Napenergia: a támogatásokban is érvényesülhet a költségcsökkenés

A minisztérium jövőképe szerint Magyarországnak 2030-ra az első öt olyan európai ország közé kerüljön, ahol a legjobb élni, lakni és dolgozni - ezen cél megvalósításában az energetika szerepe kiemelt. Magyarország helyzete azonban nem könnyű, ha a saját energiatermelés és -ellátás kilátásait vizsgáljuk - fogalmazott az államtitkár. A stratégia alapját tehát az a kérdés, illetve az erre adandó válasz adja meg, miszerint mit üzen nekünk a közel egységes iparági konszenzus az európai energiaszektor jövőjéről? Ez a konszenzus a következő főbb irányokat vetíti előre:

• elektrifikáció;
• a villamosenergia szektor 3D-je: dekarbonizáció, decentralizáció, digitalizáció;
• a gázpiac globalizálódása az LNG révén

A tárca jövőképének négy fő programpontja:

• az energiastratégiai cselekvésben az ügyfelet helyezni a stratégia középpontjába
• energiaellátás biztonságának megerősítése
• az energiaszektor klímabarát átalakításának végrehajtása, a nem karbonintenzív, tiszta villamosenergia-termelés fejlesztése
• a folyamatokban rejlő innovációs lehetőségeket a gazdaságfejlesztés céljára is kihasználni

Az egyes programpontokat illetően Kaderják elmondta, a fogyasztók szempontjából továbbra is fontos a rezsi alacsonyan tartása, az energiaszegénység visszaszorítása. Ezen túl a verseny és a választási lehetőségek erősítésére, az okos megoldások és a decentralizált termelés - így a háztáji megújuló energiatermelés - támogatására is szükség van az államtitkár szerint, aki almondta, kezdeményezik a hazai szabályozási környezet olyan irányú módosítását, amelyekkel a papír alapú ügyintézést szeretnék visszaszorítani.

Galéria14 képEnergy Investment Forum 2018

Az ellátásbiztonság tekintetében a hatékonyabb felhasználás ösztönzésére, a régiós áram- és gázpiaci integráció erősítésére, valamint a hazai források növekvő felhasználására van szükség. Kaderják szerint a megújuló energiaforrások és a nem konvencionlis szénhidrogének területén nagy lehetőségek kínálkoznak; mindent meg kell tenni, hogy költséghatékonyan és ambiciózusan növekedjen a megújuló energiaforrások felhasználása - mondta. A kilátásban lévő 3 GW hazai naperőművi kapacitást illetően fontos gazdaságfejlesztési szempont, hogy a kis- és nagybefektetők is kapjanak szerepet a fellendülésben.

A megújuló energia támogatási rendszer várható változásairól szólva elmondta, a versengő projektfejlesztés a cél. Elmondása szerint a napelemes beruházások költségcsökkenését érvényesíteni kell a támogatások alakításában is. A megújulók kapcsán a hálózatfejlesztési feladatokról is beszélni kell, ez a terület ma nincs teljesen rendben - fogalmazott.

A megújuló energiaforrásokat tekintve Magyarországon a szilárd biomassza túlsúlya a jellemző, a tüzifa a megújuló-felhasználásnak több mint 80 százalékát teszi ki, így nagyrészt ennek köszönhető, hogy a 2020-as megújuló célokat jó eséllyel teljesítjük. Új perspektívára van azonban szükség Kaderják szerint, amelyben az energiahatékonyságot javítani kell; különösen az épület-energetika területén vannak adósságaink - fogalmazott. Az energiaszektor klímabarát átalakításának együtt kell járnia a többi céllal is, az ellátásbiztonsággal és az elérhető áru energia biztosításával. Az államtitkárság jelenleg dolgozik a 2030-ra és hosszabb távra vonatkozó üvegházgáz-kibocsátás csökkentési vállalások konkrét mértékéről - mondta el Kaderják Péter. A tárca nagy lehetőség lát az energetikai innovációban és gazdaságfejlesztésben is, ezt jelzi az energetikai és innovációs tanács létrehozása is, amelynek javaslatait széleskörű iparági összefogással kívánják konkrét programmá alakítani elmondása szerint.

A szén- és lignitfelhasználással kapcsolatban úgy fogalmazott, Európában hosszú távú leépülés, tartósan kedvezőtlen üzleti környezet látszik, a hazai helyzet megoldása szükséges. A Mátrai Erőmű kiemelt létesítmény, amely az elmúlt években nehéz gazdasági körülmények közé került - fogalmazott, hozzátéve: fel kell tenni a kérdést, mi a jövője Magyarországon a lignit- és szénalapú termelésnek? A Mátrai Erőmű esetében megkezdődött az alacsony üvegházgázgáz-kibocsátást tartalmazó jövőkép, régiófejlesztési koncepció kialakítása. A nukleáris energia terén cél a szinten tartás az államtitkár szerint. A Paks 2 projekt esetében az a legfontosabb, hogy tervezett időben és költséggel valósuljon meg - mondta.