getty, újrahasznosítás, hulladék, szemét, papír
Üzlet

Ezt így is lehet csinálni? – Íme az ország, ami hulladéklerakás helyett egy jobb megoldást talált

Futó Péter
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.

A mindennapi életünk során keletkező hulladék mennyisége drasztikusan emelkedik, melynek nemcsak az elhelyezése, de a környezeti hatása is komoly gondokat okoz. Az egyetlen járható út a hulladéktermelés csökkentése, aminek egyik legfontosabb előfeltétele a körforgásos gazdaság megteremtése. Bár mostanra Magyarországon is vannak erre vonatkozó kezdeményezések, Finnország világszinten is élen jár a kérdésben, ahol racionális döntések mentén a lehető legtöbbet teszik annak érdekében, hogy megvalósulhasson a körforgásos gazdaság. Nézzük, mi zajlik most Finnországban!

Finnország a fenntarthatóság útján: állami célok

Ambiciózus célt tűzött ki maga elé a finn kormányzat. Az ország célja, hogy az EU-s, 2050-re tervezett célokkal szemben már 2035-re elérje a teljes karbonsemlegességet, melyben kiemelt szerepet kap a körforgásos gazdaság megteremtése. Ennek során az ország már most komoly lépéseket tesz az oktatás, a kutatás-fejlesztés, a hulladékkezelés és az energiatermelés terén, de a célok eléréséhez meg akarja duplázni a természeti erőforrásainak hatékonyságát és meg akarja valósítani a körforgásos anyaghasználatot.

Kutatás-fejlesztési tevékenységekkel, oktatási programokkal, a kisebb közösségek fenntarthatóság irányába történő terelésével és a cégek számára nyújtott konkrét megoldásokkal segíti a finn Környezetvédelmi Minisztérium az ország karbonsemlegességének elérését. A program úgynevezett „Green Deal” -ek keretében valósul meg, amelyek mindegyike egy-egy fontos cél elérését szolgálja. Ilyen volt többek között a műanyagzacskók összegyűjtése, az autóipar klímacéljainak teljesítése, a fenntartható építőipar megteremtése, a veszélyes anyagok kezelése, vagy a körforgásos gazdaság különböző kulcságazatokban történő megvalósítása. Ez utóbbit kiemelten mutatjuk be a továbbiakban.

Miért fontos a körforgásos gazdaság?

Uniós szinten először 2015-ben kezdtek részletesebben a körforgásos gazdaságról beszélni, melynek lényege, hogy a lineáris növekedési modell többé nem alkalmas a modern társadalmak szükségleteinek kielégítésére. A természeti erőforrások többsége véges, így meg kell tanulni azokat környezeti és gazdasági szempontból fenntarthatóan használni. Az EU ennek kapcsán 2015-ben többek között olyan célokat fogalmazott meg, mint az élelmiszerekből származó hulladékok mennyiségének 2030-ig történő felezése, a városi hulladékok 65 százalékának újrahasznosítása és a szemétlerakóba kerülő hulladék részarányának 10 százalékra csökkentése.

Előállítás → használat → lerakás

Ez a hagyományos életútja a termékeknek, a körforgásos gazdaság megvalósításához azonban ebben a rendszerben gondolkodva további lépéseket kell tenni azért, hogy a termék minél tovább használható legyen, és ha már nem használható tovább, akkor se kerüljön azonnal a hulladéklerakóba.

Előállítás → használat → javítás → újrahasznosítás → energiatermelés → lerakás

Ha egy termék az életciklusának a végéhez ér, több lehetőség is rendelkezésre áll. Első körben meg kell nézni, hogy meg lehet-e javítani. Ha igen, megjavítják, meghosszabbítva annak élettartamát. Ha a termék nem használható tovább, akkor, ha lehetséges, minél nagyobb részét újra kell hasznosítani. Ha nem hasznosítható újra, akkor, ha lehet, égetés során energiát termelnek belőle és ha már ez sem lehetséges, akkor kerül csak a lerakóba.

körforgásos gazdaság
Forrás: Európai Parlament

Egy jó példa: Lahti

A Helsinkitől mintegy 100 km-re északra fekvő Lahti 2021-ben elnyerte az Európa Zöld Fővárosa címet, miután jelentős eredményeket ért el a környezetvédelem, a körforgásos gazdaság, a tiszta technológia és a fenntarthatóság terén. Hogy ez megvalósulhasson, abban nagy szerepe volt a városi döntéshozók mellett a motivált lakosságnak és annak a rendszernek, ami mindezt lehetővé tette.

1993-ban Lahti mellett, Salpakierto néven egy hulladékkezelő központot létesítettek, ami a város és a környező települések 196 ezer lakosának hulladékkezelését látja el. A központ a vonzáskörzetébe tartozó 57 ezer háztartás évente keletkező, 102 ezer tonna hulladékát dolgozza fel, ami a teljes hulladéktermelés 99 százaléka. Ebből 41 százalék az újrahasznosított hulladék aránya, de a cél, hogy ezt 2035-re 65 százalékra növeljék. A cég a Lahti Group része, amely 9 önkormányzat tulajdonában áll.

Lahtiban - ahogy Magyarországon is - minden lakó- és szabadidős tevékenységre használt ingatlannak csatlakoznia kell a kommunális hulladékgazdálkodási rendszerhez. Az éves 33,5 eurós szemétszállítási díjban azonban itt az is benne van, hogy bármilyen lakossági hulladékot – azokat is, amiket nálunk jellemzően csak lomtalanításkor szállítanak el – nyitvatartási időben bármikor oda lehet vinni, és a 40-50 különböző hulladékkategóriát megkülönböztető gyűjtőhelyen elhelyezni.

Mi történik ezután?

A központ feladatai közé tartozik a hulladékátvétel, a feldolgozás, az újrahasznosítás vagy a hulladék egyéb, például energetikai célú hasznosítása, valamint a hulladékgazdálkodás fejlesztése és az ezzel kapcsolatos tájékoztatás.

Salpakierto része egy újrahasznosító üzem, ahova a papír, a csomagolásra szolgáló karton, az üveg, a fém és a műanyag kerül. A biohulladékból a biogáz és komposztáló erőműben bioüzemagyag készül, végül a maradék vegyeshulladékot átválogatják, melynek egy része szintén az újrahasznosítóba, egy része pedig az erőműbe kerül, amiből hőenergiát és elektromos energiát állítanak elő. Ami ezen felül megmarad, azt szállítják csak a hulladéklerakóba ez azonban mostanra minimális mennyiséget jelent. A központban az évek során a hulladéklerakási tevékenységekről tehát egyre inkább az újrahasznosításra helyeződött át a hangsúly.

2020-as adatok szerint Magyarországon a 3,25 millió tonna települési hulladékból 2,43 millió tonnát vegyes hulladékként gyűjtöttek be, és a települési hulladék több mint 53 százaléka hulladéklerakóba került. A 2020-ban begyűjtött hulladék 75 százaléka volt vegyes, 9 százaléka bio- és zöld, 8 százaléka csomagolási, 4 százaléka lom, 1 százaléka üveg, 3 százaléka pedig egyéb kategóriájú hulladék.

Energiatermelés hulladékból

A fent említett hulladékkezelő központban is zajlik energiatermelés, a szintén Lahtiban található Kymijärvi erőműnek azonban kimondottan az energiatermelés a célja. Az üzem 2012-es megnyitásával ez lett a világ első, gázosítással működő erőműve, ami a hulladékot alakítja elektromos árammá és fűtési energiává. Az erőmű kizárólag olyan hulladékot használ, amit más módon nem lehetne hasznosítani, így enélkül az a lerakóba kerülne.

Az erőmű fejlesztéseként 2020-ban megnyitott a faipari melléktermékeket használó Kymijärvi III bioerűmű is, ami egy korábbi szénerőművet váltott ki, megvalósítva ezzel a fenntarthatóság irányába történő energiaátmenetet. Ennek köszönhetően a régió távfűtéses rendszerében – ami az ottani háztartások 90 százalékát jellemzi - 2020-ra nullára csökkent a szén részaránya, így jelenleg a legnagyobb részt a szilárd hulladékból és biomasszából nyert energia teszi ki, miközben a földgáz és az olaj aránya is minimálisra csökkent.

Ami az áramfogyasztást illeti, a régió fogyasztásának 89 százaléka mostanra kibocsátásmentes forrásból keletkezik, főként szél- és vízerőművekből, de a harmadik helyen álló nukleáris energiát is ide sorolják. Emellett napelemeket is egyre többet telepítenek, mivel a szélcsend sok esetben napsütéssel párosul, így ez jól kiegészíti a szélerőműveket. Abban az esetben, ha a helyi igényeknél több energia termelődik, a keletkezett energiát exportálják.

További szereplők: civil szervezetek, alapítványok

Ahogy korábban írtuk, a körforgásos gazdaságra történő sikeres átállás egyik kulcsa, hogy abban mindenki érdekelt legyen és a különböző szereplők képesek legyenek az együttműködésre. Ennek érdekében Finnországban számos alapítvány és civil szervezet is aktívan dolgozik ezen, akik közül most kettőt mutatunk be.

Sitra

A Parlament felügyelete alatt működő szervezet a Sitra, amelynek célja egy fair, fenntartható jövő elsősegítése, ami biztosítja az emberek jóllétét a Föld fenntarthatósági kapacitásain belül. A társaság elkötelezett a fenntartható megoldások, a demokratikus értékek, a társadalmi képzések és a fair adatgazdaság iránt, a fenntarthatósági céljait pedig projekteken keresztül valósítja meg, amiket az alaptőke hozamából és tőkebefektetésekből finanszíroz.

A Sitra összeállított egy útmutatót, ami eszközöket és irányelveket tartalmaz, de inspirációként is használható, hogy segítsen az országnak elindulni a körforgásos gazdaság felé. A szervezet tevékenységének is köszönhetően mostanra a körforgásos gazdaság témája az oktatás minden szintjén megjelenik, 2017-2019 között oktatási anyagokat hoztak létre, melyek mára a különböző iskolai szinteken az intézményi tananyagnak állandó részei. Nem véletlen, hogy

a körforgásos gazdaságról a legtöbb tananyag a finn oktatásban érhető el.

VTT kutatóintézet

A VTT Technical Research Center Finnország legnagyobb alkalmazott kutatást végző technológiai vállalata és kutatóközpontja, működését tekintve a finn állam tulajdonában van. Tevékenységének célja, hogy elősegítse a kutatás és a technológia gyakorlati hasznosítását, a termékek és megoldások kereskedelmi forgalomba hozatalát. A szervezet egyik célja, hogy összehozza az embereket, a vállalkozásokat, a tudományt és a technológiát annak érdekében, hogy megoldhassuk korunk legnagyobb kihívásait. A technológiák a fenntartható jövőhöz kapcsolódnak, olyan témákban, mint a biotechnológia, az élelmiszeripar üvegházhatásúgáz-kibocsátásának csökkentése, a műanyag körforgásos gazdasága vagy a ruhaipartól kezdve számos iparágban a fenntartható anyaghasználat.

Mi legyen a műanyagokkal?

Az egyszerhasználatos műanyagok és az építkezéseken használt műanyagok csökkentése mellett több mint 100 szervezet köteleződött el Finnországban. A műanyagok nagyjából ötödét ma az építőiparban használják fel. A körforgásosság az építőiparban a körforgásos anyaghasználat, az épületek működési időtávjának kitolása és az épületek kihasználtságának növelése által valósítható meg, de egy „Green Deal” keretében az épületek bontásához is születtek irányelvek.

Ami a műanyagokat illeti, 2022-től 2030-ig a műanyagfelhasználás 30 százalékos csökkentését célozta meg az ország, emellett a műanyag csomagolóanyagoknál az újrahasznosítási arány 60 százalékra történő növelését. Mivel a műagyag csomagolóanyagok nem újrahasznosítható részét jobb híján most energiatermelésre használják, ezért ugyancsak cél, hogy az évtized végére kizárólag újrahasznosítható műanyag csomagolóanyagok kerülhessenek forgalomba. Ehhez jött létre a „Plastic Roadmap for Finland 2.0”, ami iránymutatóként szolgál arra, hogy 2030-ig a műanyagoknál is megvalósuljon a körforgásosság a műanyagszennyezés minimalizálása, a felesleges műanyagfogyasztás elkerülése és a műanyagok fenntarthatóbb anyagokkal történő helyettesítése által.

Hogy ez megvalósulhasson, a kormány a szektorban érdekelt szereplőkkel és az önkormányzatokkal folyamatosan egyeztet, rendszeresen monitorozza az elért eredményeket és igyekszik képet adni arról, hogy a fogyasztás, a természeti erőforrások és a gazdaság hogyan függ össze és a körforgásos gazdaság hogyan segíti elő a fenntartható gazdaságot.

Piaci szereplők: vállalatok

Az új irányok megvalósításában a kormányzat, az alapítványok és a civil szervezetek mellett a magáncégeknek is nagyon fontos szerepe van. Egyrészt előállítják azokat a termékeket, amik lehetővé teszik a fenntarthatóbb megoldások bevezetését, másrészt saját tevékenységük során is dönthetnek úgy, hogy a korábbi termelést fenntarthatóbb módokon végzik. Íme egy-egy példa. 

Kempower

Az elektromos közlekedés térnyerése jelentősen átalakítja a járművek energiaellátását. Az ezzel kapcsolatos töltési folyamatokra kínál megoldásokat a Lahti mellett működő Kempower vállalat. A cég elektromos járművek és gépek töltési megoldásait és szolgáltatásait tervezi, gyártja és forgalmazza, jelenleg 40 országba exportál. Termékei között szabványosított, könnyen méretezhető, hordozható elektromos töltők találhatók, melyek gyorstöltési megoldásai különböző típusú járművekhez alkalmasak, az elektromos nehézgépjárművektől, a tömegközlekedési eszközökön át az elektromos autókig. A Kempower a több mint 70 éve működő elektronikai vállalat, a Kemppi tulajdonában van.

Marimekko

A Marimekko egy Finnországban alapított designcég, háztartási textilekkel, ruhákkal és kiegészítőkkel foglalkozik és a termékeinél figyel a fenntartható, újrahasznosított termékekből előállított anyaghasználatra.

Redi Shopping Centre

A Redi Shopping Centre egy Helsinkiben található bevásárlóközpont, ami 64 ezer négyzetméteres alapterületével Finnország nyolcadik legnagyobb bevásárlóközpontja. A 2018-ban átadott üzletközpont jellegzetessége, hogy kiemelt szerepet kap benne a fenntarthatóság. A parkolószinten működő üveg, műanyag és egyéb visszaváltó automaták mellett a plázában nagyszámban kaptak helyet használt termékeket árusító üzletek, melyekben a ruháktól kezdve a bútorokon át az egyéb használati cikkekig sokféle termék megtalálható. Emellett Helsinkiben és környékén, hasonló koncepció mentén úgynevezett újrahasznosító központok is működnek, melyekről hamarosan részletesebben is írunk.

Finnországban tehát úgy tűnik, hogy egy átfogó stratégia mentén kisebb-nagyobb lépésekkel mindenki igyekszik hozzátenni valamit egy fenntarthatóbb világ megteremtéséhez, melynek során a döntéshozás, a gazdaság és a társadalom szereplői közötti nagyon hatékony kommunikáció zajlik. Ennek eredményeként az első, legfontosabb lépések már megtörténtek, ezeket azonban a következő években továbbiak követik majd, hogy valóban megvalósulhasson a közös cél, a körforgásos gazdaság elérése.

Címlapkép forrása: Getty Images

orbán viktor háborús veszélyhelyzet
bull vs bear
Benzinkút
Microsoft logó felhőszoftver
nyugdij-2022-nyugdijemeles-nyugdijpremium-nyugdij-utalas-2022-mikor-jon-a-nyugdij-nyugdijasok-nyugdij-inflacio-nyugdij-rezsiemeles-nyugidjrendszer-nyugdijkorhatar

Holdblog Medvepiaci hangulat

A Goldman Sachs (GS) arra számít, hogy a 10 éves amerikai állampapír-hozamok egészen 2024 végéig 4 százalék feletti...

Online kurzus
Akár 100 000 Ft-tal elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
Könyvajánló
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Könyvelő munkatárs

Könyvelő munkatárs
2022. november 30.
Agrárszektor Konferencia 2022
Hírek, eseményajánlók első kézből: iratkozzon fel exkluzív rendezvényértesítőnkre!
bull vs bear