Üzlet

Felforgathatja a brókerpiacot az új kereskedési rendszer

A Budapesti Értéktőzsde tavalyi döntése nyomán idén ősszel bevezetésre kerül a Xetra kereskedési rendszer. Az új rendszertől nem lehet csodát várni, de a várakozások szerint növekedhet a hazai tőzsde forgalma. Emellett a brókercégek termékpalettája külföldi papírokkal bővülhet, és új ajánlattípusukat is használhatnak majd a kereskedők. A formálódó árjegyzői modellről még folynak az egyeztetések. A Xetrára való átállás azonban jelentős terhet ró majd a brókercégekre, emiatt is várható konszolidáció a brókerpiacon. Az új rendszerről a Xetra bevezetését is támogató Dorsum fejlesztő cég IT-igazgatóját, Csorba Gyulát kérdezte meg a Portfolio.hu.
Portfolio.hu: A BÉT közgyűlése tavaly döntött arról, hogy a régióban már több tőzsdén használt Xetra kereskedési rendszer itthon is bevezetésre kerül. Alapvetően miért van szükség a Xetra-ra való átállásra?

Csorba Gyula: A BÉT tulajdonosánál, a bécsi tőzsdénél már évekkel ezelőtt felmerült, hogy a cégcsoporton belül közös kereskedési rendszert hozzanak létre ugyanúgy, ahogy Prágában, Ljubljanában, Bécsben is tették. Emellett ami a piac számára újdonság lehet, és a kereskedési kedvet is fellendítheti, hogy ez az új rendszer és az árjegyzés bizonyos új kereskedéstípusokat is támogatni fog. Nem titkolt szándék, hogy a tőzsde likviditása és kiszolgálási színvonala is növekedjen ezáltal.

P.: Pontosan milyen előnyökkel jár az átállás egy brókercégnek?

Cs. Gy.: Az átállásnak lehetnek funkcionális és hosszú távú rendszerfejlesztési előnyei is. Új ajánlattípusok kerülhetnek bevezetésre, illetve ha sikeresen működik az új árjegyzési modell, akkor a mai négypapíros tőzsde kibővülhet 20, 50 vagy ennél is több papírosra, ami pótlólagos likviditást jelenthet a piac számára. Ma a négy bluechip teszi ki a forgalom 90-95 százalékát, és a befektetők számára mindenképpen előnyt jelent, ha több likvid papír lesz elérhető. A Xetrával egy új, standardabb rendszer kerül bevezetésre. Az ehhez kapcsolódó tudásnak a megszerzésével, az architekturális elemek felhasználásával a brókercégek könnyebben eljuthatnak a nemzetközi piacokra is.

Felforgathatja a brókerpiacot az új kereskedési rendszer
P.: Hogyan fog működni az árjegyzői modell?

Cs. Gy.: Még tart az egyeztetés a BÉT vezetősége és a konzultációs bizottság között. Ami biztos, hogy az átállás után egy évig nem kerül bevezetésre a modell. Egyeztetés folyik a hozzá kapcsolódó kondíciókról: például hogy mik lesznek a feltételek, és mekkora lesz a tőzsdei díja annak, ha egy brókercég árat jegyez egy adott instrumentumban. Nagy vita övezi az egész modellt, hogy mennyire lesz aktív vagy defenzív, illetve mennyire fogja szolgálni a piac likviditását, ami elsődleges cél lehet. A piac az árjegyzői modellt egyelőre elutasította, ami a tőzsde döntésében is megmutatkozik, hiszen elhalasztásra került a modell elindítása. Ennek oka elsősorban az, hogy olyan összegű IT-beruházást igényelne a modell bevezetése, ami jelenleg nem áll rendelkezésre minden piaci szereplőnél, legfeljebb az öt legnagyobbnál.

P.: A Xetra bevezetése hatással lehet a BÉT termékpalettájára is?

Cs. Gy.: Ebben a tekintetben nem várhatók nagy változások, hiszen azok a mostanában népszerű termékek, mint például a certifikátok vagy a BÉTa piacon elérhető külföldi instrumentumok, a jelenlegi kereskedési rendszerrel is elérhetőek. De az is tekinthető egyfajta termékpaletta-bővülésének, hogy alapvetően nem csak négy részvényben kereskednek majd, hanem például 25-ben.

P.: A külföldi szereplők dominánsabban jelenhetnek majd meg a piacon?

Cs. Gy.: Ez egy összetett kérdés, érdemes megnézni ennek a fejlesztési kérdéseit, hogy mit követel meg a Xetra-átállás. Olyan standard technológiához kell majd csatlakozniuk a tagoknak, mint a FIX protokoll, amelynek az ismerete a külföldi nagybankoknál alapvető. A külföldi bankok, intézményi befektetők rendszerei ezen keresztül kommunikálnak egymással. Mivel például egy londoni nagybank már rendelkezik ezzel a tudással, illetve a német börze is a Xetra rendszert használja, kisebb fejlesztésekkel rögtön meg tudnak jelenni ezen a piacon. Másrészt az egy üzleti kérdés, hogy milyen perspektívát látnak Magyarországon a piacban, illetve mekkora likviditást. Ebben erős korreláció tapasztalható a magyar gazdaság általános helyzetével, a makroökonómiai mutatókkal, valamint azzal, hogy mekkora a befektetések biztonsága, mennyire keresettek a hazai papírok. Azt gondolom, hogy mindenképpen lehet számítani átrendeződésre a piacon, a külföldi bankok megjelenése érdekes kérdés lehet.

P.: Az átállás milyen terheket ró a brókercégekre?

Cs. Gy.: Három újdonságot jelent a tőzsdetagoknak technológiai szinten. Ki kell választaniuk egy kereskedési terminált, mert a korábbi nem lesz elérhető. Meg kell határozniuk, hogy milyen protokollon keresztül érik el ezt az új piacot, illetve a hálózati architektúrájukat is át kell gondolni. Például lehetőség nyílik a bécsi tőzsdén keresztül egy gyorsabb adatkapcsolat-hozzáférésre, ami eddig nem volt elérhető. Közvetlenül Frankfurtba is lehet majd csatlakozni attól függően, hogy ki mennyire komoly árjegyzést végez, mennyire fontos neki az, hogy ezek a kereskedési szerverek helyben legyenek. Ezzel is versenyelőnyt lehet szerezni, hiszen az adat nem utazik Bécsen keresztül, hanem közvetlenül Frankfurtból lesz elérhető. Ezeken kívül mivel meg fognak változni a kereskedési szabályok, lesznek új ajánlattípusok, ajánlati paraméterek, ezért ehhez hozzá kell illeszteni a tagok back office és front office rendszereit. Ez mindenképpen 10 milliós nagyságrendű terhet jelent. Hogy éppen 20, 50 vagy 100 millió forintot tesz ki a beruházás, az attól függ, hogy eddig mekkora rendszert épített fel a bank vagy brókercég, hány csatornán keresztül folytat kereskedést, van-e fiókhálózata vagy webes kereskedési rendszere, a retail ügyfelek számára kínál-e mobil kereskedési lehetőséget.

P.: Külföldi instrumentumok is megjelenhetnek a brókercégeknél elérhető termékek között?

Cs. Gy.: Komoly döntési szempont lehet a befektetések elemzésekor, hogy pontosan hogyan is kereskedjenek majd a jövő évtől kezdve a cégek. Csak a BÉT-re koncentráljanak, vagy jelenjenek meg Frankfurtban, Bécsben is, vagy esetleg lépjenek egy hatalmasat, és ha már úgyis egy standard protokollt használva kiépítettek egy kereskedési rendszert, akkor a nemzetközi piacokon elérhető termékeket is kínáljanak az ügyfelek számára. A nemzetközi tőzsdéken való megjelenés marginális költségei nem biztos, hogy olyan magasak, hogy ne érje meg elgondolkodni egy nagyobb termékpaletta bővülésen.

P.: Milyen új ajánlattípusok megjelenése várható?

Cs. Gy.: Kisbefektetői szempontból nem sok újdonságra lehet számítani, de az intézményi ügyfelek kiszolgálásában lesznek újítások. Például bevezetésre kerül az úgynevezett Iceberg-ajánlat, ami mondjuk egy 100 ezer darabos ajánlat esetén elfedi a piac számára, hogy mennyi a ténylegesen az ajánlati könyvben lévő mennyiség, a megbízás csak adagolva teljesül. Ez azt segíti elő, hogy egy nagy ügyfélmegbízás ne torzítsa el az árakat az ajánlati könyvben Az új ajánlatokhoz új paraméterek is fognak társulni.

P.: Megkezdődött már a rendszer tesztelése?

Cs. Gy.: Jelenleg a legfontosabb feladat az új fizikai kapcsolatok kiépítése a tőzsde, illetve a tagi központ között, valamint az átálláshoz szükséges szerződések megkötése a tőzsdével. A hivatalos tesztelés júniusban kezdődik. Augusztusban pedig ez már "fél-kötelező" lenne a tagok számára, hiszen akkor már csak 3 hónap áll majd rendelkezésre az éles indulásig. A rendszer hivatalos bevezetése november elejére tehető. A tagok számára a legfontosabb feladat, hogy a rendszereiket felkészítsék az új protokollokhoz, és megvalósítsák a rendszerek közötti kommunikációt.

P.: Ebben a tekintetben hogyan állnak a cégek?

Cs. Gy.: A stratégiák végső csiszolása zajlik, néhány szereplőnél már komolyabban is megindultak a tesztelések. De mivel nagy lesz a változás, és a tőzsde likviditása most alacsony, ezt a nagy beruházást mindenkinek erősen át kell gondolnia. A cégeknek meg kell fontolniuk, hogy milyen piacokon fognak megjelenni, milyen termékekkel fognak kereskedni, árjegyzők lesznek-e vagy sem, és ennek megfelelően milyen rendszerfejlesztéseket vállaljanak. Nyilván más lenne a helyzet, ha pörögne a piac, és sokkal nagyobb forgalom lenne, ugyanis akkor könnyebb lenne előre gondolkodni és ezeket a beruházásokat menedzsment szintjén jóváhagyni. Úgy gondolom, hogy április végére dönt minden tag arról, hogy milyen fejlesztési irányt választ, és a következő 2-3 hónap, bár szűken, de elegendő lehet arra, hogy a júniusi tesztelés megkezdésére rendelkezésre álljanak a fejlesztések, és a tesztelések megindulhassanak.

P.: Elképzelhető, hogy az átállás miatt konszolidáció történik a brókercégeknél?

Cs. Gy.: Mindenképpen konszolidációt várok, de nem olyan mértékűt, mint ami a 2000-es évek elején-közepén zajlott le. Azt gondolom, hogy 4-5 szereplő komolyabban elgondolkodik majd azon, hogy megéri-e fenntartani a tőzsdetagságot, vállalni a Kelerrel történő elszámolás költségeit, vagy érdemes inkább beállni egy nagy szereplő mögé, aki nemcsak a kereskedés lehetőségét, hanem az infrastruktúrát is biztosítja számára. Nem biztos ugyanis, hogy minden szereplő tudja vállalni ezt a több 10 millió forintos beruházást. Hogy véglegesen megszűnnek-e, vagy csak a tőzsdetagságukat adják vissza, és ezek után valakinek az ügynökeként fognak-e tevékenykedni, még nem lehet tudni. Érdekes kérdés még az árjegyzés, jelenleg gyakorlatilag csak az öt legnagyobb szereplő fejlesztette ki hozzá az infrastruktúrát, tehát ha ebben lesz egy végleges döntés, az egy fontos vízválasztó lesz a piac számára. Akkor derül majd ki, hogy ki tudja vállalni az árjegyzéshez kapcsolódó folyamatos fejlesztéseket, illetve a megfelelő likviditás biztosítását. Az árjegyzés nemcsak arról szól ugyanis, hogy a cégek kifejlesztik az ehhez szükséges technológiát, hanem emögött a folyamatos likviditást, kockázatkezelést is fenn kell tartani.
GettyImages-1211246441 (1)
Angela Merkel jogallamisag veto magyarorszag lengyelorszag 201119
párizs_getty_stock
európai bizottság brüsszel eu európai unió

Alapblog S&P500, te drága

A P/E ráta a részvények árazottságának egyik legismertebb mérőszáma. Azt mutatja meg, hogy a jelenlegi vállalati...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A tőzsdei könyv
Útmutató, amely piaci pánikok esetén is használható.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu
2021-04-14
Investment, Wealth and Savings (IWS) 2021
2021-05-12
Építőipar 2021
2021-05-13
HR Revolution 2021
2021-06-03
Financial and Corporate IT 2021
GettyImages-1211246441 (1)