Forradalmi újítás a biztosítóknál - Itt a válasz az önvezető autók nagy kérdésére

Az Európai Jog (2016/3) és az EuroScientist hasábjain egy évvel ezelőtt megjelent cikkeimben egyebek mellett azt a kérdést fejtegettem, hogy ha egy autonóm robot - legyen az sofőr nélküli autó vagy tőzsdei ügyleteket kötő algoritmus - külső kontroll vagy beavatkozás nélkül is képes környezetét felmérve és elemezve döntést hozni, majd döntésének megfelelően cselekedni és ilyen módon képes akár kárt is okozni, akkor vajon ki lesz a felelős az okozott kárért? Egyik lehetséges válaszként a biztosítók szerepének növekedését láttam ezen a téren. Az élet pedig - alig egy év elteltével - máris igazolta ezt a gondolatot: a brit törvényhozók megértették, hogy a sofőrök csak akkor szeretnének egy automata jármű kormánya mögött ülni, ha biztosak lehetnek abban, hogy a robot-pilóta hibáiért maga az autó - és nem a benne utazó ember - lesz felelős. Mert ilyenkor bizony utasnak kell tekinteni magát a sofőrt is, legalábbis amikor és ameddig a kormányt a robot "kezébe" adja.

Minél nehezebb ugyanis a robotok okozta károk esetén megállapítani, hogy kinek róható fel a hiba, minél körülményesebb az ok-okozati összefüggés és a jogellenesség bizonyítása, annál valószínűbb, hogy az objektív felelősség irányába kell mozdulni. Megoldási lehetőségként már tavalyi írásomban felvetettem, hogy - kivédendő a károkozástól való félelem miatt a technológiai fejlődésre negatívan ható erőket - az embereknek biztosítást kellene kötniük a robotjaikra (ideértve az önvezető autót is).

Azt is előrevetítettem, hogy egy ilyen biztosítás akár kötelezővé is válhat. Véleményem szerint ez talán ellensúlyozná a biztosítók attól való félelmét, hogy az egyre tökéletesebben működő robotok miatt sokkal kevesebb káreseményre és így piacvesztésre kell felkészülniük a közeljövőben. A The New York Times cikke már tavaly arról írt, hogy míg az elmúlt harminc évben 90%-kal nőtt a közúti balesetek miatti biztosítási piac, a biztosítók most attól tartanak, hogy az önvezető autók elterjedése miatt a következő 20-25 évben 80%-kal fog csökkenni a balesetek száma. Az írás egy KPMG tanulmányra hivatkozva azt állítja, hogy 2040-re a balesetek miatti biztosítási díj kiesés 60%-os mértékű is lehet. A biztosítók tehát - legkorábban az Egyesült Királyságban ébredve - kapva kapnak a lehetőség felé, hogy új konstrukciókat dolgozzanak ki a sofőr nélküli járművek egyre növekvő piacára szabva.

Az Egyesült Királyság kormánya - elsőként Európában - a Parlament elé terjesztette azt a jogszabály-javaslatot (Vehicle Technology and Aviation Bill), amely gyors és egyszerű kártérítést biztosítana minden károsultnak - ideértve az autóban utazókat és magát a sofőrt is - ha az autó robot-pilóta üzemmódban okoz balesetet. A javaslatot még el kell fogadnia a brit Parlament mindkét házának, amelyek azonban várhatóan nem gördítenek akadályt az új szabályozás elé, mert azt remélik, hogy a gyors jogalkotás olyan környezetet biztosít, amely a szigetországba vonzza az önvezető járművek gyártását és tesztelését.

Az automata járművekben olyan lehetőség rejlik, amely nem csupán biztonságosabbá teheti útjainkat a jövőben, de azok számára is biztosíthatja a mozgás szabadságát, akik nem tudnak vezetni

- véli Chris Graying, brit közlekedési miniszter.

Ehhez azonban arra van szükség, hogy az emberek ne féljenek az új technológiáktól, ezért fontos, hogy megfelelő védelmet élvezzenek baleset esetén. A gépjárművek gyártóinak és vásárlóinak is fontos, hogy világos legyen, ki a felelős egy baleset esetén. Ezt erősítette meg a törvényhozást megelőző nemzeti konzultáció is, amelyből nyilvánvaló volt, hogy megoldást kell találni a balesetek vétlen áldozatainak gyors kártalanítására, ideértve a sofőrt is, aki - ma már magától értetődő, hogy - ugyanúgy nem tehet semmit a karambol megakadályozására, mint egy egyszerű utas. Hiszen, ha a számítógép nem képes kontrollálni a hirtelen jött helyzetet, akkor hogyan is tudna közbeavatkozni az ember, akinek reakcióideje sokszorosa a komputernek? (Gondoljunk csak a Tesla híres, hírhedt esetére, amikor a robotpilóta hibája a vezető életébe került.) A sofőrnek bíznia kell abban, hogy az autó minden körülmények között megfelelő és biztonságos döntést hoz, máskülönben nem engedi át a vezetést a gépnek (és nem is ad ki hatalmas összeget egy ilyen járműért).

Itt tehát találkozik a vásárló biztonság iránti igénye a gyártó érdekével, aki sok autót szeretne eladni és erre még ráerősít az a remény is, hogy az önvezető járművek elterjedésével minden közlekedésben részt vevő biztonsága javul. Az AXA számítási szerint például a következő 15 évben minden tízezer emberi hiba által okozott karambolra csupán egyetlen gép okozta baleset fog jutni. De hol éri ez meg a biztosítóknak?

A brit jogszabály tervezet kapcsán David Williams, az AXA technikai igazgatója úgy nyilatkozott, hogy - a többségében emberi hiba miatt bekövetkező - balesetek számának és súlyosságának csökkenése egyúttal a biztosítási díjak csökkenéséhez vezet majd, mindazonáltal a biztosítók számára is egyértelmű előrelépést jelent az, hogy világos feltételek mellett dolgozhatják ki új megoldásaikat. Bár az AXA képviselőjének a díjak csökkenése miatti optimizmusa - lássuk be - nem tűnik túl őszintének, abban biztosak lehetünk, hogy a technikai újítások elől újabb akadály hárul el a felelősség igen fontos kérdésének tisztázásával.

Most a magyar jogalkotón a sor, hogy kövesse a brit példát. Minél gyorsabban teszi ezt, annál nagyobb versenyelőnyt szerezhet a hazai autógyártásnak és fejlesztésnek, mégpedig úgy, hogy annak előnyeit mindannyian élvezhetjük majd az utak biztonságossága miatt.

• Címkék:
• információs technológia,
• Vallalatok,
• biztosítás,
• önvezető autó,
• telematika