Üzlet

Kétnyelvű egyetem lesz a Corvinusból

Portfolio
A középtávú cél, hogy a Budapesti Corvinus Egyetem kétnyelvűvé váljon, a hosszabb távú pedig az, hogy szakterületén Közép-Európa vezető egyeteme legyen - mondta el a Portfolio-nak adott interjújában Barta Márton, a Budapesti Corvinus Egyetem stratégiai igazgatója. A szakember is elismeri, hogy nem könnyű a feladat: többek között a kutatási teljesítmény javítására, az egy oktatóra jutó hallgatók számának jelentős csökkentésére, az alumni közösség megszervezésére és a piaci-egyetemi-civil ökoszisztémák megerősítésére van szükség. Azt is elárulta, nem érte őket váratlanul a diákok múlt heti petíciója, sőt, örülnek azoknak a kezdeményezésnek, amik a hallgatóktól érkeznek.
Felsőoktatatás és gazdaság

A Portfolio a 2018/19-es tanév kezdetén kiemelten foglalkozik a magyar felsőoktatással, azon belül is a gazdasági képzésekkel. Augusztus végén, szeptember elején több cikkben, interjúban járjuk körbe a témát, sőt, olvasóink véleményére is kíváncsiak vagyunk. A cikksorozat - benne azokkal a javaslatokkal, amit hallgatók tettek le a Corvinus megújításáért - ide kattintva érhető el.
Mivel foglalkozik a stratégiai igazgató egy egyetemen? Ez egy új pozíció?

Ebben a formájában tavaly nyár óta létezik ez a pozíció nálunk, de hasonló munkakörök más néven léteztek már korábban, elsősorban akkor, amikor fejlődő időszaka volt az egyetemnek, mint amilyen most is van. A csapatunk fő feladata, hogy az egyetemi vezetés döntéseit szakmailag támogassa, megújulási kezdeményezéseket koordináljon. Egyes konkrét feladatterületekért is mi vagyunk felelősek, például ilyen az akadémiai minőségügy és a tehetséggondozási programok koordinációja. Kiemelt projekteket is vezetünk: az egyetemen jelenleg digitális megújulás zajlik, például új weblap készül.

Milyen stratégiai tervet dolgozott ki a Corvinus az elmúlt időszakban? Milyen fejlesztésekkel lehet találkozni a következő években, hónapokban?

Évek óta tart egy megújulási periódus, szerintem valóban érezhető eredményekkel. A vezérlő elv mindig az, hogy a képzés, a munkaerőpiacra kerülő hallgatók tudásának minősége folyamatosan emelkedjen.

A következő évekre vonatkozó fontos cél, hogy kétnyelvűvé szeretnénk tenni az egyetemet. A Közgáz elég jó a mobilitási statisztikákban, abban, hogy hány ember megy el valamilyen külföldi részképzésre, és bár sok külföldi hallgató érkezik hozzánk, jelenleg nem mondhatjuk azt, hogy ez egy igazi nemzetközi egyetem, ahol az oktatók nagy része is külföldi, és hogy minden két nyelven működik.

Kétnyelvű egyetem lesz a Corvinusból
Barta Márton Fotó: Stiller Ákos/Portfolio
El tudom képzelni, hogy egy idő után mesterképzést csak angolul indítsunk el, mint ahogy a doktori képzések ma már elsősorban angolul folynak. Ezzel együtt, az egyetemnek a magyar gazdaság és társadalom felé van egy olyan felelőssége is, hogy a magyar gazdaság erősödését támogassa, ennek része például a magyar szaknyelv oktatása, tehát nem célszerű Magyarországon egy csak angol egyetemet építeni.

Ehhez alapvetően két forrás szükséges: egyrészt egy stabil pénzügyi háttér, másrészt a megfelelő humán erőforrás. Megvan ez a két tényező?

A pénzügyi hátterünk most kifejezetten stabil. Részben az elmúlt évek munkájának köszönhetően, részben a finanszírozási szabályokkal összefüggő előnyös helyzetünk eredményeképpen.

A rendelkezésre álló szabad forrást egyrészt infrastruktúra-fejlesztésre, másrészt humán fejlesztésre fordítottuk.

Az elmúlt két évben az egyetemen jelentős jövedelemnövekedést lehetővé tevő teljesítményértékelési és -elismerési rendszert vezettünk be. Nagy adósságot törlesztett a Corvinus ezzel, és most már ki lehet jelenteni, hogy ha valaki az egyetemen adja le a teljesítményét, akkor abból tisztességgel meg tud élni. Bármilyen stratégiai célt akkor tudunk megvalósítani, ha azok az emberek, akik ezeket a célokat megvalósítják, anyagilag is el vannak ismerve.

Ezen a területen a működés jelenlegi keretei között elértük a határokat. Fontos látni, hogy államháztartási környezetben rugalmas és ösztönző humánpolitikát megvalósítani nagyon nehéz. Óriási tranzakciós költségekkel működik például ez a teljesítményértékelési rendszer is. Lenne igényünk a humánpolitika továbbfejlesztésével kapcsolatban például az üzleti életből inspirálódni, de számos ott jól működő eszköz bevezetését szabályozási korlátok akadályozzák.

Akkor ezt az is jelenti, hogy a TO-s (tanulmányi osztályos- a szerk.) nénik korszaka le fog zárulni?

Már le is zárult, abban az értelemben mindenképp, hogy a Corvinus nem az az egyszerre bénácska és kafkai hely, aminek a képe néha még mindig él a közvéleményben az egyetemek mindennapjairól. Fontosnak tartom azt is hangsúlyozni, hogy a felsőoktatás nagyüzem, és nagy tiszteletet érdemelnek azok, akik a sokezres hallgatói létszámot sokszor áldozatos munkával, legjobb tudásuk szerint az adminisztrációban kiszolgálják.

De lényeges dologról van szó, mert az adminisztráció minősége egy egyetemen kulcsfontosságú: akkor képzelhető ugyanis valódi akadémiai teljesítmény, ha az oktató és kutató felszabadul az adminisztratív terhek alól.

Persze ezen a téren mindig lehet jobban csinálni, és az is hozzátartozik az igazsághoz, hogy a felsőoktatás egy nagyon szigorúan szabályozott iparág, az állami része pedig különösen. Ránk egyszerre vonatkoznak a költségvetési intézményekre vonatkozó általános szabályok és a felsőoktatásra vonatkozó ágazati szabályok. Ezek miatt kétségtelenül nem tudunk annyira szabadon repülni, mint amennyire szeretnénk.

Milyen visszajelzéseket kapnak az üzleti életből: mennyire állják meg a helyüket a munkaerőpiacon azok, akik most kerülnek ki a Corvinusról?

A volt corvinusos diákok megállják a helyüket, ezt a statisztikák is igazolják. Általában az a visszajelzés érkezik a cégektől, hogy szeretik a tőlünk kikerült munkatársakat. Kritikaként viszont rendszeresen megkapjuk, hogy a nálunk végzett hallgatók kvantitatív készségei nem elég jók, ezen a téren szeretnénk fejlődni.

Rendszeresen kapunk olyan visszajelzéseket is, hogy nem elég gyakorlatiasak a képzések. Ebben van igazság, de az egyetemnek nemcsak az a dolga, hogy a munkaerőpiac "itt és most"-jára készítse fel az embereket. Ennél tágabb, nevelő funkciója van, és szerintem azt is sokan alulbecslik, hogy az elmélet mennyire fontos. Az elmélet gondolkodni tanít, fejleszti az absztrakciós képességet. Nekünk az a feladatunk, hogy a hallgatóinkat több évtizeden keresztül zajló, állandóan változó szellemi munkára készítsük fel, amihez intellektuális alkalmazkodási képességre van szükség.

Kétnyelvű egyetem lesz a Corvinusból
Barta Márton Fotó: Stiller Ákos/Portfolio
Ehhez tartozó, kiemelten fontos téma egyébként, hogy mennyit dolgozik a hallgató a tanulás alatt, főleg a gazdasági felsőoktatásban.

Nagyon nem örülünk a heti 40 órás diákmunkának, próbálunk azért tenni, hogy ritkuljon az, hogy a hallgatók napközben teljes állásban dolgoznak. Az egyetemistának az a dolga, hogy egyetemista legyen, dolgozni igazán lesz még ideje.

Hogyan lehet pozícionálni az egyetemet a globális és a régiós piacon? Mi lehet a Corvinus versenyelőnye más egyetemekhez képest?

A képzésünkről elmondható, hogy viszonylag erős közgazdasági alapokat, nyelvet és gondolkodásmódot ad. Az nagyon jó a Corvinusban, hogy ez nemcsak egy üzleti iskola, hanem egy közgazdasági-társadalomtudományi iskola is. Akik üzleti fókuszú képzésben tanulnak, találkoznak a nem üzleti stúdiumokkal és viszont. Ez azért is fontos, mert inspirációra és műveltségre minden vezetőnek szüksége van, és ehhez gazdag szellemi szocializáció szükséges. A Bologna-rendszer bevezetése óta persze ez már sokkal nehezebben megy, széttöredeztek a képzések. Én egy szélesebb perspektívával rendelkező alapozást tartanék helyesnek.

A Corvinus egyik különlegességét a tehetséggondozó programok jelentik: a szakkollégiumoktól a rendkívül sokszínű diákszervezeti életen és a mindenféle üzleti és társadalomtudományi képzési részprogramon keresztül az esettanulmány-megoldó versenyekig. Az egyetem ezekkel a tehetséggondozó programokkal együtt európai szinten is versenyképes. Szerintem ma egy érettségiző fiatalnak megéri itthon maradni a Corvinuson és nem elmenni egy másodrangú német vagy holland egyetemre. A tehetséggondozó programokban való részvétel fontos később nagyon jól használható szervezeti és vezetői készségeket fejleszt, és ezt a munkaerőpiaci visszajelzések is igazolják. Ennek a szerteágazó tehetséggondozó világnak a továbbgazdagítása, átfogó tehetségprogrammá építése a következő évek egyik fontos feladata.

Ma Közép-Európa és különösen Budapest egy olyan hely, ahol történnek a dolgok. Ebből az energiából a Corvinus is merítkezik.

Követi az egyetem, hogy a végzett hallgatók hol helyezkednek el?

Igen, ezt az egész felsőoktatásnak követnie kell. Van egy állami koordinációval működő diplomás pályakövetési rendszer, és ehhez az egyetemeknek adatot kell szolgáltatniuk. Igyekszünk az ezekből a felmérésekből kinyerhető adatokat felhasználni a képzések fejlesztésében.

Ezzel együtt, szerintem messze a potenciálja alatt használjuk ki az alumninkban rejlő lehetőségeket. Sok ezer embernek nagyon erős kötődése van a Közgázhoz, nagy adóssága az egyetemnek, hogy nem építi sokkal tudatosabban ezt a közösséget.

Ez kevés magyar felsőoktatási intézményben működik jól.

Ez így van, de ez sajnos sovány vigasz. Az amerikaiak nagyon jók ebben, nagyon sok erőforrást vissza tudnak csatornázni maguknak, illetve évtizedeket átfogó közösségeket tudnak építeni. Ezáltal olyan networköt tudnak adni a volt hallgatóiknak, ami nemcsak érzelmileg releváns, hanem konkrét karrier-előmenetelre váltható.

Mennyire fontos cél, hogy a Corvinus a nemzetközi versenyben erősödjön?

Szerintem erről a kérdésről távlatosan érdemes gondolkodni. Ha minden jól megy, és előre tudunk lépni azokon a területeken, amelyeken szeretnénk, akkor azt ki lehet tűzni, hogy a következő évtized végére a szakterületén Európa 100, a világ 200 legjobb egyeteme között legyen a Corvinus. Ez közép-európai vezető szerepet jelentene.

Több területen fontos nagyot fejlődnünk ahhoz, hogy erre esély legyen. Az egyik az egy oktatóra jutó hallgatók száma, a mostani 30-hoz közelítő szám helyett inkább a 20-hoz közeli lenne a megfelelő. A korábban említett humánpolitikai törekvéseknek ezt a célt is támogatniuk kell.

A másik fejlődési terület a kutatási teljesítmény. Ez nemcsak egy nagy tudományegyetemnél fontos, hanem az olyan közepes méretű szakegyetemnél, mint amilyen a Corvinus is. Ebben sok változás történt az elmúlt években, erre van uniós forrás is, belső forrás is. Az egyetem erősebben kommunikálja azt a követelményt, hogy kutatni kell, de egyre inkább el is ismeri. De a valódi áttöréshez a kutatási teljesítményünkben és a nemzetközi akadémiai életbe való beágyazódásunk erősségében dimenzióváltásra van szükség. Az említett két cél pedig természetesen összekapcsolódik: akkor lesz lehetőség több és jobb kutatásra, ha csökken egy oktatóra jutó oktatási terhelés.

Kétnyelvű egyetem lesz a Corvinusból
Barta Márton Fotó: Stiller Ákos/Portfolio
Mindemellett az is törekvésünk, hogy az akadémiai világon kívüli szereplőkkel: vállalatokkal, civil szervezetekkel, az állammal közösen egy gazdasági-társadalomtudományi tudás-ökoszisztémát építsünk. Egy ilyen tudás-ökoszisztéma képes a közösségeink előtt álló kihívásokat artikulálni, és adott esetben megoldási utakkal is előállni. A nemzetközi felsőoktatási rangsorokban is akkor van előrelépés, ha ezek az ökoszisztémák erősödnek.

A hallgatóknak mennyire van beleszólásuk abba, hogy az egyetem milyen irányba fejlődjön?

Egyrészt ennek vannak intézményi formái, a hallgatói önkormányzat az egyetem összes testületében nagyjából 25%-os szavazati aránnyal rendelkezik, aminek egyáltalán nem csak formális jelentősége van. El is mondják a véleményüket és meg is hallgatjuk őket. Emellett az egyetem működtet egy minőségfejlesztési intézményrendszert, ami egyebek mellett szakfejlesztési bizottságokban ölt testet, amiben a hallgatók is részt vesznek.

Az egyetem hallgatói élete persze nemcsak a HÖK-öt jelenti, hanem a már említett szakkollégiumi, diákszervezeti világot is. Ezek a közösségek ad hoc jelleggel időnként előállnak ötletekkel, és ezekre az egyetem vezetése mindig oda szokott figyelni, ez évtizedes hagyomány a Közgázon.

Az a diákkezdeményezés, amiről a múlt héten szó volt (Diákok egy megújult Corvinusért - a szerk.), nem okozott meglepetést abban az értelemben, hogy a hallgatók időnként véleményt nyilvánítanak az egyetemről, és erről diskurzust kezdeményeznek. Mi ennek nagyon örülünk, legtöbbször a gyakorlatban is hasznosítható dolgokat mondanak. A mi munkánknak az egyik fő mércéje, hogy azok, akiknek a nevelését a családjuk részben ránk bízta, hogyan látják közös jövőnket.
Zelenszkij
Gázai övezet
Sanya Kína
Fulmar s

Holdblog Sörhatalmak klubja

Volt már amerikai steaktérkép és európai strandverseny, most mutatjuk, sörgyártásban mely nemzetek a legnagyobb szereplők!...

2022. október 18.
Portfolio Future of Finance 2022
2022. szeptember 6.
Sustainable World 2022
2022. szeptember 7.
Private Health Forum 2022
2022. szeptember 15.
Property Investment Forum 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Ügyvédek

A legjobb ügyvédek egy helyen

Infostart.hu

Tőkeszámítási szakértő IT területre

Tőkeszámítási szakértő IT területre

Tőkeszámítási szakértő

Tőkeszámítási szakértő
Díjmentes online előadás
Hogyan működik a tőzsde, mik az alapok, hogy válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát?
Díjmentes online előadás
Kezdőként hogyan tudsz külföldi részvényekkel kereskedni?
kína