A COVID-19 világjárvány, és az ukrajnai háború számtalan negatív hatása mellett felszínre hozott egy ismert, de eddig meg nem oldott problémát: az európai energiaválságot. A jelenlegi helyzet világossá teszi: mind tagállami- mind uniós szinten határozottan és sürgősen fel kell lépni a kőolaj- és földgázellátásban tapasztalható bizonytalanságokkal szemben. A hatékony megoldás része az atomenergia szerepének növelése kell, hogy legyen az európai energiamixben, mind közép-, mind hosszútávon.
Lényeges pontokon tervezi módosítani a kormány a beruházásösztönzési célelőirányzat felhasználási szabályrendszerét, lényegében az egyedi kormánydöntéssel (ekd) adott támogatások kereteit, így például több pénzt tervez adni az energiatermelési kapacitások megerősítésére, hogy az energiaválság kihívásaira, illetve a betelepülő cégek növekvő energiaigényére jobb válaszokat tudjon adni – rajzolódik ki a kormány társadalmi egyeztetésre kirakott jogszabálymódosítási tervéből.
Évtizedek óta tudunk róla, de csak az utóbbi években kezdett szélesebb körben is fontos témává válni a klímaváltozás, melynek erősödéséhez az emberi tevékenység nagymértékben hozzájárul. A jelenlegi pazarló életmódunk környezeti hatásai már ma is erősen érződnek, hosszabb távon viszont a korábbi szemlélet teljes mértékben fenntarthatatlan. A kérdés az, mit tehetünk azért, hogy megálljunk a lejtőn és elinduljunk a fenntarthatóság útján. A legjobb válaszokat erre 2022-ben egy észak-európai ország adja, ahol egy többnapos sajtóút keretében testközelből figyelhettük meg, hogyan állítanak rá egy országot a körforgásos gazdaság útjára, és ez milyen döntéseket, változtatásokat igényel. Ha minden jól megy, 2035-re Finnország lesz az egyik első ország, ahol megvalósul a teljes karbonsemlegesség. A témát most egy 3 részes cikksorozatban járjuk körbe.
Petíciót indít svájci politikusok egy csoportja annak érdekében, hogy az ország gondolja újra az atomenergia használatának tervezett kivezetését, mert érvelésük szerint a megfelelő áramellátás biztosításához a nukleáris energiát is meg kellene tartani - írta a SonntagsZeitung című svájci vasárnapi lap.
Jelentősen nőtt a megújuló forrásból termelt villamos energia mennyisége januárban az előző évhez képest – derül ki a MEKH közleményéből.
Az európai állampolgárok mintegy 90 százaléka fontosnak gondolja, hogy az országok lehetőség szerint ne szoruljanak rá olyan stratégiai erőforrásokra és árucikkekre, mint a víz, a termőföld, az élelmiszer vagy az energia - derül ki a Klímapolitikai Intézet és a Századvég együttműködésében készült átfogó, 30 ezer főre és 30 országra kiterjedő közvéleménykutatásból. Az adatok azt mutatják, hogy a magyarok az uniós átlagnál jóval nagyobb arányban tartják nagyon fontosnak azt, hogy az alapvető természeti erőforrásokkal a saját országuk rendelkezzen, illetve az élelmiszereket és az energiát saját maga termelje meg.
Az energiaár-válság kiváltó okairól és a hazai zöld átállás előtt álló kihívásokról volt szó a Green Policy Center podcast beszélgetése során, ahol Ságvári Pál, a Magyar Energetikai és Közműszabályozási Hivatal elnökhelyettese elmondta, hogy bár örömteli lenne ha a megújuló technológiák már ki tudnák váltani a földgázt az energiatermelésből, és ezáltal egy jövőbeni hasonló földgázpiaci zavar nem lenne ekkora hatással a villamosenergia árára, azonban ehhez még gyerekcipőben járnak. Elmondta azt is, hogy alapvető fontosságú lenne a fogyasztói oldal alkalmazkodása és az energiahatékonyság növelése, erre azonban még „mostohagyerekként” tekint a politika.
Jóváhagyta az Európai Bizottság, hogy a német RWE felvásárolja az ugyancsak német E.On energetikai vállalat energiatermelési üzletágait.
Döntött a kormány az üzemanyagokról - Így reagált a Mol árfolyama
Nem is szavazták meg az erről szóló javaslatot.
Majdnem minden csomagolóanyagnak újrafelhasználhatónak kell lennie.
Csökkentenék a gazdák adminisztratív terheit is.
Cikkünk folyamatosan frissül az orosz-ukrán háború aktualitásaival.
A Citadealla Alap portfóliómenedzsere a Checklsit vendége volt.
Kell-e aggódnunk az amerikai árindex növekedése miatt?
A megújulós erőművi projektek másodlagos piacát pörgetheti fel az energiahivatal transzparenciája.
