A KSH reggeli adatközlése után délelőtt az MNB is frissítette inflációs mutatóit, melyek közül a ritkán változó árú termékek áremelkedése 2007 augusztusa óta a legmagasabb szintre ugrott. A jegybank értékelése szerint továbbra is a szokottnál nagyobb bizonytalanság jellemzi az inflációs folyamatokat.
Áprilisban 5,1%-kal emelkedtek a fogyasztói árak Magyarországon, ami 2012 novembere óta a legerősebb ütem – közölte a KSH kedd reggel. Az adat kicsivel meghaladja az előzetes várakozásokat, ráadásul a szakemberek májusra még várnak egy kis emelkedést.
Folytatódott az elmúlt évek kedvező tendenciája a nemzetközi vándorlásban, 2020-ban is többen tértek haza a korábban elvándoroltak közül, mint ahányan elmentek – derül ki a KSH friss demográfiai kiadványából. Viszont a Brexitnek a várakozásokkal ellentétben nem volt érdemi hatása, elsősorban Ausztriából jöttek haza többen.
Az elmúlt egy héten szinte minden nap érkezett egy lakáspiacról szóló elemzés, vagy statisztika, szó volt az adásvételi tranzakciószámról, az átadott új lakásokról, az elkezdett építkezésekről, a lakásárakról és azok változásáról, valamint más európai országban zajló árváltozásokról. Nehéz minden mutatót követni, így a legfontosabb és legaktuálisabb lakáspiaci eredményeket egyben mutatjuk most be.
Kedd reggel közli a KSH az infláció áprilisi statisztikáját, a Portfolio által megkérdezett elemzők szerint pedig akár nyolc éve nem látott magasságba is szökhetett az áremelkedési ütem. És nem biztos, hogy ez a csúcs, sokan várnak májusra még egy kisebb emelkedést. Az igazi kérdés azonban az lehet, mi lesz nyártól, a gazdaság újraindításának milyen inflációs hatásai lesznek.
Kiadta a KSH az idei első negyedévre vonatkozó lakásépítési számait, melyből kiderül, hogy 2021 I. negyedévében 6153 új lakás épült, 29%-kal több, mint egy évvel korábban. A kiadott építési engedélyek és egyszerű bejelentések alapján építendő lakások száma 6946 volt, 1,2%-kal kevesebb, mint 2020. I. negyedévében.
Márciusban az egy évvel korábbihoz képest 40%-kal többen, 16 379-en haltak meg Magyarországon. A KSH főosztályvezetője szerint tudván, hogy a harmadik hullám március végén-április elején tetőzött, az áprilisi adatok még rosszabbak lesznek - írja az ATV.hu.
6,5 százalékkal kevesebb folyósítás 4,6 százalékkal nagyobb összegben – röviden ez történt tavaly a lakáshitelek piacán a KSH tegnap közzétett adatai szerint. Előbbi egy hosszabb távú trendre erősített rá: hiába a családtámogatások felpörgetése, az otthonteremtést segítő hitelek állományi darabszáma lényegében 2015 óta stagnál, vagyis az MNB három éve közzétett hosszú távú hitelpiaci jövőképével ellentétben egyelőre nem lett szélesebb a hiteladósok tábora. A járvány lassítja, a törlesztési moratórium viszont gyorsítja a lakáshitel-tartozások növekedését, így miközben az állomány darabszámban stagnált, összegszerűen 10,3 százalékkal nőtt 2020-ban a teljes lakáshitel-tőketartozásunk, meghaladva a 4000 milliárd forintot. Újra nőtt a használtlakás-vásárlások súlya a célok között, az idei viszont a felújítások előretörésének az éve lehet.
Ugyan az első negyedéves GDP-adatokra még pár hetet várni kell, de a beruházásokon kívül a következő napokban minden lényeges részadat megjelenik, így képet kaphatunk arról, milyen lehetett az év eleje a magyar gazdaságban. Külföldön az amerikai munkaerőpiaci statisztikát és a brit kamatdöntést érdemes kiemelni a héten.
Az operatív törzs szerdai tájékoztatóján elhangzott vakcinaszállítási adatokkal frissítettük a modellünket és most úgy látjuk, hogy vagy április 29-én csütörtökön estére, vagy péntek délelőttre elérhetjük a 4 millió elsőre beoltottat Magyarországon, így elvileg akár már péntektől bekövetkezhet a gazdaság szélesebb értelemben vett nyitása a már védettségi igazolvánnyal rendelkezőknek. Ennek részleteit már hétfőn közzétették, tehát a kormány is készül rá, hogy napokon belül elérjük ezt a fontos határt. Ezután május 7-8. körülre előállhat majd az a helyzet, hogy több lesz a rendelkezésre álló vakcina, mint ahányan addigra regisztrálnak, így valójában attól függ az oltás és a gazdaság nyitásának pályája, hogy mennyien és milyen ütemben jelentkeznek a vakcinákért.
Frissítés: Cikkünk eredeti verziójában még a szombati nyitást írtuk, de ez előrejöhet, hiszen ahogy alább számoltuk: a mai 110 és a holnapi 120 ezer elsőre oltás esetén a 4 milliós szám már csütörtökön estére összejöhetne.
A klímaváltozás, illetve a magzati korban történő magas hőmérsékletnek való kitettség hatására az átlagos születési súly csökkenése és az alacsony születési súlyú újszülöttek arányának emelkedése várható a 21. század közepére - hangzott el a Magyar Éghajlatváltozási Tudományos Testület (HUPCC) Első Országos Interdiszciplináris Éghajlatváltozási Tudományos Konferenciáján.
Minden eddiginél magasabbra, 59,1%-ra emelkedett azon felnőtt magyarok aránya, akik be akarják magukat oltatni a koronavírus elleni vakcinák valamelyikével, vagy már meg is tették ezt és az oltásra talán hajlandók tábora is újra nőtt 17,6%-ra – derül ki a KSH legfrissebb, április 5-12. közötti időszakot felölelő felméréséből. Egy új felmérési eredmény közben azt mutatja, hogy a magyarok nagy része nem hallgat az oltásellenes hangokra.
Megjelent a KSH legfrissebb, 2020. október-december közötti időszakra vonatkozó lakásárindexe. Bár még nem érkezett be az összes adásvétel, így előzetes számokat láthatunk csak, az már szembetűnő, hogy éves, alapon tovább folytatódott az enyhe lakásárnövekedés, míg az egy negyedévvel korábbi értékhez viszonyítva egy leheletnyivel alacsonyabb lett az árindex - ahogy az várható is egy stagnálás közeli időszakban, amikor egyszer kissé lefelé, majd kissé felfelé mozdulnak el az árak, mintha csak egy fűrész élén táncolnának.
Az év eleje óta 45-ről 72 százalékra emelkedett az oltáspártiak aránya a magyar felnőtt-társadalomban – derül ki a Nézőpont Intézet kutatásából.
Kínában már az első negyedéves GDP-adat első becslése jelenik meg a héten, de mellette is lesznek lényeges adatok, például az amerikai inflációs statisztika. Itthon kicsit csendesebb lesz a hét, az ipar részletes adatai mellett csak az építőipar friss beszámolója jön.
Mennyi lakást építettünk? 2010-ben, vagy tavaly volt-e nagyobb az építési kedv az országban? Hány embernek sikerült tényleg befejeznie az elkezdett építkezését? Hogyan változott az elmúlt 10 évben az építőipari anyagok és a munkaerő költsége? - Ezekre a kérdésekre válaszolnak a KSH 2010-2020 közötti adatait bemutató grafikonjaink.
A magukat biztosan beoltatni tervezők aránya nőtt, az oltás felé "talán" hajlók száma viszont csökkent a KSH legfrissebb közvélemény-kutatási adatai szerint. A két csoport együttes aránya így kis mértékben csökkent, erre az idén még nem volt példa.
A koronavírus első hulláma idején tavaly májusban 760 ezer főnél érte el a csúcsát a távmunkában, vagy home office-ban dolgozók száma Magyarországon, aztán télen a második hullám idején már jóval kevesebben dolgoztak távmunkában és a számuk januárban 510 ezer fő körül tetőzhetett, aztán februárban 482 ezer főre csökkent – derül ki a KSH legfrissebb összesítéséből, amely immár területi és ágazati szinten is bemutatja a tavalyi távmunka folyamatokat. Az idén március 8-tól tegnapig tartó szigorúbb korlátozások (kijárási tilalom, boltzár) alatt a home office-ban dolgozók száma bizonyára ismét emelkedett, és most az enyhítések hatására az elmúlt hónapok számai alapján nagyjából félmillió fő körül lehet.
áremelkedési ütem is megjelenhet, bár az igazi kiugrásra csak áprilistól kell számítani. Emellett megismerhetjük, mit gondol az IMF a világról és Magyarországról.
A Nagypéntek miatt megint rövid hetünk lesz, azonban így is lesznek izgalmas adatok és események. Itthon jön például a tavaly év végi adósság felülvizsgált adata, emellett az amerikai munkaerőpiaci statisztikákra is érdemes lesz figyelni.
Péntek késő este érkezett a hitelminősítő bejelentése.
Hírfolyamunk az ukrajnai háborúról percről percre.
Ki nyer? Az amerikai kormány vagy a ByteDance?
Kaiser Ferenc, az NKE docense a Portfolio Checklistben értékelte az Ukrajnának jóváhagyott új segélycsomagot.
Mekkora a baj a luxusiparban?
