Az adócsalók örülhetnek igazán az új paksi blokkoknak?
Ezzel az új blokkok elvben képesek lesznek olyan áron termelni, mint a már megtérült jelenlegi paksi blokkok, hiszen azok beruházási költségét - a kezdeti 30 éves működési időt figyelembe véve - mostanra már le kellett írni, vagyis a termelési árukban a tőkeköltség mértéke nagyon alacsony (pótlólagos beruházások nélkül akár nulla is lehetne).
Az alma alakú zsebből a körte alakú zsebbe
Azzal, hogy Magyarország veszi fel a hitelt (és nem az erőmű), minden magyar állampolgár kötelezetté válik, vagyis a mindenkori adófizetők fogják megtéríteni a beruházást, és ezzel párhuzamosan folyamatosan dotálják majd az új paksi áram árát. Értsük ez alatt azt, hogy fedezik az új paksi blokkokból származó áram ártámogatását. Ennek mértéke pedig új blokk esetén az egy kilowattórára jutó költségek 70%-a. Másképpen megfogalmazva, ha az új blokkok - ezen egyedi konstrukció mentén - kimutatott termelési költsége mondjuk 10 forint/kWh, akkor az adófizetőknek minden egyes egység után további 23 forintot kell még hozzátenniük ahhoz, hogy az új blokkok áramtermelésének teljes költségét fedezni lehessen. ( A számok csak az arányok érzékeltetését szolgálják, de 2012-ben pl. a Paksi Atomerőmű átlagos értékesítési ára 12,28 Ft/kWh-a volt, amivel kb. 28 milliárd forint adózott eredményt termelt.)
Hogy miért jobb a mindenkori adófizetőkre hárítani az áramköltségek nagyobb részét, mint teljes egészében azokra, akik elfogyasztják az áramot, az itt és most megválaszolatlan kérdés marad, de úgy látszik, hogy a kormány ezt az utat kívánja kijelölni, és elfogadtatni a hazai polgárokkal.
Ebben a megoldásban egyébként nem érdemes arra sem gondolni, hogy valaki saját maga, mondjuk napelemekkel termelje meg a számára szükséges energiát a jövőben, mert az adófizetésén keresztül így is úgy is dotálni fogja az új paksi blokkokból származó "olcsó" villamos energiát. Persze csak akkor, ha rendesen befizeti a beruházásból fakadóan - relatív - biztosan emelkedő adóterheit.
Sokasodnak a kérdések
Elméleti kérdésként felvethetjük azt is, hogy az egyre inkább egységesülő európai villamosenergia-piacon miként fogjuk Magyarországon tartani a "rekord alacsony" árú új paksi áramot. Erre az EU-n belül, főként az energiapiacok egyre magasabb szintű összekapcsolódásával egyébként nem lesz (már most sincs) lehetőség, szóval ha a mindenkori villamosenergia-árak alacsonyabbak lesznek, mint az új paksi blokkokból származó áram tényleges költsége, akkor a magyar adófizetők a tőlünk áramot importáló országok fogyasztóit fogják támogatni? És ha a piaci árak magasabb lesznek, de mi itthon mégis olcsóbban adjuk el az új paksi áramot a Magyarországon üzemelő vállalatoknak, akkor realizáljuk az export meg nem valósulásából adódó profitkiesést (veszteséget)? Fontos hangsúlyozni, hogy mindezek csak elméleti felvetések, mert az egységesülő uniós energiapiacon egyre kevésbé értelmezhetők a nemzeti határok, az áram másnapi piacán például már most is össze vagyunk kapcsolva Csehországgal és Szlovákiával. Az export témaköre pedig azért sem elhanyagolható, mert kb. 10 évig együtt futnak majd a régi és az új blokkok, amikor például a völgyidőszakban nem csak lehetőség, hanem szükségszerűség is lesz az export.
A mesterségesen alacsonyan tartott áramárak (a költség nem vész el, csak az államháztartási oldalon jelentkezik) hosszú távon rontják a hazai ipar versenyképességét, hiszen a nem valós költségszinthez szoktatják a magyar szereplőket, akik így kevésbé kényszerülnek majd hatékonyan termelni, és ezért egyenlő feltételek (energiaárak) mellett elbuknak majd. Persze ez megint csak abban esetben lenne, ha a szabadpiaci környezet ellenére sikerülne itthon tartani a "rekord-versenyképességet hozó, nagyon olcsó új paksi villamos energiát".
Nehéz elképzelni azt is, hogy Brüsszel a későbbiekben ne kössön bele egy ilyen típusú finanszírozási konstrukcióba, hiszen ez jelentős méretű burkolt állami támogatásnak minősül, ami értelemszerűen negatívan érint majd minden nem MVM-tulajdonban lévő európai erőműtársaságot.
Szintén fontos kérdéseket vet fel az is, hogy az alapvetően birodalmi szemléletben gondolkodó Oroszország miért nyújtana nekünk rendkívül kedvező feltételek mellett hitelt, még akkor is, ha azt gyakorlatilag a saját projektjének a megvalósulására folyósítja. Nemzetközi szinten több más projektnél 10%-os tőkeköltséggel számolnak, ehhez képest Oroszország most akár 5-6%-on (vagy az alatt) finanszírozna minket, tisztán jóindulatból?
Ugyancsak aggályosnak tűnik, amit a költségtúllépésekkel kapcsolatos esetekre vonatkozóan válaszolt a Miniszterelnökség államtitkára a sajtótájékoztatón, miszerint annak a fedezetét a felek a projekt finanszírozásának arányában vállalják. Ez ugye alapvetően 80% orosz hitel és 20% magyar önerőt jelent, azonban a hitel szintén a mi kötelezettségünknek tekinthető, tehát ha nem 12, hanem mondjuk 15 milliárd eurósra növekszik a projekt, akkor az oroszok nem 10, hanem 12 milliárd (15 milliárd 80%-a) eurónyi hitelt adnak? És akkor majd 12 milliárdot kell kamatostul visszafizetnünk?
Összességében azt kell látni, hogy az egyre inkább egységesülő európai árampiacon egyre kevésbé értelmezhető fogalom a magyar áramár, illetve az egyes nemzeti áramárak az összekapcsolt piacon erősen közelítenek egymáshoz. Ezen felül pedig látni kell azt is, hogy nem fog olcsóbban termelni egy új paksi blokk azért, mert a költségek meghatározó részét más helyen, az államháztartás terhére számoljuk el. Ebben a modellben azok járnak a legjobban, akik sok villamos energiát fogyasztanak, de nem fizetnek adót, ami nem lehet elfogadható jövőkép egyetlen egészségesen gondolkodó társadalom számára sem.
Borús, ködös napok jönnek: ilyen időjárás vár ránk jövő héten
Enyhe idővel érkezik meg a december.
Elsöprő eredmény született: a svájciak kategorikusan elutasították a szupergazdagok megadóztatását
50 százalékos örökösödési adó volt terítéken.
Több mint 600 halott: ritka trópusi vihar söpört végig Délkelet-Ázsián, milliókat érint a katasztrófa
Tízezreket telepítettek ki.
"Kell egy pofon Európának, hogy észhez térjen"
"Az állam és a privát szféra összefonódása akkora versenyhátrány Magyarországnak, ami sehol máshol nincs, ez szuper extrém az Európai Unió más országaihoz hasonlítva." Szabó Balázs,...
Az osztalék portfólióm - 2025. november
Két új céget is vettem, meg bővítettem is, szóval aktív volt ez a hónap is.VáltozásokFederal Agricultural Mortgage Corporation( AGM) vásárlás 164 dolláron. A hozama csak 3,66%, de nem ezért
Mit hoz a 2025-ös őszi adócsomag a vállalkozásoknak?
A 2025. november 18-án gyorsított eljárásban elfogadott adócsomag célja a vállalkozások adóterheinek mérséklése, az adminisztráció csökkentése és az adóeljárások digitalizációjának f
Az MNB behúzta a kéziféket - Megéri beszállni a túlfűtött lakáspiacra az olcsó hitel miatt?
Miközben az országot elöntötte az Otthon Start generálta vásárlási láz, a piac mélyén vészjósló folyamatok zajlanak. A Magyar Nemzeti Bank (MNB) friss jelentése szerint a lakásárak elszaka
Haalandnak jó a hozama (HOLD After Hours)
Móricz Dániellel szakértjük, hogy miért esnek, illetve nem esnek a piacok, és ír sebeket is feltépünk. Milyen platformokon találjátok még meg? A HOLD After Hours... The post Haalandnak jó a ho
Elektromos áramot vezető baktériumok forradalmasíthatják az egészségügyet
Amerikai tudósok olyan elektromos áramot vezető baktériumokat fedeztek fel, amelyek új orvosi eszközök és hatékonyabb szennyezésmentesítési módszerek kifejlesztéséhez v
TBSZ nélkül milliókat bukhatsz
Nagyjából két éve számokkal alátámasztva írtam arról, hogy a TBSZ nélkül miért nem éri meg befektetni Magyarországon. Röviden összefoglalva: kellően nagy infláció mellett könnyen megleh
Húsz éve töretlen az osztrák levegővédelmi törvény sikere
Az osztrák Immissionsschutzgesetz-Luft jó példa arra, hogyan lehet hatékony környezetvédelmi célokat közlekedéspolitikai eszközökkel támogatni.
Préda: Nincs másik gyártósor
Ha egy kibertámadás miatt leáll egy vízmű, vagy egy erőmű, ott nem működnek a bevált IT-s reflexek.
Összeomlott a nagy bérmegállapodás – Lőttek a gyors magyar béremelésnek?
Mi jöhet most?
A lakosság nyer, az ipar fizet? Kettészakította az új szabályozás az energiahatékonysági piacot
Az EKR-rendszer fényes és sötét oldala.
Adómentesség, avagy a TBSZ számla titkai
Ha szeretnéd kihozni a legtöbbet a befektetéseidből, akkor ez az előadás neked szól. Végigmegyünk mindenen, ami a TBSZ és megnyitásához, használatához és okos kihasználásához kell.
Tőzsdei adrenalin vs. nyugodt hozam – te melyiket választod?
Tőzsdéznél, de nem tudod, merre indulj? Ismerd meg egy aktív trader és egy alapkezelő gondolkodását a Portfolio Investment Services online előadásán Vidovszky Áronnal!


