A magyar jogrend lehetővé teszi, hogy az EU pénzügyi érdekeit sértő bűncselekmények esetében akár az Európai Ügyészség is felléphessen Magyarországon pótmagánvádlóként, és így áttételesen kontrollt gyakorolhasson a magyar ügyészség felett anélkül, hogy nekünk csatlakozni kellene az Európai Ügyészséghez – gyakorlatilag ezt jelezte egy tíz nappal ezelőtti bécsi konferencián Polt Péter legfőbb ügyész, amelyről csupán ma adott ki közleményt az ügyészség.
Az elmúlt évtizedben kiszabott és a magyar kormány által elfogadott 2,9 milliárd eurónyi EU-pénzes büntetésnek nem volt érdemi fegyelmező ereje az itthoni intézményi keretekre, így a jövőben is komoly kockázatok leselkednek az unió pénzügyi érdekeire, amelyek ellen fel kell lépni a jogállamisági eljárás elindításával – így foglalható össze a Portfolio birtokába jutott jogállamisági levél legfőbb üzenete. A dokumentumban az Európai Bizottság két főbb téma mentén mutatja be azt, hogy hol milyen problémákat lát az EU-s költségvetés szempontjából, amelyek alapján összességében sokmilliárd eurónyi brüsszeli kifizetésünk forog kockán. Eközben a magyar kormány új miniszter-jelöltjei - összhangban a Portfolio friss információival - optimistábban nyilatkoztak a megegyezés esélyeiről, ami a piacoknak szóló nyugtató üzenet is lehet, hiszen tudomásunk szerint a kifeszített költségvetési helyzetben példátlan módon már korlátozni kellett egyes EU-pályázatok itthoni kifizetéseit is. Frissítés! Elemzésünk közzététele után értesültünk arról, hogy a Legfőbb Ügyészség és az Európai Ügyészség megállapodása alapján már akár utóbbi is felléphet pótmagánvádlóként az EU-pénzes ügyekben idehaza, tehát ez lehetett az a téma, amelynek megoldására az alábbi levél alapján ígéretet tehetett a magyar kormány a Bizottság felé.
Közzétette konkrét, az országokra szabott gazdasági ajánlásait hétfőn az Európai Bizottság, amelyekre azért fontos figyelni, mert az uniós helyreállítási és kohéziós programjaink jóváhagyásának előfeltételei is ezek. Lényeges, hogy a két uniós biztos mai bejelentése alapján a 3%-os GDP-arányos deficitcélra, és a 60%-os adósságrátára vonatkozó szabályrendszert még egy évvel hosszabb ideig, 2023 végéig felfüggesztette Brüsszel, de ezzel együtt is törekedni kell a pénzügyi mutató kordában tartására, mert 2024-től már újra kötelező lesz azokat betartani. Addig is minél inkább törekedni kell a zöld és digitális átállással, valamint az orosz fosszilis energiahordozókról való leválással kapcsolatos célok megvalósítására.
Csehország 27,4 millió eurót kap az ukrajnai menekültek ellátására az Európai Unió alapjaiból - közölte az Európai Bizottság szóvivője pénteken Brüsszelben a CTK hírügynökséggel.
Charles Michel, az Európai Tanács elnöke csütörtökön kijelentette, hogy az Európai Unió támogatná Szerbia gyorsabb csatlakozását a blokkhoz, és segítené az orosz gáztól és olajtól függő balkáni országot abban, hogy diverzifikálja energiaellátását - írja a Reuters.
Az Európai Unió Bizottsága több országnak - így például Magyarországon kívül Hollandiának, Észtországnak és Máltának is - felszólítást küldött az Unió pénzügyi érdekeit érintő csalás ellen büntetőjogi eszközökkel folytatott küzdelemről szóló, 2017. július 5-i (EU) 2017/1371 európai parlamenti és tanácsi irányelvnek meg nem felelő nemzeti szabályozás miatt.
Az Európai Bizottság közzétette a folyamatban levő és megindított kötelezettség-szegési eljárásokat, amelyben több tagállamot is a feltárt hiányosságok orvoslására kér. Magyarországgal kapcsolatban 5 esetben talált kivetnivalót a testület.
Az Európai Parlament (EP) képviselői csalódottságukat fejezték ki amiatt, hogy az Európai Bizottság nem terjesztette ki jogállamisági vizsgálatát az uniós értékek teljes körére, és így számos problémával nem foglalkozott - derült ki az EP plenáris ülésén az Európai Bizottság 2021-es jogállamisági jelentéséről csütörtökön elfogadott állásfoglalásból.
„Most a lehető leggyorsabban csökkentenünk kell az Oroszországtól való energiafüggőségünket” – hangsúlyozta percekkel ezelőtti sajtónyilatkozatában Ursula von der Leyen európai bizottsági elnök, és egyúttal bejelentett egy gigantikus, 297 milliárd eurós csomagot is ennek, illetve az energiahatékonyság és a megújuló energia terjesztésének finanszírozására. A REPowerEU névre hallgató, később részleteiben bejelentett, csomag lényegesen nagyobbnak van feltűntetve, mint ami mára kiszivárgott a sajtóban, hiszen továbbra is "csak" 20 milliárd euró benne a plusz támogatás, ami szén-dioxid kvóták plusz értékesítéséből jön, a többi 52 milliárd eurónyi támogatás nagy része át van címkézve ennek a programnak a céljaira. Emellett további 225 milliárd eurónyi hitelt is felvázol a csomag, ami lényegében a helyreállítási programokból még megmaradt összeg, miközben a Bizottság azt vázolja, hogy 2027-ig összesen 210 milliárd eurónyi beruházásra van szükség a csomag céljainak eléréséhez. A REPowerEU-ban tervezett beruházásokat a tagállami helyreállítási programok mellé lépő konstrukció keretében valósítják majd meg és ezért egy most javasolt szabályrendszer segítségével ki kell egészíteni egy új fejezettel a helyreállítási programokat is. Az újrabeadás előtt álló magyar programot tehát már ennek ismeretében véglegesítik. Sokakat érintő új bejelentés, hogy a Bizottság kötelező napelem telepítést írna elő az új kereskedelmi és közcélú ingatlanoknál 2025-től, az új lakossági ingatlanok tetőjén pedig 2029-től.
Négy főbb elemből áll az a REPowerEU csomag, amelyet ma hoz nyilvánosságra az Európai Bizottság az orosz fosszilis energiahordozókról való leválás, az energiahatékonyság erősítése, a megújuló energiák terjesztése érdekében és 20 milliárd eurónyi friss támogatást is tartalmaz, amelyből egy kis rész talán Magyarország energiarendszerének fejlesztésére is szolgálhat az olajembargós vétós feladásáért cserébe – rajzolódik ki azokból az információkból, amelyek kiszivárogtak a sajtóban. Frissítés! Szerda délután bejelentették a tervet, illetve annak részleteit is, amelyekről külön cikkünkben írtunk.
Számos tagállam képviselője aggodalmának adott hangot a szerdai brüsszeli nagyköveti értekezleten, hogy Magyarországnak plusz pénzt adna az Európai Bizottság a jövő héten bejelentendő REPowerEU program keretében, hogy az orosz olajembargós csomagot megszavazza – tudta meg az ülésen résztvevőktől a Politico.
Az orosz fosszilis energiahordozókról való 5 éven belüli leválás és közben az energiahatékonysági-klímavédelmi erőfeszítések fokozása érdekében egy 195 milliárd eurós plusz beruházási csomag terveit állította össze az Európai Bizottság, amely akár komoly összegeket tartogathat a magyarországi energiarendszer fejlesztésére is, feloldva az orosz olajembargó körüli, egy hete tartó vitákat – rajzolódik ki a Financial Times szerda esti cikkéből.
A Budapest Airport 176 elektromosautó-töltőállomást telepít a repülőtér területén a következő 3 évben a földi kiszolgálók, egyéb repülőtéri járművek, valamint az itt dolgozó partnervállalatok kiszolgáló járművei számára, európai uniós támogatás felhasználásával és saját forrásból - közölte a Liszt Ferenc nemzetközi repülőteret üzemeltető társaság kedden az MTI-vel.
Eurómilliárdok múlnak a Magyarország ellen nemrégiben elindult jogállamisági eljárás eredményén. Az Európai Bizottság és a hazai bírálók egyik visszatérő kritikája a magyar közbeszerzési rendszerről szól. Konkrét, érdemi szakmai javaslatból azonban sokkal kevesebb van, mint kritikából. Mivel azzal a kevés javaslattal pedig sokszor gyakorlati szakemberként nem értek egyet, ezért közzéteszem saját javaslataimat a közbeszerzési rendszer reformjára.
A 2021-2027-es uniós pályázati ciklusban kb. 9750 milliárd forint támogatási összegre lehet számítani, amelyből közvetlenül a vállalkozások beruházásaira vagy fejlesztésére 1490 milliárd forint költhető el és ebből a legnagyobb rész, mintegy 1000 milliárd a GINOP Pluszban látszik, amelyből eddig már 440 milliárd forintot ki is osztottak a nyerteseknek – derül ki a Via Credit összesítéséből, amelyhez átnézték a fejlesztési tervek, illetve a megítélt támogatások részleteit. Arra hívják fel a figyelmet, hogy idén a GINOP Pluszon belül nem lehet tömeges pályázatra számítani, de két kiírásban (K+F és Magyar Multi Program) összességében jelentős, mintegy 100 milliárd forintos keret kiosztása várható. Azt is előrevetítik, hogy inkább jövőre várható újabb uniós pályázati cunami.
Az Európa jövőjéről tartott konferenciasorozat javaslatainak megvalósításához az Európai Unió gyökeres reformjára, az uniós szerződések módosítására lenne szükség - állapították meg az Európai Parlament képviselői strasbourgi plenáris ülésükön szerdán elfogadott állásfoglalásukban. A Fidesz EP-képviselői szerint az Európa jövőjéről szóló konferenciasorozat kudarcot vallott.
Magyarország meg fogja vétózni az EU orosz olajbehozatali tilalmára vonatkozó javaslatát - mondta a BBC-nek Kovács Zoltán, nemzetközi kommunikációért felelős államtitkár.
Mario Draghi olasz miniszterelnök felszólította az EU-t, hogy hagyjon fel a konszenzusos döntéshozatallal a külügyi kérdésekben - írja az Euobserver. Ehhez az alapszerződést kéne módosítani, amelyhez minden tagállamnak hozzá kell járulnia. Kérdés, hogy a vétó eszközével gyakran élő tagállamok (például Magyarország) támogatna-e egy ilyen döntést, ezzel ugyanis megkerülhetők lennének az uniós döntéshozatalban, miközben a döntések rájuk is vonatkoznának.
