A legnagyobb sztár volt, most 25 év börtön várhat rá és elveszítheti minden vagyonát

1 2 ›

A csúcson

A koi pontyok érzékenyek. Nem nagyon szeretik a hideget, ha 10 foknál hűvösebb van, legyengül az immunrendszerük, és könnyen megfáznak. Ezért kell fokozottan figyelni arra, hogy milyen hőmérsékletű vízben úszkálnak, ha például egy kinti kerti tóban, akkor annak a vizét télen érdemes a megfelelő hőmérsékletre melegíteni. Figyeltek erre annak Wolfsburgtól fél órányi autóútra fekvő 400 négyzetméteres villának a kerti tavánál is, ahol Martin Winterkorn lakott, amikor a világ legnagyobb autógyártójának első embere volt. Állítólag 60 ezer eurót költöttek a vízmelegítőre, hogy a japánban népszerű, akár több ezer euróba kerülő pontyok jól érezzék magukat.

Hogy a tavaly a teljes német sajtón keresztülment sztori minden részlete stimmel-e, valószínűleg már sosem tudjuk meg (Winterkorn és a Volkswagen sosem tagadta), mindenesetre jól mutatja, hogy megváltozott a közhangulat az egykor ünnepelt topmenedzserrel szemben, akiről évekig csak szuperlatívuszokban beszéltek, de akiről a dízelbotrány kitörése után sok olyan sztori került elő, amiből Winterkornról már nem a visszafogott német vállalatvezető képe rajzolódik ki, hanem inkább egy olyan emberé, akit túlságosan is megrészegít a hatalom és a siker. Erről számoltak be azok a befektetők és elemzők, akiket 2014 őszén a Volkswagen csoport Szardínián, az elegáns Hotel Romazzinoban, Winterkorn kedvenc nyaralóhelyén látott vendégül. A VW első embere az esti vacsoránál úgy viselkedett, mint egy fejedelem, miközben mindenki a svédasztalos pultnál szolgálta ki magát, a vezérigazgatói asztalnál külön sütötték a húst, kínálták a szivarokat, a jelenlévők szerint nyoma sem volt visszafogottságnak. És erre mondhatnánk, hogy hogy máshogy kellene ünnepelnie egy olyan embernek, aki az iparágán belül sokkal többet már nem tud elérni, de utólag visszanézve inkább az elbizakodottság, a legyőzhetetlenség érzése volt az, ami akkoriban a Volkswagen felsővezetésében uralkodott.

Pedig Martin Winterkorn a dízelbotrány kitörése előtt tényleg a csúcson volt,

• irányítása alatt a Volkswagen csoport a világ egyik legnagyobb autógyártója lett, fej-fej mellet a Toyotával, 8-ról 12-re nőtt a csoporthoz tartozó márkák száma,
• a Winterkorn-érában a cégcsoport rendszeresen elhozta az év autója díjat (2009 Golf, 2010 Polo, 2012 Up, 2013 Golf, 2014 Audi A3),
• kifejlesztették az MQB platformot, amelynek második generációján most is ontja magából a konszern a különböző modelleket,
• Winterkorn irányításával nagyobb megrázkódtatás nélkül vészelte át a Volkswagen a 2008-as válságot, és verte vissza a Porsche támadását (a sportautógyártó nagyon közel volt ahhoz, hogy felvásárolja a nálánál jóval nagyobb VW konszernt)
• a vállalat bevétele Winterkorn irányítása alatt a duplájára emelkedett, profitabilitása nagyot javult,
• a vállalat jó eredményeit pedig csúcsfizetéssel jutalmazta a Volkswagen, Winterkorn teljes éves javadalmazása utolsó volkswagenes éveiben 14-17 millió euró volt, amivel a VW első embere a legjobban kereső német topmenedzserré vált.

Karrierje során számtalan elismerésben részesült, VW-vezetőként utolsó éveiben többek között a Manager Magazin az év menedzserének választotta, a Müncheni Műszaki Egyetem tiszteletbeli doktora lett, és megkapta a legmagasabb, nem államfőnek járó spanyol elismerést, a Katolikus Izabella-rend nagykeresztjét is. (Természetesen itt is van magyar szál, a második világháború után a magyarországi Zsámbékról kitelepített sváb szülők gyermekeként már Németországban született Winterkorn 2003-ban a Budapesti Műszaki és Gazdaságtudományi Egyetem díszpolgára és tiszteletbeli professzora lett, 2006-ban pedig a Magyar Köztársasági Érdemrend középkeresztjével is kitüntették.). És hát ne felejtkezzünk el a sportról sem, a Winterkorn futballrajongásától nyilvánvalóan nem független volkswagenes euró-százmilliók segítségével a VfL Wolfsburg 2009-ben német bajnok, a 2014/2015-ös szezonban, még a dízelbotrány kirobbanása előtt német kupa- és német szuperkupa győztes lett, vagyis Winterkorn nem csak az autógyártót, de a wolfsburgi focicsapatot is a csúcsra repítette.

Tényleg nem sok hiányzott ahhoz, hogy Martin Winterkorn korunk autóiparának egyik legnagyobb alakjaként vonulhasson nyugdíjba, a dízelbotrány azonban mindent borított, a korábbi VW-vezető szinte mindenét elveszítheti.

Példaértékű karrier

Martin Winterkorn egy rövid kitérőtől eltekintve szinte egész életét a Volkswagennek szentelte, közeli ismerősei szerint nem is nagyon létezett számára más, mint a konszern autói, és a cég, amelynél közel három és fél évtizeden át dolgozott. Az 1980-as évek elején az Audi minőségbiztosítási részlegénél dolgozott, ott végig járva a ranglétrát 1990-re a részleg vezetője lett, két évvel később pedig már az Audi felügyelőbizottságának elnökévé választották, egyben ő lett az Audi márkacsoport vezetője is, amelyhez akkor az Audin kívül a SEAT és a Lamborghini is tartozott. Az Audi vezetőjeként a Volkswagen felsővezetésének is tagja lett, 2007-től pedig az igazgatóság elnökeként már ő vezette a Volkswagen konszernt.

Jött a dízelbotrány

Winterkorn bukásának okait sokan sokféle képpen magyarázzák, van, aki szerint már egy évekkel ezelőtti ingatlanvásárlás megpecsételte a sorsát, amikor egy olyan villát vásárolt meg, amelyet a Ferdinand Piech, a Volkswagen korábbi vezérigazgatójának, és a felügyelőbizottság elnökének felesége is szeretett volna megvenni, ezzel a hölgy személyében egy komoly ellenséget szerzett magának Winterkorn, mások szerint személyes konfliktusa korábbi mentorával, Ferdinand Piechhel vezetett oda, hogy Piech bukása után Winterkornt is magával rántotta, abban azonban mindenki egyetért, hogy a bukásban a dízelbotrány játszotta a legfontosabb szerepet, anélkül a VW első emberének karrierje nem úgy ért volna véget, ahogy.

A dízelbotrány előtörténete még 2005-ben kezdődött, amikor a Volkswagen úgy döntött, hogy dízeles autóival meghódítja az amerikai autópiacot, annak ellenére, hogy az ottani károsanyag-kibocsátási szabályok még az európainál is szigorúbbak voltak, ráadásul az amerikai vevőkben (a mai napig) komoly ellenérzés van a dízeles személyautókkal szemben. A döntés azonban megszületett, így a konszern mérnökei el is kezdték a fejlesztéseket, a 2 literes dízelmotort a VW, a 3 literest az Audi fejlesztette. A mérnökök azonban hamar rájöttek, hogy a motorok nem tudnak megfelelni a 2007-től érvényes, a korábbinál jóval szigorúbb károsanyag-kibocsátási szabályoknak, ezért került sor csaló motorvezérlő szoftverek alkalmazására, amely a károsanyag-kibocsátást jelentősen csökkentik, ha az autó tesztüzemben van. A fejlesztői csapaton belül rendszeresek voltak az egyeztetések és viták a csaló szoftver alkalmazásáról, több mérnök jelezte, a szoftver csak a szabályok kijátszására szolgál, és nem lenne szabad alkalmazni, a projekt egyik vezetője azonban úgy döntött, mégis bevetik a szoftvert. A Volkswagen 2008-tól dízeloffenzívát indított az Egyesült Államokban, a Clean Diesel lett a hívószó,

olyannyira sikerült elhitetni még a szakmával is, hogy a dízeles autók kímélik a környezetet, hogy a Los Angeles-i Autószalonon 2008-ban a VW Jetta TDI lett az Év Zöld Autója.

Az amerikai autópiacon egymás után jelentek meg a konszern dízeles autói, a kisebbek a 2 literes, a nagyobb Volkswagenek, Audik és Porschék pedig a 3 literes motorokkal. Néhány évvel később, 2013 elején azonban a kaliforniai környezetvédelmi hivatal megbízásából elkezdték vizsgálni a VW dízelek (egy 2012-es Jettát és egy 2013-as Passatot vizsgáltak) károsanyag-kibocsátását, amikről kiderült, hogy valós körülmények között nagyságrendekkel több károsanyaggal szennyezték a környezetet, mint amit a szabályok engedtek volna. 2014-ben értesült a Volkswagen a vizsgálatokról, nem sokkal később kapcsolatba kerültek a kaliforniai hivatallal, amely magyarázatot kért a Volkswagentől, a német konszern azonban úgy döntött, hogy bár együttműködik a hatóságokkal, de tagadja, hogy csalt volna. Az azt követő hónapokban egyre kevésbé volt tartható a Volkswagen álláspontja, végül 2015 őszén az amerikai hatóságok felé elismerték, hogy a konszern a dízelautóinál manipulálta a kibocsátási értékeket. 2015. szeptember 18-án robbant a bomba, az Amerikai Környezetvédelmi Hivatal (EPA) hivatalosan is bejelentette, hogy több százezer amerikai autónál szándékosan csalt a VW konszern, a lehetséges bírság összege pedig akár a 18 milliárd dollárt is elérheti. Rá két napra a Volkswagen is elismerte a csalást, másnap a Volkswagen árfolyama közel 19, a rákövetkező két napban még 28 százalékot esett, szeptember 23-án Martin Winterkorn lemondott.

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• Vallalatok,
• dízelbotrány,
• audi,
• nagy viktor,
• volkswagen

Ez a cikk folytatódik

• Csúcsról a mélybe.
• Börtön várhat rá.