Az adócsalók örülhetnek igazán az új paksi blokkoknak?
Ezzel az új blokkok elvben képesek lesznek olyan áron termelni, mint a már megtérült jelenlegi paksi blokkok, hiszen azok beruházási költségét - a kezdeti 30 éves működési időt figyelembe véve - mostanra már le kellett írni, vagyis a termelési árukban a tőkeköltség mértéke nagyon alacsony (pótlólagos beruházások nélkül akár nulla is lehetne).
Az alma alakú zsebből a körte alakú zsebbe
Azzal, hogy Magyarország veszi fel a hitelt (és nem az erőmű), minden magyar állampolgár kötelezetté válik, vagyis a mindenkori adófizetők fogják megtéríteni a beruházást, és ezzel párhuzamosan folyamatosan dotálják majd az új paksi áram árát. Értsük ez alatt azt, hogy fedezik az új paksi blokkokból származó áram ártámogatását. Ennek mértéke pedig új blokk esetén az egy kilowattórára jutó költségek 70%-a. Másképpen megfogalmazva, ha az új blokkok - ezen egyedi konstrukció mentén - kimutatott termelési költsége mondjuk 10 forint/kWh, akkor az adófizetőknek minden egyes egység után további 23 forintot kell még hozzátenniük ahhoz, hogy az új blokkok áramtermelésének teljes költségét fedezni lehessen. ( A számok csak az arányok érzékeltetését szolgálják, de 2012-ben pl. a Paksi Atomerőmű átlagos értékesítési ára 12,28 Ft/kWh-a volt, amivel kb. 28 milliárd forint adózott eredményt termelt.)
Hogy miért jobb a mindenkori adófizetőkre hárítani az áramköltségek nagyobb részét, mint teljes egészében azokra, akik elfogyasztják az áramot, az itt és most megválaszolatlan kérdés marad, de úgy látszik, hogy a kormány ezt az utat kívánja kijelölni, és elfogadtatni a hazai polgárokkal.
Ebben a megoldásban egyébként nem érdemes arra sem gondolni, hogy valaki saját maga, mondjuk napelemekkel termelje meg a számára szükséges energiát a jövőben, mert az adófizetésén keresztül így is úgy is dotálni fogja az új paksi blokkokból származó "olcsó" villamos energiát. Persze csak akkor, ha rendesen befizeti a beruházásból fakadóan - relatív - biztosan emelkedő adóterheit.
Sokasodnak a kérdések
Elméleti kérdésként felvethetjük azt is, hogy az egyre inkább egységesülő európai villamosenergia-piacon miként fogjuk Magyarországon tartani a "rekord alacsony" árú új paksi áramot. Erre az EU-n belül, főként az energiapiacok egyre magasabb szintű összekapcsolódásával egyébként nem lesz (már most sincs) lehetőség, szóval ha a mindenkori villamosenergia-árak alacsonyabbak lesznek, mint az új paksi blokkokból származó áram tényleges költsége, akkor a magyar adófizetők a tőlünk áramot importáló országok fogyasztóit fogják támogatni? És ha a piaci árak magasabb lesznek, de mi itthon mégis olcsóbban adjuk el az új paksi áramot a Magyarországon üzemelő vállalatoknak, akkor realizáljuk az export meg nem valósulásából adódó profitkiesést (veszteséget)? Fontos hangsúlyozni, hogy mindezek csak elméleti felvetések, mert az egységesülő uniós energiapiacon egyre kevésbé értelmezhetők a nemzeti határok, az áram másnapi piacán például már most is össze vagyunk kapcsolva Csehországgal és Szlovákiával. Az export témaköre pedig azért sem elhanyagolható, mert kb. 10 évig együtt futnak majd a régi és az új blokkok, amikor például a völgyidőszakban nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz az export.
A mesterségesen alacsonyan tartott áramárak (a költség nem vész el, csak az államháztartási oldalon jelentkezik) hosszú távon rontják a hazai ipar versenyképességét, hiszen a nem valós költségszinthez szoktatják a magyar szereplőket, akik így kevésbé kényszerülnek majd hatékonyan termelni, és ezért egyenlő feltételek (energiaárak) mellett elbuknak majd. Persze ez megint csak abban esetben lenne, ha a szabadpiaci környezet ellenére sikerülne itthon tartani a "rekord-versenyképességet hozó, nagyon olcsó új paksi villamos energiát".
Nehéz elképzelni azt is, hogy Brüsszel a későbbiekben ne kössön bele egy ilyen típusú finanszírozási konstrukcióba, hiszen ez jelentős méretű burkolt állami támogatásnak minősül, ami értelemszerűen negatívan érint majd minden nem MVM-tulajdonban lévő európai erőműtársaságot.
Szintén fontos kérdéseket vet fel az is, hogy az alapvetően birodalmi szemléletben gondolkodó Oroszország miért nyújtana nekünk rendkívül kedvező feltételek mellett hitelt, még akkor is, ha azt gyakorlatilag a saját projektjének a megvalósulására folyósítja. Nemzetközi szinten több más projektnél 10%-os tőkeköltséggel számolnak, ehhez képest Oroszország most akár 5-6%-on (vagy az alatt) finanszírozna minket, tisztán jóindulatból?
Ugyancsak aggályosnak tűnik, amit a költségtúllépésekkel kapcsolatos esetekre vonatkozóan válaszolt a Miniszterelnökség államtitkára a sajtótájékoztatón, miszerint annak a fedezetét a felek a projekt finanszírozásának arányában vállalják. Ez ugye alapvetően 80% orosz hitel és 20% magyar önerőt jelent, azonban a hitel szintén a mi kötelezettségünknek tekinthető, tehát ha nem 12, hanem mondjuk 15 milliárd eurósra növekszik a projekt, akkor az oroszok nem 10, hanem 12 milliárd (15 milliárd 80%-a) eurónyi hitelt adnak? És akkor majd 12 milliárdot kell kamatostul visszafizetnünk?
Összességében azt kell látni, hogy az egyre inkább egységesülő európai árampiacon egyre kevésbé értelmezhető fogalom a magyar áramár, illetve az egyes nemzeti áramárak az összekapcsolt piacon erősen közelítenek egymáshoz. Ezen felül pedig látni kell azt is, hogy nem fog olcsóbban termelni egy új paksi blokk azért, mert a költségek meghatározó részét más helyen, az államháztartás terhére számoljuk el. Ebben a modellben azok járnak a legjobban, akik sok villamos energiát fogyasztanak, de nem fizetnek adót, ami nem lehet elfogadható jövőkép egyetlen egészségesen gondolkodó társadalom számára sem.
Állítólag nem túl elengáns trükkel fizet alacsony béreket a Tesla, így zajlik a "bérrablás"
Pert indítottak a cég ellen.
Megbírságolhatják a Boeinget, súlyos biztonsági szabályokat nem tartottak be
Az amerikai légügyi hatóság tett javaslatot.
Újabb tűzeset borzolja a kedélyeket - Megint kigyulladt egy BKV busz
Sokadik esetről van szó.
Száguld a tőzsdén a Winklevoss ikrek kriptotőzsdéje
Jól sikerült a pénteki Nasdaq-debütálás.
Új NATO-művelet indul a Lengyelországot ért orosz dróntámadás miatt
Érkezik a válasz Oroszországnak.
Már van olyan ország, ahol egy mesterséges intelligencia lett az egyik legfontosabb miniszter
A digitális tisztviselő a közbeszerzésekért lesz felelős.
Az energetikai dekarbonizációban is szerepet kaphat a hidrogén
Miközben a hidrogénmeghajtás fontos eszköze lehet a közlekedés kizöldítésének, arról lényegesen kevesebb szó esik, hogy a hidrogén az ipar dekarbonizációjában is sz
Ezek a befektetések aranybányák - szó szerint!
Közel két évvel ezelőtt, az árfolyam kitörése előtt pár hónappal azt írtam elemzésemben, hogy az aranyárfolyam radikális emelkedése szinte garantált, akár háromszorozhat is a sárga... Th

Amikor a rosszabb befektetés is megéri
Korábban már írtam arról, hogy mennyire nem szeretem a béren kívüli juttatásokat. Teljesen feleslegesek, elvesznek egy csomó időt, és végeredményben csak azért léteznek, mert adókedvezmény
Milton Friedman és az MMT
Milton Friedman: From Modern Monetary Theory to Monetarism címmel ma cikkem olvasható a Naked Capitalism oldalon. Innen is köszönöm Yves Smith szerkesztőnek a közlést, aki egy rövid felvezetést i
Két éves a bejelentővédelmi törvény
2023 nyarán lépett hatályba a 2023. évi XXV. törvény, - a panasztörvény - amely a panaszokról, a közérdekű bejelentésekről, valamint a visszaélések bejelentéséről szól. A bejelentővéd

Otthon Start kamatok, kedvezmények: meglepő különbségek a bankok között!
Az Otthon Start program elrajtolt, a bankok pedig - szinte versenyt futva - igyekeznek rálicitálni egymásra nem csak kamatokban, de kedvezményekben és extra jóváírásokban is. Mutatjuk, mit kínál
Elérhetőek-e az EU-s zöldítési célok?
Az IRENA 2025 júniusi jelentése átfogó képet ad az EU energiaátállási kilátásairól, szektoronkénti bontásban, valamint ismerteti a dekarbonizáció várható társadalmi és gazdasági hatása
100 milliárd forint a magyar vállalkozásoknál
Elértük a 100 milliárdot! - hangzik a hír, de mit takar ez a szám a valóságban? Csak egy újabb számadat, vagy tényleg változást hoz a mindennapokban?


Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
A tőzsde világában a lelkesedés könnyen drága hibákhoz vezethet – előadásunk abban segít, hogy kezdőként is megértsd a legfontosabb alapelveket, felismerd a kockázatokat, és elkerüld, hogy egy hét alatt elolvadjon a megtakarításod
Miért a tőzsdei befektetést válasszam az állampapír helyett?
Online előadásunkon megvizsgáljuk a két befektetési formát, megtárgyaljuk az előnyeiket és a hátrányaikat, sorra vesszük mikor mibe érdemes fektetni.
Mi lesz a kormány ötezermilliárdos tervével? Szaporodnak a kérdőjelek
Portfolio Checklist: mikor lesz Paks II-es áram a konnektorunkban?
Erre kevesen számítottak: ő most a világ leggazdagabb embere
Újra hasít az AI-sztori.
Mi lesz veled, magyar búza? Drasztikus váltás kell
Aduász lehet a búza itthon, a fajtaválasztáson és a technológián azonban nagyon sok múlik.
