Üzlet
Így lehet megúszni a cégautóadót
A legfontosabb elemzések és exkluzív tartalmak a fa alá. Akár az utolsó pillanatban is megajándékozhatsz valakit egy éves Portfolio Signature előfizetéssel. Ha pedig egyszerre több ismerősnek, barátnak, családtagnak vásárolsz éves előfizetést, akkor van lehetőség mennyiségi kedvezményre is. Így azon túl, hogy az ünnepekre hasznos ajándékkal készülsz, még a minőségi gazdasági tartalomgyártást is támogathatod. Tudj meg többet
Legutóbb 2013. július 1-ével módosult a cégautóadó fizetés jogszabályi háttere. Ekkor a cégautóadó fizetésre kötelezettek körét változtatták meg a jogszabályalkotók. Személygépkocsi tartós bérbeadásakor a cégautóadó alanya - az addigiakkal ellentétben nem a tulajdonos, hanem - a bérbe vevő lett. Így tartós bérlet esetén is csökkenthető lesz a cégautóadó a gépjárműadó összegével. Ennek feltétele, hogy az üzembentartó személyét a hatósági járműnyilvántartás tartalmazza. Az új szabály első ízben csak a 2013. július 1-jétől hatályos bérleti szerződések esetén volt alkalmazható.
Cégautóadó tekintetében tartós bérletbe adott személygépkocsinak az a személygépkocsi tekinthető, amelyet egy éven túli időszakra vagy határozatlan időre adtak bérbe, feltéve, hogy a bérbe vevő üzembentartói jogát a hatósági nyilvántartásba bejegyezték. A Gjt. 19/B. §-a alapján további feltétele a tartós bérbeadásnak az is, hogy a bérleti szerződés 2013. június 30-át követően lépett, lép hatályba.
A leírtak a kérdéses esetben azt jelentik, hogy a főszabály szerint a cégautóadó alanya a személygépkocsi tulajdonosa, a cég. Miután a nem magánszemély tulajdonában lévő személygépkocsi mindig a cégautóadó tárgyát képezi, ezért ebben az esetben a cégnek meg kell fizetnie az adót függetlenül attól, hogy költséget számol-e el utána.
Azonban, ha az üzembentartó magánszemély - és 2013. június 30-a után vette tartós bérbe a járművet, akkor az adó alanya a magánszemély. Ekkor csak abban az esetben keletkezik adófizetési kötelezettség, ha a jármű után a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény szerint költséget, ráfordítást, illetve a személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerint tételes költségelszámolással költséget számolnak el. Azonban nem keletkeztet adókötelezettséget, ha a jármű után kizárólag értékcsökkenési leírást számolnak el. A személyi jövedelemadóról szóló 1995. évi CXVII. törvény szerinti nem keletkeztet adókötelezettséget az a tény, hogy a magánszemély, mint üzembentartó használja a személygépkocsit.
A személygépkocsi értékcsökkenési leírása az üzemben tartó személyétől független, azt a számvitelről szóló 2000. évi C. törvény és a társasági adóról és osztalékadóról szóló 1996. évi LXXXI. törvény általános szabályai alapján kell elszámolni.
A fentiek azt jelentik, ha a céges tulajdonban levő autót például a cég alkalmazottja tartós bérletbe "veszi", a forgalmi engedélybe mint üzembentartó kerül bejegyzésre, és a járművel kapcsolatos minden költséget - karbantartás, javítás, hajtóanyag, stb. - saját maga fizet, a jármű után nem kell cégautóadót fizetni. Egy, a "juttatás" kategóriába tartozó, alapvetően a kompenzációs csomag részét képező személyautó esetében a cég megvásárolja az autót és öt év alatt költségként elszámolhatja az értékcsökkenési leírást, miközben a járművet használó munkavállalója "csak" az autó üzemeltetési költségeit fizeti meg.
Egy új autó esetében, melyhez akár 5 évig, vagy ennél is hosszabb ideig lehet érvényes a garancia - illetve léteznek olyan konstrukciók is, melyek a vételárba integráltan tartalmazzák a karbantartások díjait is - ez gyakorlatilag kimerül a biztosítási díjak, a hajtóanyag, a parkolás és az autópályadíjak megfizetésében, viszont nem a munkavállalónak kell finanszíroznia pl. 6-8-10 millió forintot. A munkáltató számára ez csak a cégautóadó fizetésének elmaradása miatt lehet előnyös, hanem azért is, mert a munkavállaló sokkal inkább magáénak érzi a járművet, jobban vigyáz rá, illetve az esetleges szabálysértések után fizetendő büntetések is közvetlenül az elkövetőhöz érkeznek.
