Az emberiség jövőjét fenyegeti a klímaváltozás, de még mindig a fogyasztáson van a hangsúly

Mennyire lehetünk optimisták a jövőt illetően? Mit jelent a vállalatok fenntartható működése? Változik a fenntarthatósággal kapcsolatos vállalati hozzáállás? Egyáltalán hogyan fog egy vállalat versenyelőnyt kovácsolni a fenntarthatóságból? Többek között ezeket a kérdéseket tette fel a két szakembernek Forrás Dávid, a Portfolio Podcast Lab vezető producere.

"Meg kell találni az új definícióit a növekedésnek, amik megfelelően motiválják a vállalatok tulajdonosait a fenntarthatóság útján, az egyes vállalatoknak pedig a stratégiájukban kell megtalálniuk a fenntarthatósághoz vezető utat." - mondta el ifj. Chikán Attila, aki szerint

nagyon fontos lenne, hogy a körforgásosság szellemében az értékláncok átgondolásával növeljük a termékek élettartamát.

Például a termékek javíthatóságának növelésével, amiben továbbra is gyerekcipőben jár a világ. Bár egy pandémia vagy energiaársokk idején a túlélés lesz a cél és nem a fenntarthatóság, hosszabb távon az energetikával foglalkozni kell, de ez nem önmagában, hanem egy rendszer részeként fontos, a vállalat saját célrendszerében - tette hozzá.

A legfontosabb, hogy a cég output indikátorai legyenek olyanok, hogy ne nőjön általa a kibocsátása, a szemétkibocsátás, a talajerózió vagy a fajpusztulás. Növekvő cég viszont nem tud fenntartható lenni és mivel a kapitalizmus ezen alapul, kapitalista cég nem tud fenntartható lenni - hívta fel a figyelmet Pogátsa Zoltán, hozzátéve, hogy a körforgásos gazdaságban a teljes körkörösség nem megvalósítható, mert ha egy cég használ anyagot, akkor már a bányászat során keletkezik veszteség és egy bizonyos ponton az az anyag el fog fogyni. Ennek ellenére természetesen fontos az erre való törekvés.

Nem tudjuk megúszni azt, hogy áttérjünk egy nem növekedő gazdaságra.

Vissza tudjuk ugyan szorítani a szennyezés növekedését, de ha növekszik a gazdaság, az soha nem lesz nulla. Hiába nő az újrahasznosítás aránya, évi 3 százalékos gazdasági növekedés mellett az évszázad végéig 11-szeresére nő a gazdaság, ami miatt a tényleges kibocsátás is tovább nő. Nincs más megoldás, mint a gazdasági növekedés leállítása, de ez ma egy óriási tabu a gazdaságban.

Hol van ebben az EU vagy a nemzetállamok szerepe?

Nagyon sok ágban belátható időn belül elérhető a nettó zéró kibocsátás. Noha ez még nem oldja meg a problémákat, a technológiák robbanásszerű fejlődése látszik. Fontos a nemzeti stratégia, de kizárólag egy nagyobb rendszer részeként, mert egy nemzetközi rendszernek vagyunk a tagja. Ha kizárólag szakmailag, politikamentesen nézem, akkor az európai együttműködésnek hatalmas előnyei vannak ellátásbiztonsági szempontból a szigetszerű működéshez képest - hangsúlyozta ifj. Chikán Attila.

A legtöbb globális problémában továbbra sem sikerült érdemben előrelépni.

Az 1,5 Celsius fokos emelkedést biztosan elérjük, de a kérdés, hogy meddig fogunk elmenni. Pontosan tudjuk, hogy minden további fok súlyos katasztrófákat fog okozni, így nem hagyhatjuk annyiban.

Pogátsa Zoltán szerint sem előrelépés, hanem folyamatos romlás történik, a megújuló energia ugyanis nem kiváltotta a fosszilist, hanem amellé, pluszban jött be a rendszerbe. A szakember hangsúlyozta, hogy csak egy nem növekedő rendszer tud fenntartható lenni, de ezzel az a probléma, hogy

az utóbbi időben a növekedés lépett az újraelosztás helyébe.

A legfelső 1 százalék nagyon sokat birtokol a teljes GDP-ből, de amíg az alsóbb osztályok részesedése is növekszik, addig ez nem okoz társadalmi feszültséget. Ha viszont ez megszűnik, akkor az újraelosztás hatalmas feszültségekhez fog vezetni.

Galéria37 képSustainable World 2023

Mennyire lehetünk optimisták a következő 20 évre tekintve?

Ifj. Chikán Attila kiemelte, hogy ha a globális vállalatok bekapcsolódnak ebbe a szemléletbe, az már egy jó pont addig is, amíg a szabályozások nem érnek oda. A probléma önmagát nem fogja megoldani, de fontos, hogy amit lehet, megtegyünk, motiválva a szereplőket a vállalatoktól kezdve, a társadalmon át egészen a politikáig.

Pogátsa Zoltán véleménye szerint nem az egyén és nem a cégek szintjén kell keresni a fenntarthatóság módját, sokkal inkább a gazdasági rendszer működésében. Elméletben elérhető a fenntartható, nem növekedő gazdaság, de közel sem efelé haladunk. 2-3 Celsius fokos hőmérsékletemelkedés elérésénél viszont az emberek már nem a rendszerszintű megoldásban fognak gondolkodni, hanem individuális szinten adaptálódnak a problémához, például utcai, hordozható légkondik vásárlásával. Ha viszont eljutunk ehhez, az 30 év múlva drámai szintű társadalmi összeomlást fog eredményezni.

Címlapkép forrása: Stiller Ákos / Portfolio