elszallo euro leallo gazdasag unios palyazat javaslatok koronavirus
Uniós források

Elszálló eurónál és leálló gazdaságnál mi legyen az EU-pályázatokkal? - Íme a javaslatok

Weinhardt Attila

1 2 3

Szakmai javaslatok a gazdaság "újraindításához"

Harmadik kérdésünk így hangzott pontosan: "A gazdaság „újraindítása” érdekében mely területeken, milyen megfontolások mentén, milyen konstrukciókban lenne célszerű régi/új pályázatokat meghirdetni, illetve valamilyen konstrukcióban forrást juttatni?"

Essősy Zsombor, vezérigazgató, MAPI Magyar Fejlesztési Iroda Zrt.

Azon vállalatok számára, amelyek vállalják a munkahelyek tartós megtartását, munkahelymegtartó támogatásokat javaslunk elérhetővé tenni, hogy a csökkentett munkaidővel vagy a leállással érintett időszak terhei ne jelentsenek elviselhetetlen terhet a számukra.

A nyertes ágazatokat kis mértékben diszpreferálni kell, azaz a vesztesek felépülését kell segíteni. A kulcs mindenhol a foglalkoztatás, új tudás, ismeret, készség szerzése.

Kihasználva a gazdasági sokkhatást, a felépülésnél azokat az ágazatokat erősítsük, ahol nagy a hozzáadott érték, nagy a tudáshányad, így akár másokhoz viszonyítva jobban jöhetünk ki a válságból. Ez csak rajtunk múlik.

Heil Péter, fejlesztéspolitikai szakértő

Vargha Mihály pénzügyminiszter legutóbbi nyilatkozata szerint Magyarország nem tud majd élni az EU által felkínált lehetőséggel, mivel a 2014-2020-as pénzügyi időszak forrásait már felhasználta. Ha ez így van, érdemes újra feltenni a kérdést: mi volt a haszna annak, hogy a kormány a 2018-as választások előtt jónak látta kiseperni a padlást, és a következő kormánynak – jelen esetben saját magának – semmilyen tartalékot nem hagyott arra az időre, amíg az új tervidőszak forrásai elérhetővé nem válnak.

A Portfolio a múlt héten arról írt, hogy 800-1000 milliárd forintnyi kohéziós forrás még kiosztásra vár. Az EU nyilvános adatai szerint a magyar programokból ténylegesen kifizetett összeg csak keret 41%-a, ami a tagállamok rangsorában a 18. helyre elegendő. Ebből az következik, hogy a kormány által kiválasztott projektek között sok olyan van, amely nem áll készen a megvalósításra. A járvány súlyos gazdasági következményeit látva pedig igenis el kell gondolkodni azon, hogy melyek azok a fejlesztések, amelyektől a források átcsoportosíthatóak lennének.

A célok, amelyekre az így mobilizált támogatást fordítani kellene pontosan azok, amelyeket az Európai Bizottság is megjelölt. Munkahelyek százezreit kell majd megmenteni, például a vállalkozásoknak nyújtott forgóeszköz hitelekkel – cserébe azért, hogy dolgozóikat nem bocsátják el. Egyben pedig azonnali segítséget kell nyújtani az egészségügynek. Nyilván, az elmúlt évek mulasztásait most hirtelen jóvátenni nem lehet. De a gyors támogatás a kórházaknak most szó szerint életeket menthet. E két célhoz képest pedig minden más szempont lényegtelen.

Kiss Gábor Ferenc, ügyvezető, Enrawell Consulting Kft.

Az előbb említett okok miatt véleményem szerint nem a pályázati források fogják a gazdasági élet szereplőit kirántani a válságból. Az uniós forrás az addicionalitás alapelve értelmében fejlesztési és nem működési támogatás. Pályázati pénzből nem lehet bér- és járuléktámogatást adni, hitelfinanszírozást kiváltani stb., pedig a gazdasági szereplőknek most erre lesz szüksége és nem egy új gyártósor telepítésére vagy napelemek felszerelésére. Lehetne esetleg központi reorganizációs programokat indítani – akkreditált szervezetfejlesztő, tanácsadó cégek bevonásával – vagy a piacra (vissza)jutást segíteni, ilyenekre van most is példa GINOP forrásból. Ugyanakkor az is biztos, a válságos helyzetbe került cégek nem fognak tudni fél-háromnegyed évet várni, amíg a támogató dönt a pályázatukról, ennél sokkal gyorsabb megoldásokra lesz szükség, erre viszont a pályázati intézmények a rendszer sajátosságaiból fakadóan nem alkalmasak. Vagyis az állami közreműködéssel kidolgozott és támogatott mentőcsomagokra a költségvetésben és a pénzügyi szektorban kell majd megtalálni a forrásokat.

A 2021-től kezdődő új ciklusban már több mozgástér lehet a gazdaságfejlesztési programok tervezése során, hogy olyan ágazati vagy rendszerszintű beavatkozásokat elősegítő felhívások jelenjenek meg, amelyek nem csak a kilábalásban, de akár a digitális megoldások további terjedésében, a termelési hatékonyságnövelésben vagy a magasabb hozzáadott értékű tevékenységek irányába történő elmozdulásban segíthetik a gazdasági szereplőket. Végül, a jelenlegi helyzetben le kell szűrni a szakmai körökben régóta, járvány nélkül is hangoztatott tanulságot – különösen, hogy a felpörgetett pénzosztás várt eredménye továbbra sem látszik, Magyarország átlagos uniós ütemben képes csak lehívni Brüsszelből a neki járó támogatásokat: nem érdemes jó előre elkölteni az adott ciklusban rendelkezésre álló forrásokat, hiszen azzal csak a saját mozgásterét szűkíti az ország egy mostanihoz hasonló válság vagy vis maior helyzet bekövetkezése esetén.  

Kovács Zoltán, ügyvezető, Rekontir Cégcsoport

Nyugati államokban alkalmazott helikopter pénz kiutalását is megfontolandónak tartanánk, mely a fogyasztás ösztönzése mellett, a likviditást is biztosítaná a kkv szektorban. A hitelek befagyasztását mi is indokoltnak és üdvözítőnek tartjuk, vélhetően szükség lehet ezen határidő meghosszabbítására is az év folyamán. Az EU ideiglenes keretszabályát egyébként sok tagállam, többek között Dánia és Németország is villámgyorsan alkalmazta és élt a lehetőséggel. Ennek alapján nemcsak a vállalkozások közvetlen támogatására van lehetőség, hanem akár újabb hitelek nyújtására állami garancia mellett és természetesen kamattámogatásokra, adókedvezményekre is számítunk még a közeljövő gazdasági intézkedései között.

Krisán László, vezérigazgató, Kavosz Zrt.

Az újraindítás során bizonyosan nagy szerepet kell majd szánni a kutatás-fejlesztési és innovációs támogatásoknak. Indokoltak lehetnek a kapacitásbővítő beavatkozások és várhatóan akkor még a munkahelymegtartás/teremtés támogatása is, de egyelőre nagyon nehéz megjósolni, hogy akkor mire lesz majd szüksége a vállalkozásoknak. Várhatóan a fókusz olyan támogatási konstrukciókon kell majd legyen, ahol személyi jellegű kiadásokat lehet majd elszámolni.

Javaslataink lehetséges „újraindító” konstrukciókra: 

  • A klasszikus jól menő eszközbeszerzési pályázatok mindig sikeresek (GINOP-121-122); 
  • A Kiíró szervezet régóta kommunikál egy 10 mFt körüli SZVZ-s (Szabad Vállalkozási Zóna) konstrukciót GINOP-on belül, ezt most elő kell venni; 
  • El kell hagyni a feldolgozóipari általános korlátozásokat a kiírások többségéből, és bővíteni kell a TEÁOR-t.
  • Meg kell vizsgálni, hogy milyen konstrukciók csökkenthetik a működési költségeket (pl.: energetikai konstrukciók bővítése;
  • kombinált mikrohitel programot leporolása;
  • a munkahelymegtartó támogatási konstrukció átdolgozása nagyon indokolt lenne, mert a jelenlegi rendszer nem működik megfelelően, egyértelműbb és egyszerűbb értékelési módszertan és beugró követelmény lista kell.

Fontosnak látjuk, hogy a Magyar Kereskedelmi és Iparkamara, a Vállalkozók és Munkáltatók Országos Szövetsége, valamint más fontosabb érdekképviseleti szervezet társadalmasítás keretében aktívabban részt vehessenek a vállalkozók megsegítésére irányuló kezdeményezésekben. Átgondolást igényelne, hogy mely ágazatok hoznak a mostani időszak alatt lemorzsolódó iparágak vagy iparági visszaesések helyett, a jövőben plusz piacot pl. elektromos gépjárművek, háztartások és épületek megújuló energetikai fejlesztése.  

A turizmuson belül az attrakciófejlesztési konstrukció fontos lesz, hiszen nem a kapacitásokkal lesz a baj, hanem, hogy a 2021-ben útnak induló turistáknak egyedi attrakciókat kell nyújtani. A támogatott hitelek körét (pl.: Széchenyi Beruházási Hitel, Széchenyi Önerő Kiegészítő és Támogatást Megelőlegező Hitel) több szempontból is érdemes lenne a pályázati rendszerhez igazítani, kompatilisabbá  tenni és hozzáférhetőségüket központilag szélesíteni, hogy minél egyszerűbben férjenek hozzá a kisebb cégek vagy akár azok, akiknek még nincsen jelentősebb múltja. Arra is van megoldásunk, hogy a központi költségvetés utóbbi években látható kifeszítettsége miatt (az uniós előlegek kifizetése okán), egy már bizonyított pénzügyi program bevetésével, lehetővé tegyük, hogy a pénzpiac szálljon bele az előlegek finanszírozásába a költségvetés kímélése érdekében.

Most azonban, rövid távon minden erőfeszítést a járvány közvetlen hatásainak mérséklésére kell helyezni.

Lukács János, ügyvezető, Vanessia Kft.

Forrásokat kell biztosítani a Közép-Magyarországi Régió vállalatai számára is, hiszen a Magyarország gazdasági motorja nélkül nincs felépülés a vonatbalesetből!

Ha látjuk majd a járványügyi helyzet alagútjának végén a fényt, akkor célzott eszközökre lesz szükség.

Amint az élet újra kezd visszatérni a rendes kerékvágásba, új típusú forrásokat kell megnyitni a termelés, működés feltételeinek gyors helyreállítása érdekében.

Ennek a gazdaság felépülését támogató pályázatnak nagyon gyorsnak és hatékonynak kell lennie. Automatikus bírálat, gyors értékelés (max. 30 nap), támogató okirat és akár 100% előleg a javaslatom.

Jellemzően cégmérethez és tevékenységhez és ágazathoz kötött legyen a támogatásméret!

Lehetne kombinált konstrukció, pl. bérre VNT, forgóeszközre VT, de sajnos a tapasztalatok alapján az nem elég gyors, lassú az MFB-s hálózat.

Három fontos területet emelnék ki

  • anyag, forgóeszköz, hogy újra lehessen indítani a termelést (Ez lehet 0%-os kamatozású hitel is)
  • bértámogatás (6-12 hónapos időszakra)
  • eszközbeszerzés (Lehet visszatérítendő is, ami VNT-vé alakulhat, ha bizonyos növekedési indikátorok teljesülnek.)

A fenti pályázat fedezetét sajnos, vagy szerencsére megteremtette a gyenge forint, bár bízom benne, hogy nem kell hosszú távon 350 feletti euró árfolyammal számolni!

KFI, energetika, képzés és egyéb területek kiemelt szerepét itt nem látom.

Papadimitropulosz Alex, ügyvezető, Via Credit

Nagyobb tapasztalattal a K+F pályázok terén rendelkezünk. Ezen a fronton már társadalmi egyeztetésre kijött a KKV START pályázat, ami 20 millió forint támogatást biztosít vagy a GINOP-2.1.9. pályázat, ami maximum 50 millió forint támogatást nyújt bérek fedezésére.

A jelenlegi tehetetlen helyzetben a pályázók úgy is meg tudják tartani munkavállalóikat, hogy fejlesztési támogatást igényelnek (K+F) és új megoldásokkal jönnek elő, amik a megváltozott körülményekre válaszolni tudnak. Erre a K+F pályázat tökéletesen megfelelő, hiszen nem egy passzív bér- vagy járuléktámogatásról van szó, hanem eredményorientált támogatásról. A pályázó így – önrész biztosítása mellett – pénzhez jut, megtartja munkatársait és a végén egy új technológiával, folyamattal, termékkel a piacon tud maradni. A GINOP terhére akár 400-500 milliárd forint is rendelkezésre áll, ami adódik a jelenlegi magas EUR árfolyamból, illetve a meg nem valósult projektek, vagy visszacsorgó összegek újra történő kiírásából.

Somosi Éva értékesítési igazgató, MKB Consulting Kft.

Hasznos lenne, ha a már futó pályázatok, illetve az újonnan kiírásra kerülő konstrukciók esetében a kiíró átgondolná a kötelező vállalásokat és azok számonkérését. Egyes konstrukciók esetében a létszám és az árbevétel jövőbeni mértékével kapcsolatos előírások vannak. Ugyan így a pályázati bírálati pontozásnál is gyakran jelennek meg ehhez kapcsolódó értékelési szempontok. A vállalkozások EBITDA-ja és a saját tőkéje kapcsán eddig használt feltételeket célszerű lenne mellőzni.

Szebeni Dávid, stratégiai igazgató, EconUrbia

A Kohéziós Politika alapvető célja nem az akut válságkezelés, alkalmatlan is rá mind a brüsszeli, mind a hazai intézményrendszere. A hosszú (egy éven túli) kilábalásban azonban már lehet szerepe annak ellenére, hogy elsődleges célja, az évtizedek távlatában történő felzárkóztatás eredményeiről is sok vita zajlik.

Eszközként legelőször a MFB csoporton és a kereskedelmi bankokon keresztül juttatott visszatérítendő pénzügyi eszközöket érdemes említeni, amelyre a minta a GINOP-on belül rendelkezésre áll. Itt akár 0 százalékos hitelre is lehet gondolni, amely nehéz időkben kedvező finanszírozást tud biztosítani a vállalati szektornak.

Ezenkívül a következő években forrást kell biztosítani a KKV szektor távmunkára, illetve a higiénikusabb, közvetlen fizikai emberi érintkezést korlátozó működési módra történő átállásának támogatására, ahol az lehetséges (automatizáció, távfelügyelet, projektmenedzsment, elkülönített munkaterek). Egyébként szerte a világban várhatóan ez lesz a gazdasági átalakulás egyik iránya, amelyhez igazodnia kell a magyar cégeknek is.

Az ellátásbiztonság érdekében szükséges további források biztosítása is a megújuló energiaforrásokkal működő, kritikus infrastruktúrát szigetszerűen is ellátni képes energiaellátó rendszerek telepítésére. Ez a települések klímaadaptációját is segíti.

Természetesen az ország GDP-jéből jelentős részt kitevő Budapestet és Pest megyét külön forrásokkal szükséges megsegíteni. A 2021-27-es időszakban remélhetőleg Pest megye már külön régióként indul, de Budapest problémája még megmarad.

Tóth Ádám Ferenc, ügyvezető, European Conformity Check Vállalkozásfejlesztési Tanácsadó Intézet

Érdemes megfontolni

  • a „Munkahelymegőrző támogatás munkaidő-csökkentéssel és képzéssel kombinálva” című, TÁMOP-2.3.3.A-09/1 kódszámú pályázat aktualizálását és ismételt megnyitását, amely az előző pályázati ciklusban nyújtott sok esetben mentőövet a 2009-es gazdasági események által nehéz helyzetbe került vállalkozásoknak,
  • az ideiglenes szünetelő „Foglalkoztatásbővítés ösztönzése” című, GINOP-5.3.12-19 kódszámú pályázat minden Pest-megyén kívüli térségre vonatkoztató újranyitását és
  • azoknál a vállalkozásoknál, akik a mostani helyzetben is fejlesztést kívánnak megvalósítani, a Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) 1. prioritásából egy korábbról már ismert és teljesítő pályázat (pl. GINOP-1.2.1-16) magasabb támogatási intenzitással történő meghirdetését.

Intézetünk immáron 17 esztendeje szolgálja ki a gyártó-, ill. termelő szektor erős középvállalati szereplőit (építőipar, faipar és bútorgyártás, fémipar (gép- és szerszámgyártás, járműipar), műanyagipar és nyomda- és csomagolástechnika). Ügyfeleink jelentős részénél továbbra is aktuális beruházási igény, amelyhez a legtöbb esetben elengedhetetlen a pályázati forrás bevonása.

Javasoljuk a visszahulló pályázati pénzek minél gyorsabb becsatornázását a meglévő, jól teljesítő pályázati kiírásokba.

A történések ellenére jelentős az igény a termékfejlesztés támogatására, érdemes lenne ezt a területet kiemelten támogatni.

Javasoljuk a nagy összegű, Pest-megyén kívül GINOP-4.1.4-19 kódszámmal elérhető pályázat megjelentetését, újranyitását a Közép-Magyarország régióban is: ez a kedvezményezettek mellett az energetikai kivitelező cégeknek is nagy segítséget jelentene, hiszen garantálni tudnák a munkaerő megtartását és az ügymenetet.

Névtelenséget kérő pályázati szakértő

Korábban a legjobban prosperáló cégeknek volt nagyobb esélye támogatást nyerni, most viszont a bajbajutottakon is szükséges segíteni. A 2018-as és 2019-es éves beszámolók viszont nem tükrözik a vállalkozások jelenlegi és jövőben várható valós vagyoni-, pénzügyi- és jövedelmi  helyzetét, amit könyvvizsgálati módszerekkel célszerű felülvizsgálni. A jelenlegi értékelési rendszerben a legyengült vállalkozások biztosan alulmaradnának, a nehéz helyzetben lévő vállalkozások pedig már a jogosultsági ellenőrzésnél kihullanának.

Ezért két külön célcsoport létrehozását javasoljuk:

  • létfontosságú- és húzóágazatok, akik jelen helyzetben is képesek tovább fejlődni (pl. kapacitásbővítés, ipar 4.0 automatizálás, telephelyfejlesztés, K+F+I, munkahelyteremtés pályázatok) és
  • nehéz helyzetben lévő „megmentendő” vállalkozások (főként munkahelymegatartás, hitellel kombinált kapacitásbővítő pályázatok, kibővített adókedvezmények, kamatmentes készletfinanszírozás, működési költségek támogatása, állami garanciavállalás).

Véleményünk szerint a vállalkozások nehéz helyzetbe történő besorolása és támogatáspolitikai kezelése nem egyszerű: esetleges csődhelyzet felmérése, olyan kérdések eldöntése, hogy a csőd előtt álló vállalkozások támogathatóak-e vagy sem, illetve, hogy a kockázat milyen mértékig vállalható a támogató részéről. Emellett a pályázatokat egyszerű elbírálással, könnyített adminisztrációs teherrel, egyszerűsített adatlappal lenne célszerű meghirdetni, hogy minél gyorsabban és folyamatosan beadhatóak legyenek. A cégek többségének rövid időn belül van szüksége segítségre ahhoz, hogy meg tudják tartani dolgozóikat, nincs idő hosszadalmas előminősítésre és 6-8 hónapos bírálati időre.

Címlapkép forrása: MTI/Máthé Zoltán

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.
1 2 3
koronavirus_nagyvaros
boris johnson brexit
joe biden koronavirus
franciaorszagparizs
Küszöbön az összeomlás: Törökország lehet a következő Venezuela
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. május 21.
FM & Office 2020
2020. május 21.
Future City 2020
2020. június 2.
Smart Logistics 2020
2020. június 9.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó raktárak és logisztikai központok

A legmodernebb ipari és logisztikai központok kínálata egy helyen

Infostart.hu

Junior portfoliókezelő

Junior portfoliókezelő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Ursula von der Leyen europai Bizottsag velemenycikk koronavirus valsagkezeles