Tényleg növekedési csoda van Magyarországon?
A válság teremtette kihívásoknak az USA és az Európai Unió egészen más gazdaságpolitikával igyekezett megfelelni. Az Egyesült Államok lényegében véve masszív keynesi gazdaságpolitikát folytatott, melynek középpontjában az erőteljes fiskális expanzió állt (a költségvetési deficit 2009-2013 között évi átlagban a GDP 7,5%-ára rúgott), s emellett zéró közeli kamatlábbal és a kezdettől fogva erőteljes mennyiségi lazítással igyekeztek élénkíteni a gazdaságot. A válságkezelést alapvetően Keynes híres mondása dominálta: "A fellendülés és nem a recesszió a megfelelő idő a fiskális szigorra".
Az európai válságkezelésben azonban 2010-ben markáns fordulat következett be és az öreg kontinens gazdaságpolitikája látványosan elvált az amerikaitól. (A szerző a fordulat okaival részletesen foglalkozott itt - a szerk.) A fordulatot végrehajtók szerint megváltoztak a gazdasági kihívások. A valódi ellenség most már az államok eladósodása, mert a kormányzati adósságok fenntarthatatlan pályára kerültek, s ebből eredően a prosperitáshoz a befektetők és a pénzügyi piacok bizalmának helyreállításán keresztül vezet az út - hangzott a verdikt. Jean Claude Trichet, az EKB egykori elnöke ezzel kapcsolatosan így fogalmazott: "Szilárd meggyőződésem, hogy a jelenlegi körülmények között a bizalmat eredményező politika segíti, nem pedig hátráltatja a növekedést, mert ma a bizalom a kulcstényező... Az a nézet, hogy a szigorító intézkedések stagnálást idéznek elő, helytelen." Mindennek következtében az EU-ban 2010-ben éppen csak meginduló gazdasági növekedést átmenetileg tovább támogató és körültekintő költségvetési politika helyett jött az általános fiskális szigor, a 3%-os deficitkritériumhoz való megszállott ragaszkodás, valamint a munkanélküliség helyett az államadósság elleni fanatikus küzdelem.
A válság kitörését követő hatodik évben azonban már biztosan tudjuk, hogy az általános fiskális szigorra alapozó gazdaságpolitikai fordulat szinte minden fronton csak kudarcot mutat: a recesszió véget nem érőnek tűnik, az európai munkanélküliség magas szinten állandósulni látszik, az elveszett GDP-ben mérhető veszteségek pedig hatalmasak. 2014-ben az EU gazdasági teljesítménye várhatóan nem fogja elérni a 2008-as szintet, és Európa 2013-ban lényegében úgy áll 2008-hoz képest, mint ahogyan állt 1934-ben 1929-hez képest.

És most térjünk vissza az Európai Unióra, majd pedig konkrétan a magyar gazdaság teljesítményére!
Bár az Európai Bizottság ragaszkodása a 3%-os maastrichti deficitkritérium betartásához a gazdasági élénkülés fiskális oldalról történő elősegítését az EU egészében blokkolja ugyan, ám az egyes tagállamok viszonylatában egészen más a helyzet. Ennek magyarázata az EU közös költségvetésében, illetve az abból elnyerhető források elosztásában rejlik.
A közös költségvetéshez természetesen valamennyi tagállam hozzájárul, ám nem a hozzájárulásuknak megfelelő mértékben részesednek belőle: a fejlett országok többnyire nettó befizetők, míg a fejletlenebbek általában nettó haszonélvezők. A közös költségvetés nettó haszonélvezői ennek következtében képesek arra, hogy a saját nemzeti költségvetésükben megjelenő kiadásaik egy részét az EU-s források lehívásával finanszírozzák, s nem pedig a saját gazdasági szereplőikre kivetett adókkal. S a dolgoknak a veleje éppen ez.
A nettó EU-transzferek ugyanis makrogazdasági tekintetben de facto ugyanúgy működnek, mint a költségvetési deficitet igénylő fiskális stimulus: keresletet generáló állami költekezés van, ám ezzel szemben adók formájában történő jövedelemelvonás nincs. (Ha ez utóbbi állna fenn, akkor a piaci keresletet ért fiskális hatás lényegében zéró lenne.) Egyszerűbben kifejezve: ha például valamely tagországban a költségvetési deficit a GDP-hez képest 2,5% - tehát a maastrichti kritériumon belül van - ám a kiadási oldal 3%-át nettó EU-támogatás fedezi, az makrogazdasági értelemben ekvivalens azzal, mintha 5,5%-os deficittel stimulálnánk az összpiaci keresletet EU-transzferek nélkül.
Ami tehát számunkra most nagyon fontos: a közös költségvetés nettó haszonélvezői abban a kiváltságos helyzetben vannak, hogy anélkül támogathatják fiskális oldalról a gazdasági élénkülést, hogy annak következménye a költségvetési deficit és az államadósság növekedésében jelentkezne. Vagyis a gazdaság ösztönzése érdekében úgy alkalmazhatják a standard makrogazdasági tankönyvek által recessziós helyzetre ajánlott receptet, hogy azt nem kíséri a deficit és az államadósság megugrása.
Olyan ígéretet tett Leó pápa, amelyet elődje 12 évig soha
Fontos találkozón van túl az egyházfő.
Cégstruktúra újragondolva: a beolvadás, szétválás és formaváltás üzleti logikája
A cégek struktúrája folyamatosan változik: a beolvadás, szétválás és formaváltás olyan komplex jogi és üzleti eszközök, amelyek révén a vállalatok javíthatják adózásukat, vagyonvédel
Csőre töltik az arcképelemzést? - Már egy elemző értékelése is elég az azonosításhoz
Márciusban az Országgyűlés jelentősen korlátozta a gyülekezés szabadságát biztosító alapjogot Magyarországon. A gyülekezési jog korlátozása kapcsán nagy figyelmet kapott az is, hogy
Mennyit iszik a ChatGPT? Új folyadékhűtési technológiák jelenthetik a megoldást az AI hőproblémáira
A mesterséges intelligenciák (AI) térnyerése egyre nagyobb hőterhelést jelent az adatközpontok számára. Mivel a hagyományos légkondicionáló rendszerek a legtöbb esetbe
VIDEÓ! Kiberbiztonság 2025-ben: Az új befektetői aranybánya?
SPB Trend-lesen Az elmúlt hónapokban a kibertámadások száma meredeken emelkedett, és ezzel párhuzamosan egyre nagyobb figyelem irányul a kiberbiztonság szerepére a globális gazdaságban. Elemz
Az ausztriai Klimabonus program
A program a szén-dioxid-árazás lakossági terheit csökkenti, a klímavédelmi célokat támogatva.
Csak bírjuk szuflával az AI-t
Így is borzasztóan néz ki a globális energiamix, a mesterséges intelligencia csak ront a helyzeten. Lehet, hogy az AI nem erővel pusztít ki minket, hanem...
The post Csak bírjuk szuflával az AI-t
GINOP botrányok számokban - Ki vitte el a pénzt (és mi lett vele)?
A Gazdaságfejlesztési és Innovációs Operatív Program (GINOP) a hazai gazdaság egyik legfontosabb európai uniós forrása volt az elmúlt évtizedben. Ugyanakkor a támogatásokkal való visszaélé
VIDEÓ! Profitálhatnak-e a befektetők az AI nukleáris fordulatából?
A mesterséges intelligencia elképesztő tempóban növekvő energiaéhsége már most érezhető. A Meta például 20 éves szerződést kötött egy illinoisi atomerőművel, nem véletlenül: 2019 és


- Már Brüsszel figyelmezteti a kormányt, végveszélyben vannak a magyar EU-források
- A kormány törölné az EU-pályázatok kifizetését és kiírását, gyakorlatilag ejtené a helyreállítási alapot
- Mégis hogy jutottak át a reptereket megbénító ukrán szabotőrök az orosz határon? Itt van a magyarázat
- Már nagyon érik: mikor engedi el több százezer magyar család kezét a kormány?
- Ijesztő erőfitogtatásból világraszóló kudarc: így siklott félre a világ legsötétebb diktatúrájának nagy terve
Tőzsde kezdőknek: Hogyan ne égesd el a pénzed egy hét alatt!
Előadásunkon bemutatjuk a Portfolio Online Tőzsde egyszerűen kezelhető felületét, a számlatípusokat és a gyors kereskedés lehetőségeit. Megismerheted tanácsadó szolgáltatásunkat is, amely segít az első lépések megtételében profi támogatással.
Száguldj velünk a tőzsde hullámain!
Itt az idő, hogy napfényes hangulatban elmerülj a tőzsde világában! Megnézzük a legfrissebb nyári trendeket, és hasznos gondolatokat osztunk meg a befektetésekről – legyen szó kezdőkről vagy tapasztalt tőzsdézőkről, mindenki találhat benne újdonságot.
Végleg összeveszett Trump és Musk? Ez fájni fog!
Korábban nagynak tűnt az összhang.
Eurómilliárdoknak inthet végleg búcsút Magyarország – Mi történik?
Két friss rendelettervezet rendelkezne az EU-s források felhasználhatóságáról.
Kevésbé ismert ez a fűtési rendszer, pedig pillanatok alatt megtérül a befektetés
A működés nemcsak költséghatékony, de ellenállóbbá tesz a jelentős áringadozásokkal szemben is.
Ügyvédek
A legjobb ügyvédek egy helyen