Kína nem viccel: ítélőszék elé küldi az Európai Uniót

Fokozódni látszik a világ vezető ipari hatalmainak szembenállása a megújuló energiák piacán. Az Egyesült Államok és Európa Kínát támadja túlzott állami támogatásai, és dömpingáras értékesítési gyakorlata miatt, miközben az ázsiai ország piaci diszkrimináció miatt kezdeményezett eljárást az Európai Unióval szemben a Világkereskedelmi Szervezetnél (WTO).

A zöldenergia-ipar, a megújuló energiaforrások hasznosításával kapcsolatos technológiák fejlesztése szinte minden iparosodott országban kiemelt figyelmet kapott a pénzügyi, majd gazdasági válság kibontakozását követően. Egyrészt egy új fejlődő iparágról van szó, amely komoly nemzetközi politikai támogatottságot élvez a klímaváltozással kapcsolatos aggodalmak miatt, másrészt pedig az energiahordozókban szegény országok esetében (fejlett nyugati típusú államok többsége) az importfüggőséget csökkenteni, és a külkereskedelmi mérleget javítani képes szektorról van szó. Ezeken felül a legtöbb kormányzó erő a válságból való kilábalás, az új munkahelyek létrehozásának lehetőségét, az exportképes termékek kifejlesztését és a klímavédelmi törekvések megvalósításának eszközét látta és látja az új iparág fejlődésében, így nem csoda, hogy a jelenlegi világgazdasági viszonyok mellett az egyes nemzetállamok kevésbé elnézőek a más országok piactorzítónak vélt magatartásával szemben.

Az Európai Unió 2009-ben 4 milliárd eurós "válságprogramot" indított az EEPR program keretein belül a clean-tech szektor fejlesztésre, és ezen felül még további ösztönzőket rendelt a zöld energetikai, energiahatékonysági projektek megvalósulásának elősegítésére. Az Egyesült Államok futó támogatásai mellett 16,8 milliárd dollárt különített el az EERE energetikai fókuszú válságkezelő program keretein belül az innovatív, versenyképes technológiai megoldásokkal rendelkező vállalatok számára. Kína szintén hatalmas összegeket fektetett, és fektet tiszta energetikai megoldások fejlesztésébe: az amerikai energiaügyi miniszter egy 2009-es interjúban például úgy fogalmazott, hogy Kína havi 9 milliárd dollárt fektet be tiszta energiaforrásokba, jelentősen meghaladva ezzel az Európai Unió és az Egyesült Államok által mozgósított összegeket.

A jelenlegi környezettechnológiai piacon egy igen erős, "Nyugat" Kínával szembeni feszültségpont tapintható ki. A válság kibontakozása már önmagában is igen negatívan érintette a nyugati piacokat, a legtöbb ország meglévő támogatáspolitikája felülvizsgálatára kényszerült, azonban még inkább érzékenyen érintette a gyártószektor képviselőit, az olcsóbb kínai termékek európai és amerikai piacokon való megjelenése.

Az elmúlt 1,5-2 év során számos nyugati napelemgyártó cég jelentett csődöt, mert képtelenek voltak állni az árversenyt a kínai napelemekkel, amely tendenciát megelégelve a német gyökerű First Solar vezetésével az Amerikában még aktív napelemgyártók hivatalos panasszal élve eljárást kezdeményeztek az amerikai kereskedelmi minisztériumnál a kínai gyártók értékesítési gyakorlatával összefüggésben. Az amerikai gyártók szerint ugyanis kínai szektortársaik túlzott mértékű állami támogatásokat kapnak, és ennek betudhatóan dömpingáron értékesítik termékeiket az amerikai piacon. Az illetékes amerikai vizsgálóbizottság idén tavasszal elsőfokú döntésében bizonyítottnak látta a kínai cégekkel szemben felhozott vádakat, és büntetővámot vetett ki a kínai napelemek importjára, amely határozatot nemrég másodfokon is megerősített. A FirstSolar ezt követően az európai gyártókat szövetségben tömörítve az Európai Bizottságnál is hasonló vizsgálatot kezdeményezett, amely végül szeptemberben szintén vizsgálatot indított.

Kína már az európai eljárás megkezdése előtt hangsúlyozta, hogy ellenlépéseket tesz, amennyiben az Európai Bizottság vizsgálatot indít a kínai napelemgyártókkal szemben. A Bizottság szeptemberi döntését követően a kínai vezetés bejelentette, hogy hasonló vizsgálatba kezd az EU-ból származó napelemgyártáshoz szükséges anyagok és berendezések importját illetően.

Az ellenlépést Kína azzal toldotta meg, hogy eljárást kezdeményezett a WTO-nál az EU-val szemben, mégpedig Olaszország és Görögország megújuló-energia támogatási rendszere miatt. A kínai álláspont szerint ugyanis a két mediterrán tagország 2011-12-ben életbe léptetett ösztönzési rendszere előnyben részesíti a helyi gyártású termékeket alkalmazó beruházásokat, és ezzel két ponton is sérti a WTO szabályait. Kína egyrészről azzal vádolja az érintett országok támogatáspolitikáját, hogy az diszkriminálja az ő termékeit, másrészt pedig hogy importkiváltó támogatásokat nyújt a belföldi vállalatok számára.

A China Daily közlése szerint 2011-ben a kínai napenergetikai export 57%-a irányult az Európai Unióba, amelynek értéke kb. 20 milliárd dollárra tehető. Olaszország a Közösségen belül az ázsiai ország harmadik legfontosabb partnere. Kínai adatok szerint az Olaszországba irányuló export a 2010-es 4,8 milliárd dolláros szintről 2011-re 3,9 milliárd dollárra esett vissza, és az idei év első kilenc hónapjában további 750 millió dolláros visszaesést tapasztaltak. Görögország Kína nyolcadik napenergetikai partnere volt 2011-ben az EU-n belül, 337 millió dollárnak megfelelő importtal.

Az EU-nak a benyújtást követően most 10 napja áll rendelkezésre, hogy tárgyalásokat kezdjen Kínával a WTO-hoz eljuttatott panasz ügyében. Amennyiben elindul a konzultáció, és az két hónapon belül nem hoz megegyezést, akkor független szakértői bizottság elé kerül az ügy, amely 6-9 hónap alatt hozhat határozatot. Az ügy érdekessége, hogy korábban az EU és Japán hasonló eljárást kezdeményezett Kanadával szemben Ontárió tartomány - az olasz és görög megoldáshoz hasonló - támogatáspolitikája ügyében, és a kiszivárgott információk alapján WTO várhatóan elmarasztalja majd Kanadát.

Az előtérbe került ügyek jól jelzik, hogy az iparág mindenképpen forró téma a világ vezető hatalmai között, és hogy globális verseny zajlik a piaci pozíciók kiépítéséért a szektorban, amelyben az egyes nemzetállamok még az esetlegesen kiszélesedő kereskedelmi háborútól sem riadnak vissza saját, hazai vállalataik helyzetének megvédése, erősítése érdekében.

• Címkék:
• zöld világ