Nagy kihívások előtt a magyar energiaipar

Elképesztő boom van ma Magyarországon a napenergiában, amiből sokan szeretnének részesülni - mondta dr. Horvai-Hillenbrand Péter, ügyvéd, partner, Oppenheim Ügyvédi Iroda, amely elsősorban naperőműves projektekhez ad tanácsot. Részben a létező szabályozási kockázatok miatt azonban az átvilágított projektek nagy része nem tűnik életképesnek, a benyújtott napelem igényeknek összességében mindössze 20-30 százaléka valósulhat meg - tette hozzá. Noha a megújuló projektek többnyire hosszú távú, tőkeintenzív projektek, a napelemek relatív kisebb tőkével is telepíthetők. A boommal párhuzamosan új, befektetési típusú termékek megjelenése is megfigyelhető a piacon, és várhatóan az olyan megoldások is teret nyerhetnek Magyarországon is, mint az egyelőre külföldön alkalmazott úgynevezett kvázi értékpapírosítás - mondta dr. Horvai-Hillenbrand Péter. Kockázatok azonban kétségkívül vannak. Míg például az ingatlan bérbe adható, addig a napelemekkel termelt villamos energia kizárólag egyetlen félnek, a MAVIR mérlegkörnek értékesíthető. A telepítések jelenleg támogatás nélkül még nem működőképesek, és bár a rendszer garantálja a rentábilis működést, a szabályozási kockázat erős, különösen 25 éves távon. A szabályozási környezettel kapcsolatos kockázatok (Metár rendszer tartóssága, adórendszer potenciális változása, egyéb előírások módosulása) mellett bankolhatósági kockázat is létezik, ami azonban összefügg a szabályozási rizikóval is. Míg Ausztriában 15 százalékos önerővel is lehet bankhitelt szerezni napenergia fejlesztési projektekre, nálunk ez - részben a szabályozási kockázatok miatt - tipikusan 30 százalék a banki doboztermékekben (500 kW-os projektek esetén). Jelenleg úgy tűnik, saját tőkéből nem éri meg naperőművet építeni, idegen tőkével viszont 6-8 éves megtérülés érhető el - állapította meg dr. Horvai-Hillenbrand Péter. A kockázatok csökkentésének több lehetséges módja is van: a finanszírozó bank kiválasztása (a folyamatos banki tanulás tetten érhető!); a kitettség kontrollálása és csökkentése; avagy további szponzorok bevonása által.

Remélhetőleg ez év végén megtörténhet a Paks 2 turbinatender lezárása - mondta el Bács Zalán, a Rosatom Central Europe Magyarországi Fióktelep igazgatója. Ismertetése szerint a Roszatom az elmúlt évtizedben Oroszországon kívül is számos államban helyezett üzembe atomerőműveket, és jelenleg is több meghatározó projektje tart különböző stádiumban. Így a novovoronyezsi, a Paks 2 referenciaerőművének is számító erőműfejlesztési projekt mellett folyamatban van Törökország első, 4-szer 1200 MW kapacitású atomerőművének létrehozása egy úgynevezett BOO (Build-Own-Operate) finanszírozás mellett; illetve egy még ennél is nagyobb indiai fejlesztés, amelynek keretében 2030-ig 12 darab, egyenként 1000 megawattos nukleáris blokk épülhet az ázsiai országban.

Jelentősen átalakult az elmúlt években az 'ellátásbiztonság' fogalom jelentése az energetikában - értettek egyet a vezérigazgatói panelbeszélgetés résztvevői a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián. Az iparágat átformáló digitalizáció miatt - amely egyfajta elektrifikáció 2.0-ként is felfogható - már gyakorlatilag nem megengedhető egyetlen milliszekundum időtartamú kiesés sem; az ellátási problémák miatt például volt olyan nagy autógyártó, amely 1000 autót nem tudott megfelelően legyártani idén - mondta Jamniczky Zsolt, az E.On Hungária igazgatósági tagja. Elavult fogalommá vált az ellátásbiztonság, miután globális paradigmaváltás történt Zsuga János, az MVM Zrt. vezérigazgatója szerint. A fogyasztóból ügyfél lett, aki egyszerűen szolgáltatást akar vásárolni, amelynek része az elelátásbiztonság - márpedig a jövőben az ügyfél elvárásai lesznek a meghatározóak - tette hozzá. Tíz éve ennek a szónak egészen más jelentése volt - fogalmazott Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója, aki szerint az ellátásbiztonság mára jó minőségű szolgáltatást jelent, míg körülbelül tíz éve például az ukrán-orosz gázválság még vészhelyzetet okozott Szerbiában, míg Nyugat-Európában már akkor is csak az ár volt kérdés. Milyen hosszú távra terveznek, mint cégvezetők? - tette fel a kérdést Hlavay Richárd, a Energiainfo.hu főszerkesztője, a vezérigazgatói kerekasztal moderátora. Folyamatosan, dinamikusan kell tervezni, a szerződések csak kereteket jelentenek - reagált ifj. Chikán Attila, az Alteo Group vezérigazgatója. A kérdésnek ugyanakkor két szintje van: egy stratégiai - számos infrastruktúra projekt van most folyamatban, amelyek meghatározóak; és egy operatív, amelyet illetően ugyancsak legalább egy évvel előre kell tervezni - tette hozzá Szabó Gergely. Az eszközök tekintetében évtizedekre előre kell tervezni, ezért is ki kellene végre mondani, hogy középtávú energiapolitikára, dedikált energiatervre van szükség, amely meghatározza, hogy mire kell felkészülni - fogalmazott az MVM vezérigazgatója. Zsuga János szerint a tervezést alapvetően befolyásoló két meghatározó trend látható 1) a fogyasztók ügyféllé válása 2) a nagy alaperőművek és alaphálózatok ideje lejárt, és a decentralizáció ideje eljött. Kulcskérdés, hogyan szabályozza a kormány, illetve az energiapolitika ezeket a kérdéseket; a szempontok összehangolása az energiapolitika feladata, az azonban biztos, hogy nagy átalakulás jön - fogalmazott. A mai energetikai szereplők 80 százaléka nem lesz a piacon 15 év múlva, a jelenlegi rendszer nem fog tudni a jelenlegi formában fennmaradni - vélte. Zsuga János szerint az energiapolitikának azt is el kell döntenie, hogy egyáltalán, milyen feladatok tartozzanak a finanszírozási kérdés alá. Az MVM vezérigazgatója szerint meg kell határozni, hogy mi az, aminek mindig minden körülmények között rendelkezésre kell állnia, és amely területeken az állam nem pótolható; illetve azt, hogy melyek a piac feladatai. Jelentős verseny figyelhető meg több fronton is az energetikában, például a villamos energia piacon az egyes államok, régiók energiamixének kialakulása, de az LNG teremtette helyzet is ide sorolható Szabó Gergely szerint. Az LNG globalizációs hatással van a földgáz piacára, a korábban szigetüzemű földgázpiacokat az olajpiac globalizált jellege felé elmozdítva, ami a MET Magyarország vezérigazgatója szerint mindenkinek érdeke. A verseny elsősorban ott van, hogy ki tud olyan szolgáltatást nyújtani, ami ügyfélélményt jelent - hívta fel a figyelmet Ságodi Attila, partner, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezetője. Az energetika sok tekintetben még mindig tradicionális iparág, ahová akár kívülről kellhet majd "behozni" az ügyfélélményt; az energetikai tudást az ügyfélélményt nyújtó megoldásokkal akár joint venture megoldással is össze lehet szervezni. Szabó Gergely szerint elképzelhető, hogy a jelenlegi trendek érett fázisában, egy-két évtized múlva már nem is energetikai cégek lesznek majd azok, amelyek a legnagyobb elérhetőséggel rendelkeznek az ügyfelek felé. Az energiavállalatoknak abban is tudniuk kell segíteni ügyfeleiket, hogy azok minél kevesebbet fogyasszanak, vagyis az energiacégek abban lesznek érdekeltek, hogy minél kevesebbet adjanak el a termékből - mondta Jamniczky Zsolt. A jövőbeli energiamixek alakulását illetően a kerekasztal-beszélgetés résztvevői szerint a fosszilis erőművek egy része kifut, miután a hagyományos energiatermelési megoldások a költséghaszon elv alapján is versenyre kényszerülnek a decentralizlt megoldásokkal szemben. A földgáz azonban kivétel lesz, rugalmasságának köszönhetően, valamint éppen a megújulók részarányának emelkedése miatt továbbra is jelentős szerep hárulhat rá.

Hogyan reagál a jog, a szabályozás az energetikai kihívásokra és trendekre? - tette fel a kérdést előadása címében Dr. Légrádi Gergely, az Oppenheim Ügyvédi Iroda ügyvédje. "Az EU azokban a kérdésekben tud szabályozni, amiben osztanak neki lapot, amiben van hatásköre, mint az energiaügy és a transzeurópai hálózatok" - mondta a jogász, de azt is hozzátette, hogy vannak olyan területek, amelyekkel kapcsolatban a tagországok a döntés jogát nem adták át az uniónak, ilyen például az energiamix kérdése. Az energiaellátás kapcsán a szabályozás szükségességét egyszerre négy alapvető jelenség sürgeti Légrádi Gergely szerint: a digitalizáció, a technológiai fejlődés, a globalizáció, a társadalmi igények. A szabályozásnak olyan kérdésekre kell választ adni, mint hogy ki fogja az új decentralizált energiaszektor felügyeletét ellátni, az energiaellátást és biztonságot az új rendszer mennyiben fogja befolyásolni? A jogalkotó mennyire szeretne intenzív lenni? Melyik jogalkotói szint fog ezzel foglalkozni? A szakértő szerint valószínűleg tagállami szinten lesz az a robbanás, amely olyan megoldásokat hoz, amelyek átterjednek majd más tagállamokra is és az uniós szabályozás itt lép majd be, ezeknek a harmonizálásában. Az energetikai szabályozás kialakulásával kapcsolatban a gépjárműiparból vett példát, ahol a technológia fejlesztéseket követték az olyan szabályok, mint a biztonsági öv bevezetése vagy ma már a kiberbiztonsági kérdések, miután az alkatrészek már kommunikálnak egymással és önvezető kamionok jelennek meg az utakon. Hasonló a helyzet most a drónokkal, amelyek addig nem annyira voltak érdekesek, amíg csak a kert végében reptették őket, de onnantól kezdve, hogy alkalmassá váltak logisztikai feladatokra, máris jelezték aggályaikat a légügyi hatóságok.

Optimális energiaellátása tekintetében minden országnak megvannak az optimum pontjai, azonban Magyarország esetében sem lehet egyetlen energiaforrást kiemelni - mondta ifj. Chikán Attila, az Alteo Group vezérigazgatója a Portfolio konferenciáján, aki szerint Magyarország számára a földgáz-nukláris energia-megújuló energiaforrások mix jó megoldást kínálhat, amellyel fenntartható költségek mellett teljesülhetnek a klímavédelmi célok. Az Alteo vezérigazgatója szerint bizonyos berögződésekkel szemben a megújuló beruházások nem drágák, a támogatási igény nem kiugró, a finanszírozás megszervezhető, amihez tőke és bankhitel elérhető. Igaz, van az a környezet, amelyben semmilyen erőművi beruházás nem megtérülő. Az egyes országok, így Magyarország energiaellátásának megtervezésekor alapvető fontosságú kérdést jelent egyebek mellett, hogy milyen import-arányt tartunk elfogadhatónak, a földgáz és a megújulók aránya vagy a kogenerációs stratégia. Az azonban biztos, hogy ahogyan földgáz alapú nagyerőművekre továbbra is szükség lesz, úgy a megújulóknak is méltó helyre kell kerülniük a magyar energiaellátásban, és nagyobb arányt kell elérniük abban - húzta alá. Olyan stratégiára van szükség, amely szervesen integrálja ezeket az eltérő erényekkel rendelkező, de egymást kiegészítő technológiákat, és a befektetői szempontokra is tekintettel van. Az üzleti és közösségi szempontok között nincs feloldhatatlan ellentét; az államnak és a magánszférának pedig szövetségeseknek lenniük, e téren azonban még vannak még teendők. A kormánynak a szabályozási környezet megalkotásakor figyelembe kell vennie egyebek mellett azt is, hogy a szakmai alapú döntéshozatal és tisztes profittermelés elengedhetetlen az ágazatban is. Az energtikában hatalmas változások történnek és további nagy átalakulás vár rá; ezt illusztrálja az Alteo esete is, amely nem csak 20, de még 10 éve sem létezhetett volna a jelenlegi, a fenntarthatóságot kiemelten kezelő üzleti modelljével az akkori körülmények között.

A galéria ide kattintva érhető el.

"Új szellem járja át Európát" - kezdte a nem éppen szép emlékű szólammal Ságodi Attila, partner, a KPMG kormányzati, infrastruktúra, energetikai és közüzemi ágazatokért felelős vezetője előadását, aki szerint ez most pozitív töltetet nyerhet, azzal, hogy az energiaellátás kézzelfoghatóvá válik, közelebb kerül az emberekhez. Az EU-s cél a biztonságos, fenntartható, versenyképes és megfizethető energia, az integrációt pedig támogatások ösztönzik, bár a szakember szerint ezek átláthatósága és mértéke megkérdőjelezhető. "Azok a nagy projektek, amelyek Európában folynak, látszólag nem az EU által preferált projektek" (Nord Strem2, Turk Stream, TANAP). A diverzifikáció fő meghajtójának a jövőben Ságodi az LNG-t látja. Szavai szerint a megújuló energiaszektor beruházásai 11 év alatt az ötszörösére emelkedtek: Magyarországra éves 400 millió dolláros befektetési összeg jut, ami azonban elmarad az uniós 1,2 milliárd eurós átlagtól. A jelenleginél nagyobb lépésekre van szükség a szakember szerint e téren. A hatékonysági beruházások az építőiparra is hatnak, 9 százalékkel több energiahatékonysági beruházás volt 2016-ban, mint a megelőző évben. Az e-mobilitás területén is van hova fejlődnünk. Az 1 millió főre jutó elektromos hajtású gépjárműve száma Magyarországon 75, amíg az EU-ben 840, az USA-ban pedig 1730, de Kínában is 470. A szakember emlékeztetett, hogy a párizsi klímaegyezmény a gazdaság dekarbonizációjához a részvevők 2030-ra 40 százalékos CO2 kibocsátáscsökkentést vállaltak, a szűkebb értelemben vett villamosenergia termelésben pedig 30 százalékos energiahatékonysági javítást tűztek ki célul.

Konszolidáció előtt áll a földgázpiac Magyarországon, ami értelemszerűen nehéz időszak az ágazat számára - mondta el előadásában Szabó Gergely, a MET Magyarország vezérigazgatója a Portfolio Energy Investment Forum 2017 konferencián. A következmény akár bizonyos szereplők engedélyének visszaadása is lehet, de az M&A aktivitás is élénkülni fog várhatóan - tette hozzá. A régiós piacok eltérő érettségi fázisban vannak, sajnos a magyar piac profitabilitás szempontjából a rosszabbak között van; Szlovákia például már előrébb jár nálunk - fogalmazott. A hazai földgázpiac jelenleg a túlversenyzés közepén, az iparági profitabilitás minimumán van. A piac még nem lépett be az érett piac állapotába; bár - nagyjából 2016-tól - már megidult az érett piaci jellemzők felé, de a technológiai forradalom nehezíti a konszolidációt - fogalmazott. A technológiai forradalom más-más következményeket hordoz keresleti és a kínálati szempontból: míg keresleti oldalon a minél nagyobb energiahatékonyságra illetve kényelemre való igényről, addig kínálati oldalon elsősorban a megújulókról és az energiatárolásról szól. A konszolidációs folyamat evolúciós pályájának helyes irányát a szabályozásnak kell biztosítania - mondta. Az evolúciós folyamat a piac tisztulását is jelenti, egy fenntartható margin környezet kialakítását: ezt a hatékonyság növelése szolgálja leginkább. A hatékonyság növelése történhet a horizontális integráció (hatékony üzemméret elérése; portfóliók felvásárlása, beolvasztása; regionális integráció), a vertikális integráció (például értékláncon belüli szinergiák pl.), illetve a stratégiai szövetségek kialakítása által. A folyamat kifutása az lehet, hogy végül a fogyasztóknál "futnak össze", találkoznak az iparágak és szolgáltatások, telekommunikáció, bankszektor, földgázszektor.. - mondta előadásában Szabó Gergely.

A Mol 3 ipartelepén tervezi napelemes termelő kapacitás telepítését, 18 MW összteljesítménnyel - mondta el Fasimon Sándor, a Mol Magyarország ügyvezető igazgatója a Portfolio konferenciáján. A barnamezős beruházással megvalósuló fejlesztések 37 hektáron valósulhatnak meg. Mindemellett a hazai olajtársaságnál vizsgálják a napelem telepítés lehetőségeit mintegy 500 töltőállomásukon tetőzetén is - jelentette be. Mindenki látja, hogyan alakul át a világ, és nemcsak az energiaellátásban jelennek meg a megújulók, de az utakon is az elektromos autók révén. Ennek megfelelően a Mol is előállt tavaly az Enter Tomorrow 2030 stratégiájával, aminek célja, hogy olajipai óriásból vegyipari céggé váljon. Ennek részeként a finomított kőolajnak az eddigi 70 százalékkal szemben, csak 50 százalékból készül majd üzemanyag, a fennmaradó 20 pedig megy a petrokémiába - emlékeztetett Fasimon a hosszú távú vállalati stratégia egyik legfontosabb pontjára. A stratégia teljesülésének aktuális állását ismertetve elmondta, hogy a következő években, 2021-ig lezajlik az 1 milliárd eurós poliol beruházás Tiszaújvárosban, amivel elindultunk a műanyagok világába. A jövő évben átadják ugyanitt a műgumi üzemüket is; Fasimon Sándor szerint ezzel Petrokémiai fellegvár épül. A vállalat termelésének egyharmada valósul meg ma Magyarországon, ami 40 ezer hordó naponta. Az ügyvezető kiemelete  még, hogy az elmúlt egy éveben lekerültek az Agip kutakról a logók, amivel befejeződött az ex-ENI hálózat teljes átalakítása, amivel már több mint 500, kutyabarát töltőállomást üzemeltet a cég. 2018-ig előrukkolnak egy saját flottakezelővel is, 1500 autóval Fleet Solution néven, mert Fasimon szavaival: "nem üzemanyagot, hanem kilométert szeretnénk eladni a vevőinknek, fogalmazott, kiemelve, hogy a NEXT-E projekt néven készül a 150 kilométeres sűrűségben villám- és gyorstöltőhálózat a cseh határtól az Adriáig és a Fekete-tengerig. Szavai szerint kockázati tőke irányába is nyitottak, East West European Venture Capital Fund néven, 6 milliárd forintos alapot indítottak, amiből 40 százalékát Magyarországon kell befektetni. Az előadásban szó esett a Mol Campusról is: "5 kerületben 9 helyen működik ma a vállalat. Ezt a szétszórtságot meg akarjuk szüntetni, ezért meg szeretnénk, és meg is fogjuk építeni a Mol Campus-t. 2021-ben mindenkit szeretettel várunk a közönség számra is nyitott tetőteraszon, hogy onnan csodálhassák meg budapesti látképet - mondta az ügyvezető.

Hamarosan teljessé válik a teljes Metár rendszer (Megújuló és alternatív energiaforrásokból előállított hő- és villamosenergia-átvételi támogatási rendszer) működtetéséhez szükséges szabályrendszer; az erre vonatkozó kormányrendeletek megjelenése a következő hetekben várható - mondta el dr. Velez Tamás, a Nemzeti Fejlesztési Minisztérium Zöldgazdaság Fejlesztési Főosztályának főosztályvezető-helyettese a konferencia nyitóelőadásában, amelyben a hazai megújuló energia és energiahatékonysági helyzetképet ismertette. A rendszer hosszas tárgyalás eredményeképpen jött létre; az Európai Bizottsággal folytak az egyeztetések, ezért elsőre, az év elejétől csak az úgynevezett "kis Metár" indult el, júliusban aztán megszületett a teljes megállapodás is a Bizottsággal - emlékeztetett. A Bizottság iránymutatást adott ki, hogyan is kéne működniük a Metár-hoz hasonló rendszereknek. Ennek alapján az ipari fogyasztókra eső terhelést igyekszünk csökkenteni és költséghatékonyá tenni: új kormányrendelet fog születni e tárgyaban, amely arra igyekszik majd motiválni a megújuló energia termelőket, hogy minél pontosabban igyekezzenek megtervezni és előre jelezni termelésüket - mondta el Velez Tamás. Ettől a kiegyenlítési költségek jelentős csökkenését remélik, hiszen a Metár rendszer végső célja a megújulók teljes integrálása a magyar energiaellátásba - tette hozzá. Az Unió célja, hogy minél inkább egybe fogja az uniós energiapolitikát, de vannak ezek közül nem elfogadható törekvések - mondta a szakember, aki szerint nem veszik figyelembe kellő súllyal, hogy az egyes tagországok energiamixei nagyon különbözőek. Ezeket a fenntartásokat nem csak Magyarország, de más tagországok is jelezték. A megújuló energiafelhasználással kapcsolatban emlékeztetett, hogy Magyarország a kötelező 13 százalékos helyett, 14,65 százalékos arányt vállalt 2020-ig, de ezt már most elértük például a biomassza felhasználásnak köszönhetően. "Ahhoz, hogy ezt az arányszámot fenntartsuk, további befektetésekre van szükség, például a Metár rendszer kibővítésére, és fel kell készülni a 2020-as határidő utáni időkre is"- tette hozzá a szakember. Az épületenergiai hatékonyság kapcsán Velez elmondta, hogy az épületek háromnegyede szorul felújításra. Csak a fűtés az energia 75 százalékát viszi el, ezért az itt felmerülő energiaszükségletét kell leginkább csökkenteni. Az energiaszükséglet 60 százalékát a lakóházak támasztják, de fontos a középületek hatékonyságának javítása. 50-70 százalékos energiamegtakarítás érhető el, a beruházások elvégzésével.