Jön az új tőzsdei rendszer - Mi lesz a magyar elszámolóházzal?

A KELER múltja és jelene

A Központi Elszámolóház és Értéktár Zrt.-t (KELER) 1993-ban hozta létre az MNB, a BÉT és a Budapesti Árutőzsde. Az azóta eltelt években rengeteg változáson ment keresztül a vállalat, ezek közül talán a legfontosabb esemény az volt, hogy 2009-ben a KELER leányvállalataként létrehozták a Központi Szerződő Fél Zrt.-t (KSZF), amely először csak garanciavállalatként működött, 2013. január 1-jétől kezdve azonban az EU-sztenderdeknek megfelelő teljes értékű klíringházként funkcionál.

A KELER-nél jelenleg az EKB egy fontos projektjére való felkészülést végzik, az úgynevezett Target to Securities 2 (TS2) projekt során egy központi elszámolási rendszert hoznak létre mind a hazai, mind a nemzetközi tranzakciók egységes elszámolására, a csatlakozási céldátum 2016 őszére tehető. Egy másik fontos fejlesztés az "order routing"platform létrehozása, amellyel automatizálják a back office folyamatokat az ügyletkötéstől az elszámolásig, ezt még idén tavasszal be szeretnék vezetni.

A TS2 programra való felkészülés során a cég lecseréli elavult fő számlavezető rendszerét is. Erre azért van szükség, mert a magyar helyzet speciális, ugyanis a forint nem lesz elszámolási deviza az új TS2 rendszerben, tehát a magyar értékpapírok ellenében való elszámolást továbbra is a KELER rendszerében kell majd folytatni. Ellenben az eurós és egyéb elszámolásoknál a TS2-t fogja használni a KELER a csatlakozás után.

A KELER a kiterjedt tőkepiaccal rendelkező országokhoz képest meglehetősen drágának számít, ugyanis a fejlett nyugaton néhány eurócentre szorított egységáron számolnak el egy tranzakciót, míg a KELER ugyanezt jelenleg 83 forintért teszi meg. Ez azért van elsősorban, mert míg a BÉT-en évente 2-3 millió tranzakciót bonyolítanak le, addig ekkora volumen a nagyobb tőzsdéken akár egy nap alatt is generálódik. Igaz a tervek szerint a díjstruktúrát át akarják tervezni, hogy olcsóbban szolgálják ki a tőkepiacokat.

2010 óta a KELER az energiaszegmensben is szolgáltat, a szervezett magyar földgáz piacon napi és másnapi teljesítésre lehet földgázt venni, illetve határidőre. A cég bevételeinek 30-35 százaléka származik már a nagy növekedési potenciállal rendelkező energiapiacról, ez teszi lehetővé, hogy mérsékelni tudják díjaikat, illetve a csökkenő tőzsdei bevételeiket is kompenzálni tudják.

Mi lesz a KELER-el a Xetra átállás után?

Önmagában a Xetrára való átállás nem lesz jelentős hatással a KELER rendszereire, fejlesztések a Xetra árjegyzői modelljének támogatása miatt szükségesek, az értékpapír kölcsönzési rendszer megújítása vált szükségessé. Ellenben az átállás jelentős változást hozhat a cég ügyfélkörében. Jelenleg a KELER 39 ügyfelet szolgál ki, az átállással azonban egyesek megszűnhetnek, elképzelhető hogy néhány ügyfél nem csatlakozik a rendszerhez, ugyanakkor új, főleg külföldi belépők is feltűnhetnek.

Az új külföldi szereplők kiszolgálására már el is kezdték a felkészülést, például az alkalmazottak intenzív idegennyelvi képzésével, illetve egy SWIFT alapú kommunikációs rendszer kiépítésével arra az esetre, ha közvetlen módon akarnak kapcsolatba lépni a KELER-el. Arra is számítanak a cégnél, hogy például letétkezelőn vagy brókercégeken keresztül, indirekt módon tesznek szert új ügyfelekre.

A Xetra átálláson kívül fontos az EMIR (European Market Infrastructure Regulation) előírásainak való megfelelés, ami nagy terhet jelent a klíringháznak (pl. adminisztratív előírások, sok papírmunka, 99 százalékos megbízhatósági szint teljesítése az elszámolásban). Az EMIR korlátozásokkal jár a befogadott biztosítékokat tekintve (pl. a bankgaranciát nem fogadhatják el, a részvények közül pedig valószínűleg csak az 5 blue chipet). Ha a KELER meg tudja megszerezni a licencet, akkor 2014-től a KELER-en elszámolók számára akár a jelenleginél is kisebb tőkekövetelményt írnak elő, ha viszont nem tudja teljesíteni a feltételeket, akkor ennél nagyobbat.

Mozgolódnak a klíringházak

Egyre több fúzió zajlik a klíringházak között, ebben Európa élen jár. A MiFID bevezetése is egy erős impulzust adott a "nemzeti monopóliumoknak", az elszámolóházakat és a tőzsdéket tekintve is verseny bontakozott ki azóta. A MiFID lehetővé tette, hogy MTF-ek (Multilateral Trading Facilities) jöjjenek létre a hagyományos tőzsdék mellett, ez átírta a rangsorokat, ma már a legnagyobb tőzsde Bats chi-x MTF London lett.

MTF - Multilateral Trading Facilities egy EU direktíva, a MiFID 2004-es bevezetésével megszűnt a tőzsdekényszer, ami azt jelenti, hogy a befektetési szolgáltatóknak nem csak a tőzsdéken keresztül lehet az arra bevezetett értékpapírokkal és részvényekkel kereskedni. Ennek következményeként megjelentek az alternatív kereskedési rendszerek, az MTF-ek, olyan kereskedési platformok, amelyek a tőzsdék riválisai. Ezeket olyan befektetési vállalkozások működtethetik, akik harmadik személyek megbízásait is összepárosíthatják.

A nemzetközi folyamatok hatására az árak jelentősen csökkentek, "majdnem ingyen, néhány euró centért adják a klíringet". A BÉT-en alacsony a kötések száma, a nagy tőzsdék naponta is több millió tranzakciót bonyolítanak. Ez oda vezethet, hogy eljön a konszolidációk ideje, ami a felvásárlásokban csapódik majd le. Erre jó példa, hogy a közelmúltban a svájci klíringház felvásárolta az oslóit. Felvetődik a kérdés, hogy mi lesz a nyugati elszámolóházakhoz képest kicsinek számító KELER-el? A cég képviselői elmondták, hogy konkrét felvásárlási szándékkal eddig még nem keresték meg őket, és ők sem kerestek fel eddig senkit ez ügyben, de nyitott szemmel járnak.

• Címkék:
• információs technológia