Az adócsalók örülhetnek igazán az új paksi blokkoknak?
Ezzel az új blokkok elvben képesek lesznek olyan áron termelni, mint a már megtérült jelenlegi paksi blokkok, hiszen azok beruházási költségét - a kezdeti 30 éves működési időt figyelembe véve - mostanra már le kellett írni, vagyis a termelési árukban a tőkeköltség mértéke nagyon alacsony (pótlólagos beruházások nélkül akár nulla is lehetne).
Az alma alakú zsebből a körte alakú zsebbe
Azzal, hogy Magyarország veszi fel a hitelt (és nem az erőmű), minden magyar állampolgár kötelezetté válik, vagyis a mindenkori adófizetők fogják megtéríteni a beruházást, és ezzel párhuzamosan folyamatosan dotálják majd az új paksi áram árát. Értsük ez alatt azt, hogy fedezik az új paksi blokkokból származó áram ártámogatását. Ennek mértéke pedig új blokk esetén az egy kilowattórára jutó költségek 70%-a. Másképpen megfogalmazva, ha az új blokkok - ezen egyedi konstrukció mentén - kimutatott termelési költsége mondjuk 10 forint/kWh, akkor az adófizetőknek minden egyes egység után további 23 forintot kell még hozzátenniük ahhoz, hogy az új blokkok áramtermelésének teljes költségét fedezni lehessen. ( A számok csak az arányok érzékeltetését szolgálják, de 2012-ben pl. a Paksi Atomerőmű átlagos értékesítési ára 12,28 Ft/kWh-a volt, amivel kb. 28 milliárd forint adózott eredményt termelt.)
Hogy miért jobb a mindenkori adófizetőkre hárítani az áramköltségek nagyobb részét, mint teljes egészében azokra, akik elfogyasztják az áramot, az itt és most megválaszolatlan kérdés marad, de úgy látszik, hogy a kormány ezt az utat kívánja kijelölni, és elfogadtatni a hazai polgárokkal.
Ebben a megoldásban egyébként nem érdemes arra sem gondolni, hogy valaki saját maga, mondjuk napelemekkel termelje meg a számára szükséges energiát a jövőben, mert az adófizetésén keresztül így is úgy is dotálni fogja az új paksi blokkokból származó "olcsó" villamos energiát. Persze csak akkor, ha rendesen befizeti a beruházásból fakadóan - relatív - biztosan emelkedő adóterheit.
Sokasodnak a kérdések
Elméleti kérdésként felvethetjük azt is, hogy az egyre inkább egységesülő európai villamosenergia-piacon miként fogjuk Magyarországon tartani a "rekord alacsony" árú új paksi áramot. Erre az EU-n belül, főként az energiapiacok egyre magasabb szintű összekapcsolódásával egyébként nem lesz (már most sincs) lehetőség, szóval ha a mindenkori villamosenergia-árak alacsonyabbak lesznek, mint az új paksi blokkokból származó áram tényleges költsége, akkor a magyar adófizetők a tőlünk áramot importáló országok fogyasztóit fogják támogatni? És ha a piaci árak magasabb lesznek, de mi itthon mégis olcsóbban adjuk el az új paksi áramot a Magyarországon üzemelő vállalatoknak, akkor realizáljuk az export meg nem valósulásából adódó profitkiesést (veszteséget)? Fontos hangsúlyozni, hogy mindezek csak elméleti felvetések, mert az egységesülő uniós energiapiacon egyre kevésbé értelmezhetők a nemzeti határok, az áram másnapi piacán például már most is össze vagyunk kapcsolva Csehországgal és Szlovákiával. Az export témaköre pedig azért sem elhanyagolható, mert kb. 10 évig együtt futnak majd a régi és az új blokkok, amikor például a völgyidőszakban nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz az export.
A mesterségesen alacsonyan tartott áramárak (a költség nem vész el, csak az államháztartási oldalon jelentkezik) hosszú távon rontják a hazai ipar versenyképességét, hiszen a nem valós költségszinthez szoktatják a magyar szereplőket, akik így kevésbé kényszerülnek majd hatékonyan termelni, és ezért egyenlő feltételek (energiaárak) mellett elbuknak majd. Persze ez megint csak abban esetben lenne, ha a szabadpiaci környezet ellenére sikerülne itthon tartani a "rekord-versenyképességet hozó, nagyon olcsó új paksi villamos energiát".
Nehéz elképzelni azt is, hogy Brüsszel a későbbiekben ne kössön bele egy ilyen típusú finanszírozási konstrukcióba, hiszen ez jelentős méretű burkolt állami támogatásnak minősül, ami értelemszerűen negatívan érint majd minden nem MVM-tulajdonban lévő európai erőműtársaságot.
Szintén fontos kérdéseket vet fel az is, hogy az alapvetően birodalmi szemléletben gondolkodó Oroszország miért nyújtana nekünk rendkívül kedvező feltételek mellett hitelt, még akkor is, ha azt gyakorlatilag a saját projektjének a megvalósulására folyósítja. Nemzetközi szinten több más projektnél 10%-os tőkeköltséggel számolnak, ehhez képest Oroszország most akár 5-6%-on (vagy az alatt) finanszírozna minket, tisztán jóindulatból?
Ugyancsak aggályosnak tűnik, amit a költségtúllépésekkel kapcsolatos esetekre vonatkozóan válaszolt a Miniszterelnökség államtitkára a sajtótájékoztatón, miszerint annak a fedezetét a felek a projekt finanszírozásának arányában vállalják. Ez ugye alapvetően 80% orosz hitel és 20% magyar önerőt jelent, azonban a hitel szintén a mi kötelezettségünknek tekinthető, tehát ha nem 12, hanem mondjuk 15 milliárd eurósra növekszik a projekt, akkor az oroszok nem 10, hanem 12 milliárd (15 milliárd 80%-a) eurónyi hitelt adnak? És akkor majd 12 milliárdot kell kamatostul visszafizetnünk?
Összességében azt kell látni, hogy az egyre inkább egységesülő európai árampiacon egyre kevésbé értelmezhető fogalom a magyar áramár, illetve az egyes nemzeti áramárak az összekapcsolt piacon erősen közelítenek egymáshoz. Ezen felül pedig látni kell azt is, hogy nem fog olcsóbban termelni egy új paksi blokk azért, mert a költségek meghatározó részét más helyen, az államháztartás terhére számoljuk el. Ebben a modellben azok járnak a legjobban, akik sok villamos energiát fogyasztanak, de nem fizetnek adót, ami nem lehet elfogadható jövőkép egyetlen egészségesen gondolkodó társadalom számára sem.
Bejelentette a kötvényvásárlás részleteit az amerikai kormány, csalódottak a piacok
A lépés alulmúlja a várakozásokat.
Megdőlt a 98 éves fővárosi melegrekord
Több melegrekord is megdőlt az érkező hidegfront előtt.
Kiszállt a Bugattiból a Porsche, jó sok pénzt kap érte
Portfóliótisztításba kezdtek a németek.
Stratégiai együttműködéseket jelentett be Putyin
Szerdán a Kremlben fogadta To Lam vietnami államfőt.
Paksi fenékküszöb: megszólalt Brüsszel az állítólagos osztrák panasz ügyében
Az illetékes osztrák minisztérium is azt állítja, nem nyújtott be panaszt.
Mennyibe kerülhet jövőre egy euró? Ezt hozhatja a forint piacán az euróbevezetés
Idén huszonharmadik éve, hogy Magyarország az Európai Unió tagja, 2026-ban pedig a Tisza-kormány hivatalba lépésével ismét komolyan napirendre került az euró bevezetése. Eközben szeptember el
Okozhat ellátási gondot a földgáztározók alacsony szintje?
Európa a megszokottnál alacsonyabb gáztartalékokkal készülhet a télre, ami az ellátási kockázatok mellett áremelkedést is okozhat a kontinensen. Arról, hogy miért lehetnek kevésbé feltölt
A csendes kettészakadás - miért nő a tokenizált piac, miközben a bitcoin ingadozik?
A klasszikus kriptopiac 2025 őszi csúcsához képest jelentősen visszaesett, miközben a közvetlenül tokenizált valós eszközök piaca mintegy 50 százalékkal nőtt. Miért épít egyre több hagyo
Külföldi tőkejövedelem a NAV célkeresztjében 2026-ban: ismét elindultak a támogató eljárások
A NAV ismét nagyobb számban indít támogató eljárásokat a külföldi befektetésekből származó jövedelmek kapcsán. Az RSM adószakértőinek tapasztalata szerint jelenleg elsősorban támogató
Mi mozgatja valójában az arany árát? - rövid és hosszú távú hatások
Az arany egyszerre reagál a dollár, a kamatvárakozások és a geopolitikai sokkok rövid távú mozgásaira, valamint a jegybanki kereslet és a fizikai kínálat hosszabb távú trendjeire. A 2022 utá
Az erőszakhullám vége: Magyarország is sokat javult, de a balti államok az igazán látványosak
A rendszerváltás utáni zűrzavar több országban az erőszak elszabadulásával járt, mára azonban gyökeresen megváltozott a kép. A BB tengelyen harminc év alatt közel 80 százalékkal... The po
Warsh és a monetarizmus
A Federal Reserve májusban hivatalba lépett új elnöke, Kevin Warsh egykor Milton Friedman tanítványa volt. Warsh ugyan soha nem nevezte magát monetaristának, de szakmai körökben már azzal is fel
Mi lesz a forinttal? Hallgasd meg a véleményünk!
Mennyi minden változhat egy év alatt. Tavaly ilyenkor az volt a nagy kérdés, hogy mi lesz a törékeny forinttal, most viszont már az, hogy milyen... The post Mi lesz a forinttal? Hallgasd meg a véle
Lélektani határ felett az olajár - Mi lesz most?
A dízel ára a kritikus pont.
Új korszak kezdődött az online rendeléseknél
A Wolt és a MediaMarkt képviselőivel beszélgettünk.
Eljött az idő? Olyat léphet az MNB, amire 20 éve nem volt példa
Hamarosan döntenie kell a jegybanknak.
A pénzügyi dzsungel túlélése: Hogyan navigáljunk a változó piaci környezetben?
Megtárgyaljuk a hosszú távú befektetési stratégiákat, és bemutatjuk, hogy hogyan lehet ezeket az elveket alkalmazni a mostani parketten.
Kereskedés külföldi részvényekkel
Bemutatjuk melyik platformunk a legoptimálisabb külföldi részvények vásárlásához, tanácsadó szolgáltatásunk bemutatása.


