeges engedmények vannak benne: 600 millió euróval több jutna felzárkóztatási támogatásokra, az EU-s pénzeket kiegészítő kötelező állami társfinanszírozás kevésbé emelkedne és a jogállamisági feltételrendszer szankciós szavazási rendszerét is jócskán puhítanák.

Amint rámutattunk: az, hogy a gazdagabb régióktól a szegényebb kelet-közép-európai régiók felé csoportosítanának át kohéziós pénzeket és a jogállamisági feltételrendszert csupán minősített többségű szavazási rendszerhez kötnék, jelentősen csökkenti a magyar kormányfői vétó esélyét. Ehhez képest a lap információi szerint

a magyar kormány képviselői sem voltak lelkesek az Európai Tanács elnökének frissen közzétett hétéves keretköltségvetés-tervezete (MFF) láttán.

A csütörtöki rendkívüli EU-csúcs előtt Brüsszelben járt a német szociáldemokrata pénzügyminiszter és alkancellár Olaf Scholz és a lap rámutat, hogy a digitalizációra és az éghajlatvédelemre a tervezettnél jelentősebb összegeket kell fordítani, miközben keményebb jogállamisági feltételekre van szükség a kifizetéseknél. Ez arra utal, hogy nem a minősített, hanem a fordított minősített többségi szavazást szeretné látni, amit akár a kohéziós pénzek további vágásaként is lehet értelmezni, hiszen a kétfajta szavazási módszer között elég nagy a különbség. Emiatt Magyarország és Lengyelország az ellene folyó jogállamisági eljárás tükrében érthetően aggódhat.

A minősített többségi szavazás azt jelenti, hogy a most kialakítandó jogállamisági feltételrendszer mentén ha valahol problémát lát az Európai Bizottság és szankciókat javasol, akkor az Európai Tanácsban az összes tagállam legalább 55%-a kell hozzá, amelyek a teljes népesség legalább 65%-át képviselik. Ezt összehozni nem olyan könnyű, egy blokkoló kisebbséget könnyebben fel tud sorakoztatni például Magyarország, vagy Lengyelország, hogy megakadályozza a szankciókat.

Ehhez képest a fordított minősített többség azt jelenti, hogy a Bizottság által javasolt szankciók automatikusan életbe lépnek az EU-pénzeknél, hacsak nem áll össze minősített többség (tagállamok számának 55%-ával, a népesség 65%-ával) ennek felülírására, azaz blokkolására. Így tehát a nagyobb tagállamok csendben maradásával, passzivitásával már életbe lépnének ezek a szankciók, nem kell hozzájuk aktívan ítéletet mondaniuk egy-egy tagállam jogállamisági helyzetéről.

A fordított minősített többségű szavazási procedúra tehát sokkal veszélyesebb például Magyarországnak és Lengyelországnak.

A lap emlékeztet arra is, hogy a minap a lengyel miniszterelnök egy német lapban azt fejtegette, hogy ha a gazdag északi országok anyagilag segítik a délieket, abból végül mindenki profitálhat. Visszaidézett egy korábbi lengyel tanulmány eredményét is, miszerint a kohéziós politika keretében 2007 és 2013 között a visegrádi országokra fordított minden egyes euró végül másfél eurót hozott Németországnak, 1,45-öt Hollandiának, 3,31-et pedig Ausztriának, mert a pályázatból való megrendelés állomány nagy része nyugati cégeknél kötött ki.

Ez persze csábító lenne akár a németeknek is, hogy nyúljanak mélyebben a zsebükbe a 2021-2027-es uniós költségvetés kapcsán. Ők viszont amiatt aggódnak, hogy ha az Európai Bizottság által javasolt 1,11%-os lenne GNI-arányosan a 7 éves keretköltségvetés plafonja (Charles Michel csak 1,074%-os rátát javasolt), akkor Németország 2020-ban (nettó) 15 milliárd, 2027-ben viszont már 33 milliárd euróval járulna hozzá az EU-büdzséhez. Ez azt jelenti, hogy több, mint duplázódnának a nettó befizetései, miközben már most is az unió legjelentősebb nettó befizetője.

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
koronavírus 2020 03 14
olaszorszag lombardia koronavirus halalozas
dramai olasz figyelmeztetes guiseppe conte kozos kotveny
merkel
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Elemző / Vezető elemző

Elemző / Vezető elemző
2020. május 19.
Portfolio HR Revolution 2020
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
európai uniós zászló európai bizottság