Bank

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő

A kis önerővel és nagy kockázatvállalással járó devizahitel-boom után megnőtt a nagyobb önerőt és kisebb kockázatvállalást biztosító lakás-előtakarékosság jelentősége Magyarországon. Az éveken keresztül két társaság (Fundamenta és OTP) által fémjelzett piac már négyszereplős: az Erste után ma az elsősorban biztosítótársaságként ismert Aegon is bejelentette, hogy megkezdte működését saját lakás-takarékpénztára.
Így fest a piac

Éveken keresztül kis szürke egerek voltak a lakás-takarékpénztárak a magyar pénzügyi szektorban, aminek meg volt az oka: a hitelezésben az alacsony kamatozású banki devizahitelek, a betétgyűjtésben pedig a magas kamatozású lekötött forintbetétek vitték a pálmát. Mindkettőben a klasszikus bankok voltak erősek, miközben a lakástakarék-pénztárak működését a jogszabályok a jelenleginél szűkebb keretek közé szorították.

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő
Mára a legfontosabb tényezők megváltoztak: a devizahitelek eltűntek, ahogy a magas betéti kamatok is. A lakáshitelezésben ugyan az állami kamattámogatásnak és/vagy az alacsony piaci kamatszintnek köszönhetően a kereskedelmi banki lakáshitelek is versenyképesnek tekinthetők, a betéti oldalon azonban megnőtt a lakástakarék-pénztárak előnye. Természetesen nem minden betétes ügyfél, csak ezek egy része számára: 1. akik rendszeres, havi megtakarítási képességgel rendelkeznek, 2. lakáscélra tervezik ezt felhasználni.

Öngondoskodó kétharmad? A lakosság 62 százaléka vallja magát öngondoskodónak - derül ki a Fundamenta-Lakáskassza Zrt. legfrissebb felmérésből. A lakosság 59 százalékának van lakásterve. Ezen belül domináns a lakásfelújítás 29 százalékos részesedéssel, míg 10 százalék energiacsökkentő beruházást tervez. A megkérdezettek 48 százaléka volna képes a jelenlegi megtakarításain felül további összegeket félretenni lakáscélra, vagy befektetésre.

A lakás-takarékpénztárban elhelyezett megtakarítások versenyelőnye más, rendszeres megtakarításokkal szemben, hogy utánuk állami támogatás jár. Ennek összege az adott évben ügyfelenként elhelyezett (maximum havi 20 ezer, tehát évi 240 ezer forintos) összeg 30%-a, vagyis akár 72 ezer forint. Mivel azonban ez a támogatás nem kamatozódik, minél rövidebb futamidejű a megtakarítási időszak, annál magasabb az elérhető éves átlaghozam: bőven meghaladhatja a 10%-ot is, ami többszöröse a 3% körüli átlagos betéti kamatszintnek. Bár a 72 ezer forintos állami támogatást egy fő csak egy szerződésre veheti igénybe, ezek ma már családon belül összevonhatók. Az említett előnyöknek köszönhetően meredeken nőtt a lakástakarék-pénztárak betétállománya az utóbbi időben: több mint 50%-kal a válság kezdete óta.

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő
0% körüli kamat mellett betétet gyűjtök (hiszen a hozam döntő részét az állam biztosítja az ügyfélnek), amit 5-10%-os hozamot adó állampapírba fektetek. A különbözetből kigazdálkodom a működési költségeimet, és profitot szerzek. Durva egyszerűsítéssel így festett éveken keresztül a lakás-takarékpénztárak üzleti modellje. A hitelezésben (jogszabályi korlátok miatt is) kevésbé voltak aktívak a piac szereplői. Ma is csak egy olyan szereplő van, amelyik aktívan hitelez: a Fundamenta, amely egyedüliként nem egy hazai, nagyobb pénzügyi csoporthoz tartozik. A profitnövelés és az üzleti modell szempontjából elsősorban a Fundamentánál volt racionális aktív hitelezésbe kezdeni. Az év első felében például nagyjából három hazai lakáshitelből egyet már a Fundamenta folyósított Magyarországon.

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő
A többiek (OTP, illetve a 2011-ben indult Erste) viszont kevésbé aktívak e téren, ami nem véletlen: elsősorban kereskedelmi bankként vannak jelen a piacon, a hitelezést (legalábbis elsősorban) a bank végzi.

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő
A lakás-takarékpénztárak a teljes bankszektorral ellentétben (a nemrég indult Erstét leszámítva) nyereségesen működtek az elmúlt években Magyarországon. Az OTP Lakástakarékpénztár esetében ezt az elszámolt igazgatási költségek alacsony szintje, a Fundamenta esetében pedig a hitelezésből egyre nagyobb összegben befolyó kamatbevételek is felfelé segítik. Az Erste Lakás-takarékpénztár a cég 2011. őszi sajtótájékoztatóján elhangzottak szerint az ötödik év környékén válhat nyereségessé. A lakáskasszák közös jellemzője, hogy indulásuk első éveiben elsősorban gyűjtik a lakossági megtakarításokat, ezek aktív felhasználása jellemzően a minimális, közel 4 éves vagy még hosszabb (akár 10 éves) előtakarékossági időt követően kezdődik meg.

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő
Bár a szereplők kis száma miatt az egyes lakás-takarékpénztárak egyedi mérete (különösen betétállománya és ügyfélszáma) nem elhanyagolható, az általuk kezelt betétek és hitelek teljes összege szempontjából még kicsi részesedéssel bírnak, és a teljes pénzügyi szektorban betöltött szerepük nem jelentős. A részvénytársasági hitelintézetek teljes betétállományának a 4%-a tartozott lakáskasszához 2012 végén, a meglévő hitelállomány szempontjából pedig csak 0,7%-os részesedéssel bírtak. A részesedés azonban folyamatosan emelkedik, és különösen a friss, rendszeres lakossági megtakarítások gyűjtésben, illetve a lakáshitelezésben várható, hogy nagy lesz a jelentőségük a következő években is.

Hasítanak a lakáskasszák - Itt a negyedik szereplő
Új szereplő: Aegon

Hosszú ideig tartott a 2 milliárdos alaptőkével induló pénztár engedélyeztetése, nem elsősorban a magyar, hanem az anyacég szempontjából érdekes holland hatóságok miatt. Az Aegonnál nem új a lakáskassza indításának ötlete, hiszen már 1995-ben tervezték ezt. A fő tevékenységnek számító biztosítási piac nem áll nagy növekedés előtt, a meglévő nyugdíjpénztár és a hitelezéssel foglalkozó leánycég tapasztalatait összegyúrva ezért logikus lépés az Aegon részéről, hogy most belép a piacra - mondta a társaság sajtótájékoztatóján Zatykó Péter, az új cég igazgatóságának elnöke.

Negyedik piaci szereplőként még nem késtünk el, a piac még nem telített, a termék népszerű, de még nem teljesen ismert (48% ismeri), a lakás-takarékpénztárak pozíciója erősödött - foglalta össze érveiket Zatykó. Szavai szerint 4-5 év alatt térülhet meg a befektetés. 2016 végére új szerzésben (nem teljes piaci részesedésben) 15-20% körüli részesedést szeretnének kihasítani maguknak, ami három év alatt közel 100 ezer darab új szerződést jelent. Zatykó Péter szerint ezek óvatosan optimista tervek. Átlagosan havi 15 ezer forintos megtakarítással és 3 millió forintos szerződéses összeggel (betét+hitel együtt) számolnak. Terveik szerint jellemzően megvárják az előtakarékossági időszak végét, és csak ennek lejárta után nyújtanak hitelt. A kapcsolódó hitelezést elsősorban az új pénztár (nem az Aegon Hitel) végzi majd. A piac nagyobb megtérüléssel kecsegtető hitel oldalát szeretnék inkább erősíteni a betétgyűjtés helyett.
szakács étterem restaurant
cimlap_rossz
budapest lánchíd_getty
20191130_141657
esport
Május 6-án indul az új Takarékbank
kindzsongundonaldtrump
Népszerű
Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
2020. február 27.
Építőipar 2020
2020. április 7.
Portfolio-MAGE Járműipar 2020
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Kiadó modern irodaházak

Az iroda ma már több, mint egy munkahely. Találják meg most cégük új otthonát.

Infostart.hu

Értékpapír üzletkötő

Értékpapír üzletkötő
Online kurzus
Akár 100 000 Ft-al elkezdhető, hosszú távú megtakarítási módszer.
A legjobb karácsonyi ajándék
Az alapoktól a trendkövető kereskedési stratégiákig kísér a könyv.
Május 6-án indul az új Takarékbank