
A cikk szerzője "Adatvédelem a digitalizált munkahelyen" címmel előadást tart a november 20-ai Big Office Day Konferencián a Groupama Arénában. A rendezvényről további információk a linkre kattintva találhatók.
Mit mond a joggyakorlat? A személyes adatok védelméről uniós rendelet (más néven GDPR) szól, valamint az Európa Tanács 108. sz. egyezménye. Külön európai irányelv rendelkezik emellett a bűnüldözési célú adatkezelésről, ezt az egyes államok saját jogszabályaikkal illesztik be saját jogrendjükbe. Ennek megfelelően az európai bíróságok jogosultak a szabályok értelmezésében a végső szót kimondani – az EU jog tekintetében a Luxemburgban székelő Európai Bíróság, az ET egyezmény tekintetében pedig az Emberi Jogok Európai Bírósága Strasbourgban.
Valójában ezért nehéz ez a kérdés
A legtöbb esetben két jog vagy érdek áll szemben egymással: a vállalat, sőt, a társadalom érdekeltsége abban, hogy a szabálytalanságokat, még inkább a bűncselekményeket megelőzzék vagy, ha már megtörténtek, felderítsék és szankcionálják, és az egyén joga személyes szférájának tiszteletben tartására. Ugyanakkor sok helyen a munkajog szabályozza, hogy a munkáltatónak milyen megfigyelésre van joga. Ez nem mond ellent az adatvédelmi szabályoknak, amelyek lehetővé teszik az adatkezelést, ha azt törvény írja elő. A törvény azonban nem léphet túl az európai jog határain még akkor sem, ha a szabályozott területen az Uniónak nincs jogköre.
Sajnos az Európai Bíróság, amely egyébként a fenti kitételt többször is megerősítette ítéleteiben, nem ítélt még a munkahelyi megfigyelést érintő ügyekben. Ez év májusában ugyan megállapította, hogy a tagállamoknak kötelezniük kell a munkáltatókat, hogy állítsanak fel egy olyan rendszert, amely méri a dolgozók naponta munkában töltött idejét, de ez még nem megfigyelés.
A megfigyelést a GDPR nem is definiálja, de egyes esetekben ez a tevékenység „profilalkotásnak” minősülhet, amelyet a rendelet viszont csak szigorú feltételekkel tesz lehetővé. Profilalkotás, illetve automatikus döntés például, ha a megfigyelés eredménye alapján közvetlenül határozzák meg a dolgozó bérét.
Különbséget kell viszont tenni aszerint, hogy a dolgozó viselkedését figyelik meg, vagy objektív tényeket, ez utóbbi normál gyakorlat (például a határidők teljesítése vagy az elkészített munkadarabok száma alapján történő bérezés).
Hogyan döntött eddig a bíróság?
Az Emberi Jogok Európai Bírósága elé több ügy is került részben állami, részben munkahelyi megfigyelés témájában. Az egyik első adatvédelmi ügy (Rotaru) is erről szólt. Az alapvető elveket már ebben az ítéletben lefektette a bíróság:
- Nem elegendő, hogy a megfigyelést az adott állam joga lehetővé tegye, a megfigyelésnek jogos célja kell legyen, és egy demokratikus társadalomban e cél eléréséhez szükségesnek kell lennie
- A megfigyelést lehetővé tevő jogszabály legyen hozzáférhető a megfigyelt számára, aki ebből előre láthassa annak hatásait
A bíróságot ugyan nem köti szigorúan az egyes államok joga, ugyanakkor széles mérlegelési jogkört biztosít számukra, és csak akkor állapítja meg az egyezmény megsértését, ha ezen mérlegelés során nem érvényesítettek megfelelő egyensúlyt a két jog között. Ezért például a jogsértést megállapító Bǎrbulescu ügy mellé egy kérdés-felelet dokumentumot is közzétettek. Ennek második kérdése rögtön elmagyarázza, miért és milyen feltételekkel szabad megfigyelni a dolgozókat a munkahelyen.
Ennek megfelelően a bíróság az előzőeknél nagyobb port felvert López Ribalda és társai vs. Spanyolország ügyben már azt állapította meg, hogy
amennyiben a megfigyelésről a dolgozók előre tudhattak, az szükséges egy kihágás felderítéséhez (amelynek megtörténtét a konkrét esetben az elkövetők el is ismerték) és nem jelent aránytalan beavatkozást a megfigyelt magánszférájába (az adott esetben egy áruház pénztárait figyelték meg, nem zárt helyiségeket), akkor jogos lehet.
Amennyiben azonban a dolgozókat nem tájékoztatják pontosan a megfigyelés módjáról, helyéről és céljáról, akkor a bíróság megállapíthatja a jogsértést (ez történt a fent említett Bǎrbulescu ügyben).
Egy 1997-es ügyben (Halford) egy rendőrnő telefonbeszélgetéseit az érintett tájékoztatása nélkül és célzottan egy nemi diszkriminációs panasszal szembeni védelem céljából hallgatták le anélkül, hogy erre törvényi felhatalmazásuk lett volna. Jogosnak ítélte ugyanakkor az emberjogi bíróság, hogy egy dolgozó hivatali számítógépein tárolt fájlokat, amelyek nem voltak személyesként megjelölve, illegális anyagok keresése céljából megtekintsenek, megfelelő garanciák mellett (például a fájlokat az érintett személy jelenlétében tekintették meg).
Egyes EU tagállamok bíróságai is hoztak már ítéleteket: Franciaországban a dolgozó azon e-mailjeinek elolvasását ítélték jogosnak, amelyet munkahelyi fiókjából küldött, illetve amelyek oda érkeztek, és nem voltak bizalmasnak, illetve személyesnek megjelölve.
Három tanács, amit érdemes megfogadni
Általában a GDPR elvei nyújtanak jó kapaszkodót a jogszerűség megítéléséhez és a szükséges tájékoztatáshoz illetve biztosítékokra nézve. A legfontosabb három tanács:
- előre kell gondolkodni arról, hogy mit akarunk és miért,
- informálni kell az érintett személyeket
- dokumentálni kell a döntéseket és indokaikat, hogy a jogszerűséget demonstrálni tudjuk.
A GDPR viszont ismer kivételeket is: korlátozhatók az érintett személyek jogai a bűnüldözés, nemzetbiztonság és más, a rendeletben tételesen felsorolt fontos társadalmi vagy jogi érdekek érvényesítésére. A megfelelő egyensúlyt és garanciákat kell tehát megtalálni, hogy a munkaadó érdekei se sérüljenek, de a munkavállaló magánszférája sem.
A cikk szerzője "Adatvédelem a digitalizált munkahelyen" címmel tart előadást a november 20-ai Big Office Day Konferencián a Groupama Arénában. A rendezvényről további információk a linkre kattintva találhatók.
Itt egy konkrét számítás az Otthon Start hiteléről – A kettős indexálású jelzáloghitel lenne az előnyös
Ebben a konstrukcióban a hagyományosnál kisebb nominális törlesztővel kezdünk, és nagyobbal fejezzük be.
Drámai változás az európai autópiacon: látványos hanyatlásban a benzines autók
Jönnek fel az elektromosok hajtások.
Videó: lecsaptak a thai F-16-osok, szétlőtték a főhadiszállást
Sorra jönnek a háború felvételei.
Hosszabb időre leáll a Paksi Atomerőmű egy része: kihívás elé nézhet a villamosenergia-rendszer
Most nem hiányozna egy hőhullám.
Gyorsabbak, zöldebbek, részletesebbek: látványosan fejlődtek a banki fenntarthatósági jelentések
Több területen azért akad még javítanivaló a KPMG elemzése szerint.
Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Végveszélyben Irán utolsó szövetségese - Újabb háborúra készül Izrael?
A gázaival szinte egyidős a konfliktus, de még nagyon sokáig húzódhat.
Az erdőtüzek és a hőstressz visszaveti a magzatok fejlődését
A globális felmelegedés hatására egyre gyakoribbá és intenzívebbé válnak a szélsőséges időjárási jeleségek, amelyek hatással vannak a várandós nőkre.
Oroszország és Kína a self made milliárdosok bölcsője
A nagyjából 3000 dollármilliárdos kétharmada self made, maga szerezte a vagyonát. Az örökölt és self made milliárdosok aránya tud mesélni az adott ország történelmi, kulturális,... The pos
Zsugorodó világ, táguló tudomány - együttműködés és rivalizálás a fejlődés motorjaként
Verseny vagy együttműködés? A tudomány és technológia fejlődését évszázadokon át ez a kettősség hajtotta előre. Ma a világ zsugorodóban, az elmúlt évtizedekben egyre több a közös kut
Rekordszinteken az Egyesült Államok légszennyezettsége
Több mint 150 millió amerikai él olyan területen, ahol a légszennyezettség meghaladja az egészségügyi határértékeket.
Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet
HitelesAndrás - Keress, kövess, költözz! Otthon Start Program 2025: Megjelent a 3%-os lakáshitel jogszabálytervezet Az Otthon Start Program 2025 szeptemberben induló, új állami lakástámogatási
Globális minimumadó (GloBE) - gyakori kérdések és gyakorlati válaszok
A globális minimumadó (GloBE) szabályozása 2024-től érdemben érinti a multinacionális vállalatcsoportok magyarországi tagjait is. A szabály célja, hogy minden, 750 millió eurót meghaladó ár
Az S&P-huszárok hanyatlása
Új jelenség ütötte fel fejét falamon. Az S&P 500 ETF-ező kommentelőket lecserélték a Commerzbankozók. "Aki három éve Commerzbankot vett, annak annálismégsokkaljobb a hozama!" De hadd.
Nulla kamat, nulla önerő - és most indul az aranyroham!
KKV-k, figyelem! Elindult a történelmi lehetőség: pénzhez juthatsz úgy, hogy közben egy fillért sem kell kockáztatnod.


Tényleg túl hosszú az élelmiszer útja? Kiderült, ki mennyit kaszál a magyarok pénzén
Lehetne spórolni a rövidebb az élelmiszerlánccal?
Mit üzennek a BYD és a CATL hazai gyárairól érkező baljós hírek?
Összetett okok húzódnak meg az autópiaci kereslet megtorpanása mögött.
Olcsó a lakosságnak, brutális az iparnak – Hol a kiút az árampiaci káoszból?
A jónak tűnő vállalati megoldásoknak is vannak kevéssé ismert buktatói.
Kisokos a befektetés alapjairól, tippek, trükkök a tőzsdézéshez
Előadásunkat friss tőzsdézőknek ajánljuk, összeszedünk, minden fontos információt arról, hogy hogyan működik a tőzsde, mik a tőzsde alapjai, hogyan válaszd ki a számodra legjobb befektetési formát.
A platformok harca – melyiken érdemes kereskedni?
Online előadásunkon bemutatjuk a különböző kereskedési felületeket, megmutatjuk, melyik mire jó, milyen költségekkel számolhatsz, és milyen funkciók segítenek a hatékony befektetésben.