Brexit: ebből kizuhanás lesz, fájdalmas EU-pénz vágásra készülhet Magyarország is!

Ezekben a napokban sok igen fontos kérdés eldől a Brexit ügyében, így például az, hogy ma átmegy-e a brit alsóházon a Brexit újabb halasztásával és a megállapodás nélküli kizuhanás blokkolásával kapcsolatos ellenzéki törvényjavaslat. Valószínűleg igen, és mivel emiatt ki fogja zárni a rebelliseket a kormánypártból Boris Johnson miniszterelnök, elveszíti a magát a parlamenti többséget is a kormány, így esélyes, hogy előrehozott választásokat ír ki rövidesen.

Azért esélyes, hogy ezt kétharmaddal meg is szavazza majd a parlament, mert Johnson tegnap este ígéretet tett arra is, hogy ő sohase fog további Brexit-halasztást kérni az EU-tól. Márpedig ez azt is jelenti, hogy nem lenne hajlandó teljesíteni a brit parlament erre irányuló kérését, így a politikai csatából a kiút logikusan vezet az előrehozott választások felé.

Közben az is nagyon lényeges, hogy a Politico brüsszeli információi szerint nincs semmiféle konkrét, életképes, az EU-s keretekkel összehangolható terve a brit kormánynak a Johnsonék által sokat kritizált északír-ír tartalékmegállapodás helyett. Mindezek miatt az Európai Bizottság szerint tényleg az az alapforgatókönyv, hogy a brit parlament által ratifikált megállapodás nélkül fog kizuhanni az Egyesült Királyság az EU-ból október végén. Emiatt holnap, azaz szerdán egy újabb, erre a helyzetre felkészítő kommunikációs anyagot fog kiadni a Bizottság és egyúttal az EU-s költségvetés 2020-as megvágását is kilátásba helyezi. Mivel a 2020-as büdzséből nagyon fognak hiányozni a brit befizetések, így a Brexit által okozott költségvetési lyukat valahogy be kell foltozni és ez két módon lehetséges:

• visszavág bizonyos költségvetési kiadásokat az Európai Bizottság a tagállamok felé (a Politico egy tavaszi anyagban azt olvasta, hogy ez a felzárkóztatási és a kutatás-fejlesztési pénzeket érintené erőteljesen, így tehát a Magyarország számára is fontos pénzek vágása is benne van a levegőben)
• meg kell növelnie a tagállamoknak az EU-s költségvetésbe való befizetést.

Visszaidézik, hogy korábban Günter Öttinger költségvetési biztos azt mondta: fele-fele arányban kellene a két fenti irányból befoltozni a Brexit által okozott lyukat, amelyből a második (megemelt tagállami hozzájárulás) összességében mintegy 11 milliárd euró lenne csupán jövőre. Ez afelé mutat, hogy az első irány, az egyes büdzsétételek megvágása is 11 milliárd eurós méretű lenne, ami igencsak jelentős összeg lenne és bizonyára a tagállamok széles körének fájna mindez (a nettó haszonélvezőknek amiatt, hogy a megígértnél kevesebb pénzt kapnak a közös EU-s költségvetésből, miközben nekik is többet kell befizetni, a nettó befizetők terhei pedig tovább nőnének). Egyelőre nem világos, hogy tényleg 11 milliárd eurós vágásról lenne-e szó, vagy jóval kisebbről, hiszen az Európai Bizottság költségvetési adatbázisa szerint 2018-ban az Egyesült Királyság összesen 16,4 milliárd eurót fizetett be minden csatornán keresztül az EU közös kasszájába (ebből a saját brit költségvetési hozzájárulás 13,4 milliárd volt, a többi különböző illetékekből), míg az EU-ból minden ágon 6,6 milliárd eurót kapott. A teljes nettó brit hozzájárulás tehát tavaly 9,8 milliárd euró volt, a brit költségvetés általi nettó hozzájárulás pedig 6,8 milliárd euró. Mindez afelé mutat, hogy inkább egy 7-10 milliárd eurós méretű lyukat kellene befoltozni a 2020-as évre gondolva minden más változatlansága mellett, bár a no-deal Brexit idén október végi dátuma miatt már az idén november-decemberi brit befizetés is hiányozna a büdzséből, így ennél nagyobb tételről lenne szó. Másrészt a megállapodás nélküli kizuhanás által okozott széleskörű EU-s gazdasági sokkokat bizonyos ágazatokban és földrajzi térségekben fokozott kifizetésekkel igyekezne tompítani Brüsszel, harmadrészt a gyengülő aktivitás az EU-s költségvetési bevételi ágát is megcsapolja (pl. a GNI- és áfa-alapú, továbbá a külső vámokkal kapcsolatos befizetés gyengülhet).

Ezek alapján inkább 10 milliárd euró feletti teljes költségvetési lyukról beszélhetnénk akkor, ha idén október végén megállapodás nélkül zuhan ki az Egyesült Királyság az EU-ból. A Politico egyébként a minap megkapott egy tavaszi EU-s költségvetési anyagot a Bizottságtól, amely tavasszal úgy becsülte, hogy 13,1 milliárd eurós lenne a no-deal Brexit miatti költségvetési lyuk a 2014-2020-as uniós költségvetésben. A következtetésünk és a lap információi tehát egy irányba mutatnak, 10-13 milliárd eurós lehet a no-deal Brexit miatti költségvetési lyuk a 2020-as büdzsé végéig.

Ez hatalmas összegtartomány, amelynek a fele, mint költségvetési kiadásvágás még mindig érzékenyen érintheti az EU-s költségvetés nettó haszonélvezőit a most futó EU-s költségvetési utolsó éveiben. Ez azt jelentheti ugyanis, hogy a korábban megígért brüsszeli forrásoknál csak kevesebbet tud megszerezni, illetve az egységnyi brüsszeli forráshoz jóval nagyobb saját tagállami hozzájárulást is kell teljesíteni ahhoz, hogy az adott tagállamban az eredetileg tervezett összes beruházást zavartalanul meg lehessen valósítani. Egyelőre nem világos, hogy ha tényleg megállapodás nélküli Brexit lesz, és kialakul egy 10-13 milliárd eurós méretű költségvetési lyuk a most futó 2014-2020-as uniós büdzsében, akkor az konkrétan Magyarországot hogyan és milyen mértékben érintené. Az azonban nagyon valószínű, hogy nemcsak a reálgazdasági (romló nyugat-európai gazdasági környezet, beszűkülő exportlehetőségek, de esetleg a Brexit miatti céges áttelepülések ide) és pénzügyi csatornán (gyengülő forint, általános kockázatkerülés), hanem az EU-s költségvetésen keresztül is negatívan érintheti Magyarországot ez a fejlemény. A legfrissebb információk tehát újraélesztik azokat a 2016-2017-es (magyar) félelmeket, hogy a no-deal Brexit már menetközben fájdalmasan érinti a mostani büdzsét, így a korábban fixnek gondolt 25 milliárd eurónyi felzárkóztatási forrásnál kevesebb jutna Magyarországnak, miközben a közös büdzsébe a korábban gondoltnál (évi bő 1 milliárd euró) többet kell befizetnie. Ezek mértéke még nagyon bizonytalan és persze az is, hogy valóban be fognak ezek a hatások következni. Címlapkép forrása: Steve Taylor/SOPA Images/LightRocket via Getty Images

Ez a cikk "Az EU kohéziós politikájának hatásai Magyarországon - jelen és jövő" című, 2019. április 1-től 2020. március 31-ig tartó munkaprogram része, amelyet a Portfolio.hu-t kiadó Net Média Zrt. valósít meg az Európai Unió finanszírozásával. Jelen tartalom kizárólag a cikk szerzőjének álláspontját tükrözi. A munkaprogramot finanszírozó Európai Bizottság semmilyen felelősséget nem vállal a cikkben szereplő információk felhasználását illetően.