Jobban védi a felhasználók érdekeit az új szerzői jogi törvény

A változások első lépését a pandémia miatt már tavaly megtette a kormány, hiszen új szerzői jogi szabályokra volt szükség a digitális távoktatás érdekében. A frissített törvény két uniós irányelv átültetésével új szabad felhasználási lehetőséget nyújt a kutatási célú szöveg és adatbányászat tekintetében is, továbbá bevezeti a paródia kivételt (utóbbi azt jelenti, hogy egyes szerzői jogi tartalmak paródia céljából szabadon átdolgozhatók, lesznek az eredeti mű alkotójának engedélye nélkül is). A törvénymódosítás a szerzőket és előadóművészeket jobb szerződéses pozícióba is hozza, amikor gondoskodik a méltányos díjazásukról és a felhasználók általi megfelelő tájékoztatásukról.

Június 1-től hatályosak azok a szabályok is, amelyek révén a könyvtárak, archívumok a gyűjteményük részét képező, kereskedelmi forgalomban nem elérhető műveket könnyebben digitalizálhatják és tehetik elérhetővé online.

„Az 1999-es szerzői jogi törvényt közös munkával a mai, digitális korhoz igazította az Igazságügyi Minisztérium és a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatala.  A jogszabály elavult részeit felülvizsgáltuk, míg a napjaink szerves részét képező online világ szerzői jogi viszonyait pedig egyértelművé tettük a módosításokkal. Ezzel igazságosabb és a szerzők, felhasználók érdekeit jobban védő jogszabály lépett életbe, amelynek szükségességét jól jelzi, hogy a parlamenti képviselők jelentős többsége is a módosítás mellett érvelt” – mondta Völner Pál, az Igazságügyi Minisztérium parlamenti államtitkára, miniszterhelyettese.

„A szerzői jogi rendszer igazságosságának előmozdítása a nagy internetes platformok térnyerése miatt vált szükségessé. A módosított törvény arra kötelezi a közösségi platformokat, hogy a rájuk feltöltött tartalmak, vagyis zenék, videók felhasználásáért fizessenek megfelelő jogdíjat az azokat előállító jogosultaknak. A törvény új rendelkezései alapján például egyértelművé válik, hogy a nem üzleti célú zenefelhasználások után a feltöltő személyeknek nem kell fizetniük” – fogalmazott Pomázi Gyula, a Szellemi Tulajdon Nemzeti Hivatalának elnöke.

A módosítások az uniós reformon túlmutatva, az elmúlt években felmerült gyakorlati szinten megfogalmazódott problémákra, tapasztalatokra alapozva bizonyos további pontokon is kiegészítik a hatályos szerzői jogi szabályozást. Ezek közé tartozik a magáncélú másolás modernizációja (pl. teljes könyv csak kézírással való kizárólagos másolhatóságának eltörlése), valamint az idézés alkalmazhatóságának kitágítása vagy az online szerződéskötés szerzői jogi környezetre adaptálása.

Címlapkép: Getty Images