Még mindig dolgozol a pénzért? - Pedig ilyen egyszerű a gyakorlatban "rátalálni"

Hogyan működik a bitcoin, és mégis mit jelent az, hogy bányásszuk?

Amióta 2008-ban Satoshi Nakamoto világhódító útjára engedte a bitcoint elképesztő sebességgel terjedt el a mögötte álló technológia, a blockchain, amivel párhuzamosan gombamód szaporodtak meg az elmúlt években a bitcoinhoz hasonló kriptopénzek is. Persze hatalmas különbségek vannak az egyes digitális pénzek között, de ahhoz, hogy könnyebben megértsük a bányászás fogalmát, először is meg kell ismernünk a bitcoin működését.

Ahogy a későbbiekben látni fogjuk, a bányászásnak van némi indirekt analógiája a klasszikus nemes fém, tipikusan arany bányászással kapcsolatban, azonban fontos az elején leszögezni, mint azt a fentiekben is említettük, hogy a bányászat fogalom a blokklánccal kapcsolatban egy vagy több algoritmust jelent, melyek a teljes rendszer biztonságát garantálják. Pontosan a bányász csomópontok és bányász algoritmus teszi a blokklánc protokollokat hacker, külső támadás és cenzorrezisztens rendszereké.

A kripto-bányászat alapjai

Mint említettük, a bányászat alapja egy algoritmikusan nehéz rejtvény megoldása. Ennek nehézsége azonban nem állandó, hanem időben változhat. Az alapszabály a bitcoin protokollnál, hogy átlagosan 10 percenként kell egy új blokknak “megszületnie", és ehhez kapcsolódóan dinamikusan változik a rejtvény nehézsége, attól függően, hogy éppen hány bányász csomópont aktív a világban és milyen hardverrel dolgoznak. A következő ábra mutatja a bányászás nehézségének időbeli alakulását.

Az ábrán jól megfigyelhető, hogy a bányászás nehézsége jelentősen növekedett az idő elteltével. Ennek egyik oka, hogy amíg a bitcoin kezdeti időszakában pusztán egy pár tucat ember futtatott bányász csomópontokat, addig mostanában már több ezer csomópont létezik. A másik oka a technológiai fejlődés. A kezdeti időszakban a bányászok egyszerű számítógépeken futtatták a bányász algoritmust (CPU mining), majd idővel rájöttek, hogy speciálisan a grafikus videokártyák processzoraira optimalizált algoritmusokkal sokkal hatékonyabban lehet megoldani az algoritmikus rejtvényt (GPU mining). Ennek oka, a videokártyák nagyfokú párhuzamos működése. Később egyre inkább áttértek a speciális csak bányászatra használt cél hardverekre, először FPGA, majd ASIC alapon. Ezeknek az előnye az extrém sebesség és az alacsony energiafogyasztás, hátránya azonban az áruk, és hogy ezeket a chipeket kifejezetten a bitcoin bányászatra gyártják, így semmilyen más célra nem lehet őket igénybe venni. Manapság már egy személyi számítógépen teljesen esélytelen a bitcoin bányászat.

A másik tendencia ami megfigyelhető, hogy a bányászat egyre inkább centralizáltá válik. A problémát az okozza, hogy még egy profi ASIC feleszereléssel is átlagosan eltart egy évig is amíg az embernek sikerül egy blokkot bányásznia. Természetesen ha sikerül, akkor a blokk és tranzakciós jutalom bőven kompenzálja a bányászt, azonban a legtöbb ember inkább stabilabb cash-flowt preferál: inkább havi szinten egy átlagosabb és akár kevesebb kevesebb kompenzálás mint egy másfél év múlva egyetlen nagy összeg. Éppen ezért a bányászok elkezdtek bányász csoportokba, úgynevezett poolokba, szerveződni, ahol a megynyert tranzakciós és blokkjutalmat elosztják a pool résztvevői között.

Az egyes bányászok nem direktben bányásznak az adott blokkláncon, hanem egy speciális pool manageren keresztül. A pool manager feladata az érvényes blokkok továbbküldése a blokkláncra és a kapott jutalom elosztása a résztvevő bányászok között. A bányászok a befektetett számítási kapacitás arányában részesülnek a jutalomból. Íly módon a rendszer kevésbé rizikós az egyes bányászok szemszögéből nézve: a teljes pool sokkal gyakrabban fog érvényes blokkot találni mint az egyes bányászok, mivel azonban az így kapott jutalmat szétosztják ez az egyes bányászok szempontjából gyakori és kis összegű kifizetéseket eredményez.

A bányászok jutalma és a bitcoin monetáris politikája

A bányászok, amennyiben ők foglalják blokkba a tranzakciókat, és ők oldják meg az algoritmikus rejtvényt először, jutalmat kapnak a rendszertől. Ez a jutalom általában két részből áll, egyrészt a blokkba foglalt tranzakciók mindegyike tartalmaz egy minimális összegű tranzakciós jutalékot, melyek összege a nyertes bányászt illeti. Másrészt az új blokkok után a bányászok egy rendszerszintű jutalékot is kapnak.

A bitcoin protokollnál zseniális módon kombinálva van a bányászok blokkok utáni jutalma és a teljes kriptovaluta monetáris politikája. A bányászok blokkjutalma a legelső blokkoknál 50 BTC volt, ez az összeg minden 210000 megtalált blokk után, megközelítőleg 4 évente feleződik egészen addig amíg el nem éri a nullát, előreláthatóan 2140-ben. A pillanatnyi blokkjutalom 12.5 BTC. Miután a blokkjutalom nulla lesz, a bányászok egyetlen jutalma a tranzakciós illetékekből fog állni.

Másrészt, a blokkjutalom összhangban van a bitcoin monetáris politikájával. Új bitcoin pénzérmék csak és kizárólag bányászat során keletkezhetnek. Íly módon a bitcoin kínálati oldala algortimikusan szabályozott. A teljes rendelkezésre álló mennyiséget megközelítőleg 2140 ben éri el, amikor és 21 millió bitcoin lesz forgalomban.

A bányászat energiafogyasztása

Sokan kritizálják a bitcoin bányászatot a magas energiafogyasztása miatt. Mivel a bányászat egy erősen kompetitív tevékenység, minden résztvevő abban érdekelt, hogy minél gyorsabb és hatékonyabb hardware megoldásokat használjanak a bányászat során. Éppen ezért hosszú távon a teljes bányászat költsége, mely a hardware beszerzési árából és az áramköltségből áll, összemérhető lesz a bányászatból realizálható bevétellel. Ez sajnos azt is okozza, hogy ha a bitcoin ára és a bányászat nehézsége növekszik, az egész rendszer áramfogyasztása drasztikusan megnőhet

Természetesen első látásra ez az energia fogyasztás extrém soknak tűnik. Azonban fontos megjegyezni, hogy ez az egész bitcoin+ethereum alapú pénzügyi rendszernek a teljes fenntartási költsége. Ha figyelembe vesszük a klasszikus pénzügyi rendszer, bankok, épületek, alkalmazottak, tradicionális pénzügyi infrastuktúra teljes fenntartási költségét valószínűleg jóval nagyobb szummánál kötünk ki.

Most akkor megéri bányászni, vagy sem?

Mindezt végigolvasva valószínűleg motoszkál a fejünkben a kérdés, hogy egyáltalán megéri-e ezt csinálni? Sajnos erre egyszerű választ nagyon nehéz adni. Mint azt már korábban is leírtuk, bitcoint otthoni számítógépen már régóta nem éri meg bányászni, azonban több indikátor is arra enged következtetni, hogy extrém mértékben megugrott az érdeklődés a többi kriptodeviza bányászata iránt is.

• Az első és legfontosabb a nehézségi szint megugrása. Az alábbi ábra a második legnagyobb piaci kapitalizációjú kriptopénz, az ether bányászásának nehézségének időbeli alakulását mutatja. A hashing difficulty növekedésével arányosan a megtérülés is kitolódik, hiszen a bányászáshoz továbbra is ugyanannyi energia kell, mint mondjuk fél évvel ezelőtt.

• A kriptodevizák elképesztő árfolyamemelkedése után a bányászok profitja is megugrott, aminek pedig az lett a következménye, hogy durván megugrott a nagy teljesítményű videokártyák iránti kereslet (amivel többek között ethert, zcasht, litecoint lehet bányászni), amely pillanatok alatt felszippantotta az aktuális készleteket, gyakorlatilag lehetetlen beszerezni a videókártyákat. Plusz ennek következtében a chipgyártók is persze meglovagolják az őrületet, például a tavasszal még 70-80 ezer forint körül mozgó Radeon RX 480 kártyáért manapság használtan (!) 110-120 ezer forintot is elkérnek.
• Ugyan a piac szépen lassan úgy tűnik, hogy egyesenbe jön - az Nvidia még nyár elején bejelentette, hogy kihoz két új chipet is, ami a meglévő 1060-as (106-100) és 1070-es (104-100) chipsetekre épülnek és dedikáltan bányászatra szánják őket - de jól mutatja, hogy már nem csak a tech geekek kiváltsága a bányászat

Azért a teljes képhez hozzá tartozik, hogy Magyarország viszonylag jó helyzetben van, már ami az áram árát illeti, azonban he kitekintünk Európából, a Mongol, vagy épp a Kínai árakkal nem tudjuk felvenni a versenyt.

Névjegy Szegő Dániel, független blockchain tanácsadó, elvégezte a Certified Bitcoin Professional, MIT Fintech, MIT Cybersecurity képzéseket, pillanatnyilag a Microsoft Azure Blockchain as a Service témakörrel kapcsolatban dolgozik projekteken Frankfurtban. Dr. Tuan Anh Trinh, a Corvinus egyetemi docense, a Corvinus Fintech Center vezetője, 2006 óta az MTA köztestületi tagja, a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem doktora.

Címlapkép forrása: Shutterstock

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• Vallalatok,
• kriptopénz,
• bitcoin