Mi lesz, ha az oroszok a gázfegyvert is elsütik a krími szavazásra?
A konfliktus Európában ismét felerősítette az orosz gázfüggőség problematikáját. Oroszország az EU földgázfogyasztásának közel a harmadáért felel, és részaránya az uniós gázkészletek folyamatos merülésével a jövőben tovább emelkedhet. Az EU a jelenlegi helyzetben erős lobbi tevékenységet folytat az Egyesült Államoknál, hogy a két hatalom között éppen kidolgozás alatt lévő kereskedelmi egyezménybe vonják be a földgázzal kapcsolatos kérdéseket is. Brüsszel azt szeretné elérni, hogy az USA-ból korlátozásoktól mentesen juthasson el Európába a palagáz-forradalom által hatalmasra duzzadt amerikai gázkészlet egy része. Az Egyesült Államok több okból is vonakodik komoly elköteleződést tanúsítani az európai gázszállítások irányába: egyrészt a "földgázhatár" megnyitása emelné a belföldi árakat, másrészt pedig az ázsiai piacokon jelentősen nagyobb prémiummal lehet értékesíteni a földgázt. (Itt megjegyezendő, hogy a szállításból fakadó költségek miatt korántsem biztos, hogy a még jelenleg kifejezetten olcsónak számító amerikai földgáz versenyképes tudna lenni Európában.)
A földgázhíd Oroszország és az EU között
Az ukrán-orosz eszkalálódása könnyen az európai gázellátásban is zavarokat okozhat, hiszen Ukrajnán keresztül halad az EU-ba irányuló orosz gázszállítások több mint fele. 2009 januárjában gázellátási krízis alakult ki, amikor Oroszország leállította az Ukrajnába történő betáplálást arra hivatkozva, hogy az ukránok megcsapolják az uniós piacokra szánt szállítmányokat. A lépésnek Európán belül komoly energiapolitikai következményei lettek, az ellátásbiztonság javítása érdekében programok indultak az uniós földgázellátási rendszer rugalmasabbá tételére. Ennek két kulcseleme a vezetékhálózat fejlesztése, valamint a földgáztárolási képesség növelése. (Megjegyezendő, hogy mindezek mellett az európai válság elhúzódása jelentősen visszavetette a gázkeresletet.)
Az Európai Unión belül hagyományosan a keleti országok rendelkeznek a legnagyobb orosz gázkitettséggel. Románián kívül (ahol jelentős a belföldi termelés) szinten az összes KKE-i ország földgázellátása több mint felét orosz gázbetáplálásból fedezi, de nem ritka a 90%-os oroszgáz-arány sem. (Gázipari körökben egyébként közel 100%-os aránnyal számolnak, mondván hogy az adott esetben nyugati határokról beérkező földgáz mögött is alapvetően Oroszországból származó gáz van.)

Az ellátási zavarok esetén az elsődleges kérdés, hogy milyen más forrásokból lehet pótolni a kieső szállításokat. Itt egyrészről felmerülhet, hogy más ellátási útvonalon szerezzük be a földgázt, illetve lehetőség adódhat a földgáztárolókból történő vételezés megnövelésére (amennyiben a tárolókat korábban feltöltöttük). A magyar földgázrendszer jelenleg két külső beszállítási lehetőséggel rendelkezik, egyik a hagyományos, orosz-ukrán ellátási útvonal, a másik pedig az Ausztriából érkező HAG-vezeték. Vagyis e tekintetben egy újabb orosz-ukrán krízis esetén csak az osztrák vezetékre számíthatunk, amelynek napi kapacitása kb. 12 millió köbméter. E mellett építés alatt van a szlovák-magyar összekötő vezeték is, amely az eredeti várakozások szerint 2015 januárjától áll kereskedelmi üzembe, kb. szintén 10-12 millió köbméter/nap szállítási kapacitással. A kormányfő egyébként nemrég úgy nyilatkozott a szlovák interkonnektor kapcsán, hogy annak építése a hónap végére befejeződhet. E mellett folyamatban vannak a meglévő interkonnektorok kétirányúsításai is (jelenleg csak hazánkból kifelé tud ezeken áramolni a földgáz), de ezekkel sem számolhatunk egy mostani ellátási zavar esetén.
A határokon kívül tehát kb. napi 12 millió köbméter földgázzal számolhatunk, a szükséglet fennmaradó részét így belföldről kell biztosítani. Ennek egyik eleme a földgáztárolók használata, amely egyébként alapvetően nem (csak) biztonsági célt szolgál, hanem a földgázfogyasztás ciklikussága miatt (télen megnövekszik, télen visszaesik) optimalizálja ellátási-szállítási rendszer költségeit. Magyarország a földgáztárolás terén, főként saját fogyasztásához mérten "nagyhatalomnak" számít. Közel 6,2 milliárd köbméternyi földgázt vagyunk képesek a föld alatt tárolni, miközben az éves fogyasztás az elmúlt időszakban már alig érte el a 10 milliárd köbmétert. A GIE uniós gázipari lobbiszervezet nyilvántartása szerint Magyarországon a márciusi nyitó gázkészlet 1,36 milliárd köbméter volt, vagyis a tárolói kihasználtság 22% körül alakult. Ez egyébként az elmúlt évek legalacsonyabb hazai készletének számít, utoljára 2000-es évek végén volt hasonló méretű tárolt készlet Magyarországon. A Közműhivatal (MEKH) adatin egyébként jól lekövethető, hogy a 2009-es ellátási krízist követően jelentősen megugrott a hazai gázkészletezés, majd azóta folyamatos csökkenés tapasztalható. Itt megjegyezendő, hogy a fogyasztás is mérséklődik a gazdasági válság kirobbanása óta.

Mindezek mellett jelen van még a hazai gáztermelés is, amely azonban az elmúlt években folyamatos visszaesést mutatott. A MEKH adatai szerint, míg 2009-ben volt olyan hónap, hogy az átlagos napi kitermelés meghaladt a 10 millió köbmétert is, addig tavaly az átlagos belföldi kitermelés napi 5 millió köbméter körül alakult. Ebben szerepe lehetett az ösztönzési rendszer módosulásának is (a "rezsilépések" rendszerint érintették a hazai kitermelés értékesítési árait is), így feltételezhető, hogy egy ellátási zavar esetén napi pár millió köbméteres mértékben van még tartalék a belföldi kitermelésben. A feltételezésekből betáplálási oldalon napi 37 és 50 millió köbméter közötti teljesítmény adódik, így a kérdés már csak az, hogy ez elég-e a hazai igények kielégítésére.
A MEKH adatai alapján az elmúlt években folyamatosan csökkent a tavaszi időszakban a gázfelhasználás, és ezen belül mérséklődött a napi csúcsigény is (a legmagasabb fogyasztás mutató nap, amelytől jelentősen elmaradhat az átlagos napi gázszükséglet). A gázfogyasztás szempontjából alapvető fontossággal bír a hőmérséklet alakulása, vagyis a fokozatosan melegedő időjárás mellett az előttünk álló időszakban csökkenő földgázszükségletre lehet felkészülni. Az elmúlt két év során márciusban rendre 50 millió köbméter alatt maradt a napi csúcsigény, míg áprilisban 30 és 40 millió köbméteres csúcsigényt regisztráltak. Az átlagos napi fogyasztások ezektől rendre 10-15 millió köbméterrel elmaradtak.

Mutatjuk, mire fogad a világ legmagasabb hozamú vagyonalapja, ezt most bárki lemásolhatja
Gigantikus összeget kezel az alap, és folyamatosan megveri a piacot.
Ursula von der Leyen: Fel vagyok háborodva!
Az Európai Bizottság elnöke videóüzenetben reagált az EU-képviseletet ért orosz rakétatámadásra.
Berobbantja a piacot az Otthon Start, ugrásra készen áll az MBH Bank
Emelkednek a lakásárak? Mekkora lesz az új hitel szerepe? Ginzer Ildikó válaszolt.
Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
A jövő újracsomagolva - Forradalmi változás jön a csomagolásoknál
Nagy átalakulás az iparágban.
Felújítottak egy sor pihenőhelyet az M7-es autópálya mentén
Napelem, játszóvár, fényerő-szabályozás is várja a pihenőket.
Egyik pillanatról a másikra államcsődbe lökhet egy országot az IMF
A politikai vezetők szerint elkerülhető a válság.
Megnyílt a föld alatti aranybánya: geotermia kamatmentes forrással
Képzeld el, hogy van egy technológia, amely egyszerre csökkenti a költségeidet, zöldíti a működésedet és még állami forrás is jár mellé - kamatmentesen, két évtizedre.

Jelentősen hűtik a klímát az erdőtüzek
A Washingtoni Egyetem kutatóinak idén megjelent tanulmánya szerint a boreális erdőtüzek robbanásszerű növekedése nyomán jelentősen hűl a klíma.
Gyermekvállalás: 10 rejtett költség, amivel nem számolsz! (videó)
Argyelán József és Kovács Fanni ebben a videóban a gyerekvállalás kevésbé látható költségeit veszik végig - őszintén, humorral, de nagyon is komolyan. Szó esik a mindennapi kiadásokról,
Megroppan-e az amerikai-indiai szövetség a vámháború súlya alatt?
Az Egyesült Államok és India kapcsolata 2025 augusztusában látványos fordulatot vett. Washington döntése, amely magas vámot vezetett be az indiai export jelentős részére, nem pusztán gazdasá
ESG és adózás: így kapcsolódik össze a társadalmi felelősségvállalás és a vállalati adományozás
Az elmúlt években egyre nagyobb figyelmet kapott az ESG, azaz a környezeti, társadalmi és vállalatirányítási szempontokat figyelembe vevő működés. Az ESG nem csupán trend vagy megfelelési k

Ha érdekelnek a befektetések és a gazdaság helyzete, hallgasd meg élő beszélgetésünket!
Mi várhat a világgazdaságra a geopolitikai konfliktusok korában, és mindebben milyen jövőkép rajzolódik ki Magyarország számára? Mi lesz a hatalmas költségvetési hiánnyal, a törékeny fori

Az USA adósság mögötti árnyékkereslet felemelkedése
Az amerikai államkötvények piacán a hedge fundok és a stabil érmék kibocsátói egyre fontosabbá válnak a napi árazásban. Ezek a szereplők gyakran a rövid távú profitra és piaci feltételek
A világ legnagyobb kibocsátói
A világ szén-dioxid- és metánkibocsátásának jelentős részéért csupán néhány vállalat tehető felelőssé. Mai bejegyzésünkben velük foglalkozunk.


Velünk marad az árrésstop, de mit fizetünk érte valójában?
Utánajártunk, vajon mit mutatnak a számok és mi várható a következő hónapokban
Meddig fékezheti az inflációt az árrésstop?
Kozák Tamással, az OKSZ főtitkárával beszélgettünk.
Nagy pofont kaptak a boltok - Mi jön most?
Örülhetnek a vásárlók ennek?
Limit, Stop, vagy Piaci? Megbízások, amikkel nem lősz mellé!
Ismerd meg a tőzsdei megbízások világát, és tanulj meg profin navigálni a piacokon!
Bikák és Medvék: Kivel jobb haverkodni a tőzsdén?
Hogyan ismerd fel, hogy épp emelkedő (bull) vagy csökkenő (bear) piacon jársz? Megtanulhatod, mikor érdemes növelni a kockázatvállalást, és mikor jobb óvatosan hátrálni.