Kritizálja az Európai Bizottság a magyar elnökség költségvetési tervét

Banai Péter Benő az ülést megnyitva ismertette a Tanács álláspontját a 2025. évi költségvetési tervezetről, kiemelve azokat az alapos tanácskozásokat, amelyek a javaslatot az Európai Bizottság 2024. júniusi előterjesztése óta alakították. A Tanács szeptember 13-án egyhangúlag fogadta el álláspontját, amely 191,5 milliárd eurós kötelezettségvállalást és 146,2 milliárd eurós kifizetést irányoz elő.

A költségvetési tervezetben 53,8 milliárd eurót különítettek el a közös agrárpolitikára (KAP) és 49,2 milliárd eurót a regionális fejlesztésre és kohézióra.

Banai hangsúlyozta, hogy a költségvetés figyelembe veszi az EU előtt álló főbb válságokat, köztük Oroszország Ukrajnában zajló háborúját, a migrációs nyomást és a biztonsági aggályokat.

Ezek a tényezők döntő szerepet játszottak a prioritások meghatározásában, nevezetesen a határigazgatás, a védelem és a humanitárius segítségnyújtás terén. Banai célzott megerősítéseket vázolt fel a kulcsfontosságú területeken, például a migráció és a védelem terén a négyes, ötös és hatos fejezetben, megfelelő forrásokat biztosítva többek között Ukrajna, Moldova és Grúzia számára.

Banai ugyanakkor hangsúlyozta, hogy más területeken is szükség van lefelé irányuló kiigazításokra. Ismertette, hogy különösen a decentralizált ügynökségekre és az európai közigazgatásra fordított kiadásokat csökkentették, és a Tanács megtakarításokat javasolt olyan tételeknél, mint az irodaépületek fenntartása és a juttatások emelése.

Banai megerősítette, hogy ez a pragmatikus megközelítés megőrzi a rugalmasságot az előre nem látható események esetére, miközben tiszteletben tartja a többéves pénzügyi keret tágabb célkitűzéseit.

Egyensúlyi költségvetésre van szükség

Banai után Johannes Hahn, az Európai Bizottság költségvetési biztosa vette át a szót, aki gratulált a magyar elnökségnek a Tanácsban elért megállapodáshoz, ugyanakkor megvédte az Európai Bizottság eredeti tervezetét.

Hahn megismételte, hogy a 2025-ös költségvetési tervezet összhangban van a többéves pénzügyi keret felülvizsgált felső határaival, és úgy tervezték, hogy a közös prioritások számára további finanszírozást biztosítson.

Aggodalmát fejezte ki a Tanács azon döntése miatt, hogy 1,5 milliárd eurót csökkent a javasolt kötelezettségvállalásokból az új prioritásoknál.

Kijelentette, hogy ezek a csökkentések meghaladják a többéves pénzügyi keret félidős felülvizsgálata során elfogadott összeget, és alááshatják a fontos uniós kezdeményezéseket.

Hahn különösen az egységes piacra, az innovációra és a digitális átalakulásra összpontosító első fejezetet érintő tanácsi csökkentéseket bírálta.

Úgy érvelt, hogy a 643 millió eurós csökkentés olyan kulcsfontosságú programokat veszélyeztet, mint a Horizont Európa és a digitális biztonság, amelyek elengedhetetlenek az EU versenyképességének fenntartásához.

Hahn óvatosságra intett a további csökkentésekkel kapcsolatban, amíg nem áll rendelkezésre pontosabb kép a tényleges pénzügyi szükségletekről, különösen a jövőbeli kifizetésekhez kötött programok esetében.

Az EU következő generációs programjának finanszírozási költségeivel kapcsolatban Hahn kifejtette, hogy a Bizottság a jelenlegi megállapodások és referenciaértékek alapján kiegyensúlyozott javaslatot tett. Megnyugtatta a Parlamentet, hogy a költségeket októberben fogják újraértékelni, amikor több adat áll majd rendelkezésre az eurokifizetésekről. Ezzel összefüggésben sürgette a Tanácsot és a Parlamentet, hogy kerüljék a szükségtelen megszorításokat, amelyek korlátozhatják az EU azon képességét, hogy reagáljon a felmerülő kihívásokra.

Banai és Hahn egyaránt elismerte, hogy a 2025-ös költségvetésben nehéz döntéseket kellett hozni, különösen az új prioritásoknak megfelelő pénzeszközök átcsoportosítása tekintetében.

A megközelítések közötti különbségek azonban nyilvánvalóak voltak. Banai az óvatosságra és a pénzügyi fenntarthatóság biztosítására helyezte a hangsúlyt, míg Hahn az innováció és a növekedés támogatásához elegendő forrás fenntartására összpontosított.

Az adminisztráció és a személyi állomány tekintetében a Tanács és a Bizottság között széles körű egyetértés volt. Hahn méltatta, hogy a Tanács elismerte a Bizottság erőfeszítéseit a személyzeti létszámnövekedés és a nem bérjellegű kiadások korlátozására, bár megjegyezte, hogy a félidős költségvetési megerősítések nélkül az inflációs nyomás továbbra is meg fogja terhelni az uniós intézményeket.

Hahn sürgette a Tanácsot és a Parlamentet, hogy ne javasoljanak túlzott költségvetési megerősítéseket, ugyanakkor hagyjanak teret az előre nem látható válságok kezelésére is. A Bizottság még hátralévő levelei és a költségvetés aktualizálása kulcsfontosságú lesz, mivel mindkét testület olyan költségvetés véglegesítésére törekszik, amely egyensúlyt teremt a megszorítások és az EU stratégiai prioritásai között.

A tárgyalások következő szakaszai, köztük a költségvetési tervezetről szóló zárószavazás várhatóan feszült lesz, mivel a finanszírozási prioritásokkal kapcsolatos eltérő nézetek továbbra is meghatározzák a vitát.

Victor Negrescu, az EP alelnöke és a Szociáldemokrata Párt európai parlamenti képviselője élesen bírálta a Tanácsot, amiért 1,52 milliárd eurót csökkentett a Bizottság tervezetéből. Negrescu hangsúlyozta, hogy a Tanács évről évre hasonló indoklással vágja meg a programcsomagokat, figyelmen kívül hagyva a társadalmi, gazdasági és geopolitikai helyzet változásait, ami ellentéteket szít az EU-s intézmények között.

Címlapkép forrása: EU

Az Európai Unió finanszírozásával. Az itt szereplő vélemények és állítások a szerző(k) álláspontját tükrözik, és nem feltétlenül egyeznek meg az Európai Unió vagy az Európai Bizottság hivatalos álláspontjával. Sem az Európai Unió, sem az Európai Bizottság nem vonható felelősségre miattuk.