Bank

Búcsút inthetünk az offshore pénzeknek

Portfolio
A drasztikus kamatcsökkentés az alternatív szolgáltatóknak kedvezett a privátbanki piacon, a legnagyobb állományok betétekből érkeztek. Az SPB privátbank dinamikus bővülést tudott felmutatni az utóbbi években, a kilátások a bankszektorban látható bizonytalanságok miatt kedvezőek. Ügyféloldalon a portfólióépítés a meghatározó, a kötvények dominánsak, viszont van nyitottság a kockázatosabb eszközök iránt, jó hibrid megoldások lehetnek ilyen esetben az osztalékfizető részvényalapok. Parádi-Varga Tamás vezérigazgató szerint nem érdemes az offshore pénzek tömeges megmozdulására számítani, ma sokkal vonzóbb célpont Ázsia. Az interjúból többek között az is kiderül, hogy van-e létjogosultsága ma Magyarországon a bizalmi vagyonkezelésbe belevágni.
Többek között erről és ehhez hasonló témákról is szó lesz az október 30-án megrendezésre kerülő Öngondoskodás konferenciánkon.


Portfolio: Tavaly az ügyfélszám és a kezelt vagyon is nagyjából a duplájára emelkedett a privátbanknál. Mik voltak azok a főbb tényezők, amelyek ezt az erőteljes bővülést okozták?

Parádi-Varga Tamás: A növekedést az alacsony kamatkörnyezet indukálja, ami itthon és külföldön egyaránt tapasztalható, teljesen egyértelmű, hogy ez átstrukturálja a megtakarításokat, befektetéseket. A betétállományok átkonvertálódnak egyéb befektetési instrumentumokká: államkötvényekké, vállalati kötvényekké, befektetési alapokká, részvényekké. A forint gyengülése arra sarkallja az ügyfeleket, hogy ne csak forintalapon gondolkodjanak, hanem euró, dollár vagy más devizák oldalán is - nem spekulációs céllal, - hanem befektetési céllal, részvények, kötvények oldaláról. Úgy gondolom, hogy a növekedés leginkább a banki betétállományokból származik. A másik, ami a jelentős növekedést támogatja a hálózat építés. Két évvel ezelőtt elkezdtük egy komoly értékesítési hálózat kiépítését, ami mára kinőtte magát. Az ügynökök, illetve az alügynöki hálózat most már számottevő, hálózati oldalon országos lefedettséggel rendelkezünk. Sajnos fiókhálózatban még lemaradásban vagyunk ebből a szempontból, de remélem, hogy előbb-utóbb itt is elindul egy komolyabb változás. A körülmények kedvezőek, a banki szolgáltatók nagyon sok mindentől szenvednek, ezt az ügyfelek is látják, érzik, váltani akarnak, kíváncsiak az újra.

P.: Az új számlanyitások megsokasodtak az utóbbi években. Mennyire látszik az, hogy az ügyfelek kipróbálnak egy szolgáltatást, és tartósan ügyfelekké válnak?

P.V.T.: Sok olyan ügyfelünk van, aki a hálózaton keresztül vált az SPB ügyfelévé, és ott egyértelműen lehet tapasztalni, hogy kezdetben alacsonyabb összeggel jönnek - mi 25 milliós limitet alkalmazunk -, és utána akár naptári évhez igazodva, akár valamilyen gazdasági eseményhez igazodva elkezdik a portfóliójukat újraallokálni, és több állományt hoznak hozzánk. Saját szempontból még mindig egyértelműen az újszámla-nyitások dominálnak, bár hozzáteszem, hogy a tartós befektetési számlák hordozhatóvá tételével párhuzamosan viszont megindult egyfajta áramlás. A tartós befektetési számlák átvállalása most már lehetővé vált, és jó néhány olyan ügyfelünk van, akik elkezdték ezeket az állományokat is átcsoportosítani. Felmerül a kérdés, hogy honnan jön az állomány. Továbbra is azt gondolom, hogy inkább a bankokból. Véleményem szerint a befektetési szolgáltatók nem annyira egymással versenyeznek, a tortán belül sokkal nagyobb szeletet képviselnek a kereskedelmi bankok, mint hogy egymással kellene hadakoznunk.

P.: A kereskedelmi bankokkal szemben mért vannak fórban az alternatív szolgáltatók?

P.V.T.: Az alacsony hozamkörnyezet egyértelműen visszaszorította a hagyományos banki termékeket. Banki oldalról újabb és újabb alternatívákat kellett volna mutatni az ügyfeleknek, csak éppenséggel a kereskedelmi bankok jelentős része nem volt felkészülve arra, hogy ilyen jellegű termékekkel foglalkozzon. Most kezdtek el ezekkel foglalkozni, de a lemaradást nem lehet fél év alatt ledolgozni. Ráadásul, az üzletág profitabilitásától függetlenül, a kereskedelmi bankokon belül működő private banking üzletágakat is elérték az általános banki leépítések. Ez nyilván bizonytalanságot szült pont azoknak a privátbankároknak a körében, akik hosszú éveken keresztül hűségesen szolgáltak egy-egy intézményt. Kiderült, hogy ez a fajta lojalitás azokban a helyzetekben, amikor adminisztratív eszközökkel karcsúsítást kell végrehajtani, nem feltétlenül jelent munkáltatói gesztust az alkalmazottak felé. Szerintem a munkáltatók dolga az, hogy a privátbankárokat maximálisan támogassák a szakmai kiteljesedésben. Ezt a kereskedelmi bankokban nem teszik meg. Szükségszerűen korlátokba ütköznek. Nem érezhetik magukat biztonságban. Ezért láthatóan van érdeklődés, mozgás.

Búcsút inthetünk az offshore pénzeknek
P.: A közelmúltban publikussá vált, hogy az MKB-t az állam vásárolja meg. Mennyire mozgatja meg ez a tény önmagában a privátbanki piacot?

P.V.T.: Személy szerint nekem egy kicsit furán cseng az állami private banking, nehezen tudom elképzelni. Az viszont biztos, hogy az eddigi bizonytalan állapothoz képest a felvásárlás bejelentése mindenképpen jelentős megnyugvást jelent. A nagy kérdés az, hogy az új tulajdonosnak mi a célja az új bankkal? Az ügyfelek és a privátbankárok bizonytalansága elsősorban ebből fakad. Egyelőre azt látjuk, hogy mindkét oldalról nézelődnek a piacon, viszont a végső döntést akkor hozhatják meg, ha tisztábban látnak majd. Nekünk nem titkolt célunk, hogy a saját növekedésünkbe minél többet be tudjunk csatornázni azokból a privátbankárokból és privátbanki ügyfelekből, akik nem elégedettek a jelenlegi szolgáltatójukkal vagy munkáltatójukkal. Viszont nem hiszek abban, ami a piacon egyszer már végbement: nem hiszek a privátbanki ügyfélkör adásvételében. Azt gondolom, hogy a privátbanki ügyfélkör egy meglehetősen tudatos banki ügyfélkör. Én sem venném jó néven, ha engem mint potenciális privátbanki ügyfelet a fejem fölött eldöntve A cég eladna B cégnek. Ez az üzlet nem erről szól.

P.: A privátbank növekedése működési oldalról is jelent kihívásokat. Hogyan néz majd ki a szervezet?

P.V.T.: Annak idején azt határoztam el, hogy a működésünk sem alul-, sem felülszabályozott ne legyen. Mind a kettőre vannak példák Magyarországon. A túlszabályozás szerintem teljesen kiirtja az emberi kreativitást, márpedig pont a privátbanki területen belül a gondolkodó és döntésképes ember az alapvető elvárás. A másik véglet, a nagyon laza szabályozás valójában teljesen medertelenné teszi a private bankinget, ami vállalhatatlan kockázatokat eredményez egy konzervatív intézmény számára. Éppen ezért 4-5 fős, mikrotanácsadói csapatokban gondolkodok, ahol az emberek egymást tudják motiválni, tudásukat megosztani - és a rendszer eddig működőképesnek bizonyult. A szervezet emellett akkor tud igazán jól működni, ha a mögöttes informatikai rendszerek is megfelelőek. A nagyobb létszámméret esetén elengedhetetlen a rendszer integrációja, az automatizáció, amelyben jól állunk. 2010 óta folyamatosan fejlesztjük a rendszereinket, mert azt vallom, hogy a konzervatív befektetési szemléletű intézmény nem azt jelenti, hogy technológiailag elmaradottnak kellene lennie. Éppen ellenkezőleg, a technológiában élen kell járnunk, mert akkor védjük leginkább az ügyfeleink érdekeit.

P.: A privátbanki szektorban a különböző szolgáltatók profitabilitása kedvező, azonban nem igazán lehet látni a kereskedelmi bankok számait. Hogy állunk szektorszinten?

P.V.T.: A hazai privátbanki szektor jövedelmezősége úgy vélem, hogy még mindig a nyugat-európai szintek fölött van, bár sokkal már nem haladja azt meg, mert kint meglehetősen drága szolgáltatásról van szó. A nehézséget az jelenti, hogy a kereskedelmi bankoknál a privátbank nem önálló profitcentrum, jellemzően a treasury van mögötte, így konkrét üzletágra vonatkozó számokat is nehéz beazonosítani., Magyarországon a kereskedelemi banki dominancia miatt a bankok alá került be a szolgáltatás, annak minden problémájával együtt. Nyugat-Európában teljesen más a helyzet. Az alternatív szolgáltatók, köztük az SPB is viszonylag egyszerűen nyomon tudja követni az eredményességét, mi azért lehetünk a piac előtt, mert a rendszerintegráció szintje nálunk magas fokot ért el. Ezt nem lehet egyik napról a másikra megvalósítani, komoly erőforrások mellett is több évet vesz igénybe egy ilyen fejlesztés.

P.: A kormány a Stabilitás Megtakarítási Számlát azért hozta létre, hogy az offshore vagyonok egy része hazatérhessen. Bízik abban, hogy valóban megindulhat nagyobb mértékű tőkebeáramlás külföldről?

P.V.T.:Most is kitartok amellett a véleményem mellett, hogy szerintem nem fognak a jövőben nagyobb vagyonok hazatérni. Az SMSZ-ről néhány szolgáltató pozitívan nyilatkozik, de mivel mi nem vagyunk bank, ezért nekünk erre nincs közvetlen rálátásunk. De szerintem nem szabadna túlzottan sokat várni ettől a terméktől. Fontos tudni, hogy az országok között nagy eltérések vannak abban, hogy az állampolgárok milyen viselkedésmintát követnek, amikor nyomás alatt érzik magukat. Németországban például az önbevallás és a hazautalás volt a megszokott gyakorlat. Már országokban inkább arról van szó, hogy a privátbanki ügyfelek Európán kívülre csoportosítják át a vagyonukat. A svájci bankok partnerek ebben a folyamatban, és az sem véletlen, hogy egyre több patinás intézmény nyit irodát a Távol-Keleten, Szingapúrban és Hongkongban. A megérzésem az, hogy az offshore vagyonok jelentős része Európából át fog tevődni Ázsiába. Ha ezt elfogadjuk, akkor nem az a kérdés, hogy Magyarországra mekkora összeg jön, hanem hogy mennyi megy majd ki Ázsiába.

P.: A terveik között szerepelt, hogy Luxemburgban vagyonkezelőt alapítanak. Hol tart ez a projekt?

P.V.T.: Van egy olyan magyar ajkú ügyfélkör, amelyik szeretné a vagyona egy részét nem magyar jogrend alapján kezeltetni, bármilyen okból kifolyólag. Nem azért, mert a szerzett vagyon a szürke valamelyik árnyalata, hanem azért, mert a magyar jogrendben történt bizonyos változtatások nyugtalansággal töltik el őket, és szeretnék, ha a vagyonuk egy része vastartalékként nem a magyar jogrend alapján kerülne kezelésre. Ezért nálunk az tűnt a legcélszerűbbnek, ha keresünk egy másik uniós tagországot, ahol magas pénzügyi kultúra mellett viszonylag könnyen fel lehet építeni a hazai ügyfélkörnek szóló vagyonkezelést. Számos ország szóba jöhetett, végül Luxemburg mellett döntöttünk, mert azt gondolom, hogy ez egy nagyon komoly pénzügyi központ Európán belül. Ezen dolgozunk, remélem, hogy év végén el tud indulni. Bár sokkal lassabban haladunk, mint ahogyan eredetileg elterveztük.

Búcsút inthetünk az offshore pénzeknek
P.: Az új törvények alapján megnyílik a lehetőség itthon is a bizalmi vagyonkezelésre. Ez a piac kellően vonzó ahhoz, hogy elinduljanak benne?

P.V.T.: Amikor elfogadták a bizalmi vagyonkezelésre vonatkozó törvénytervezetet, egy konferencián megkérdezték tőlem, hogy mi a véleményem a magyarországi helyzetről. Nagyon könnyelműen azt mondtam, hogy erre a kérdésre 50 év múlva térjünk vissza, ha addig változatlan a törvény, akkor érdemes róla beszélni. Azóta egy picit megváltozott a véleményem, mert más intézmények oldaláról, amelyek ilyen jellegű ügyfélkapcsolatokkal rendelkeznek, úgy tűnik, hogy ténylegesen van érdeklődés. Nagyon nehéz eldönteni, hogy ahol érdeklődés van, azok potenciálisan ténylegesen látják-e a bizalmi vagyonkezelés lényegét, azt, hogy a vagyon tulajdonjogáról egy bizalmi vagyonkezelő javára effektív lemond a pénz eredeti tulajdonosa. Most komolyan elgondolkodtunk azon, hogy jobban körüljárjuk ezt a szakterületet, és nem tartom kizártnak, hogy ebben el fogunk indulni. De ez nem feltétlenül az offshore vagyonok hazahozatalára vonatkozik, sokkal inkább a vagyonátörökítésre, de a kettő akár kapcsolódhat is egymáshoz.

P.: A hozamvadász ügyfelek keresik a lehetőségeket. Az utóbbi években mi volt a slágertermék az SPB-nél?

P.V.T: Mi egy viszonylag átlátható logika mentén próbáltunk vállalati kötvényekből portfóliókat építeni az ügyfeleknek. Az volt a meglátásunk, hogy az EU-n belül minden országnak megvan a két legfőbb pénzintézete, amelynek a stabilitása és működésének fenntartása gazdasági és politikai kérdés is egyben. Ezért érdemes ezeknek a bankoknak a hosszú távú kötvényeit vásárolni. Az utóbbi két-három évben a számításunk be is vált, éves alapon euróban 15-16%-os hozamot lehetett elérni. A kötvényportfóliók mára viszont már jelentősen átárazódtak, viszont még így is az alapkamathoz képest magasabb, 4,5-5,5%-os hozamokat biztosítani lehet devizában.

P.: Sokan azt várják, hogy a vagyonosabb ügyfelek elkezdenek az egyedi részvények felé nyitni. Valóban ez lenne a jövő?

P.V.T.: Alapvetően konzervatív szemléletben dolgozunk, ezért nehezen tudok nálunk elképzelni olyan portfóliót, amelynek a nagyobbik része részvényekben vagy részvényalapokban van. Továbbá azt is be kell látni, hogy az egyedi részvényekből történő portfólióépítés nemzetközi szinten óriási feladat. Egy globális részvényportfóliónál minden további nélkül előfordulhat, hogy napi 18 órában a piacokat kell nézni, mert történhet valami. Ez ügyféloldalról jelentene nagy kihívást, miközben a kötvény ehhez képest egy kényelmes instrumentum, a követése mind privátbanki, mind ügyféloldalról kevesebb kihívást tartogat. Persze nem mondom azt, hogy ne kellene egyedi részvényeket vásárolni, mi inkább azt javasoljuk, hogy ha ezt az ügyfél megteszi, akkor Európára, esetleg Észak-Amerikára fókuszáljon.

P: A befektetési alapok a lakossági ügyfelek körében igazi kedvencnek számítanak. Mely szegmensben láttok privátbanki oldalról nagyobb potenciált?

P.V.T.: Kézenfekvőnek tűnik, hogy az ember részvényalapokkal kezdjen el foglalkozni, már csak azért is, mert az abszolút hozamú alapok elmúlt hónapokban mutatott teljesítménye eléggé nagy szórást mutat. Vannak nagyon gyengén muzsikáló alapok, de igazán kiugró hozamot eredményező kockázatos alappal nem nagyon találkoztam. A tiszta részvényalapok között van egy nagyon érdekes csoport, amely egyre inkább kezdi felkelteni az érdeklődésünket, és ennek a vizsgálatával elég sokat bajlódunk mostanában, ezek pedig az osztalékfizető részvényalapok. Szerintem idehaza is ez a jövő, Nyugat-Európában már felfutóban van. Az instrumentum nagy előnye, hogy részvényszerű, de kötvényszerű tulajdonsága is van, mert évente vagy félévente osztalékot fizet a befektetőknek. Kényelmes, kezelhető, biztosít valamilyen cash-flow-t az ügyfél számára, és hosszú távú befektetéseket biztosít a befektetési alapkezelő számára is. Jellemzően ez volt a fő befektetési magatartás a XX. század elején az '50-es évekig. Akkor azért vettek részvényt, hogy az osztalékszelvényüket vagdossák, nem az árfolyamért. Ha ez a szemlélet újra meghonosodik, az mindenféleképpen jótékony hatással lesz a részvényárfolyamok stabilitására.

P.: Mire számít 1-2 éves időtávon? Mi lehet a legfőbb kihívás a privátbankok számára?

P.V.T.: A kihívás szerintem egyértelmű: a tartósan alacsony kamatkörnyezet, amely kedvez a tőkepiaci termékeknek. Mivel mi ezen a piacon vagyunk erősek, ezért középtávon is kedvező környezettel számolunk. Szintén pozitív hatással lehet számunkra, ha a kereskedelmi bankszektor átrendeződik, és például tulajdonosi kivonulásra sor kerül. A célunk, hogy a legnagyobb független privátbanki szolgáltatóvá váljunk. A legközelebbi versenytársunk a Concorde, de akkora a piac bővülése - illetve átrendeződése -, hogy mind a kettőnknek van bőven hely. A következő 2-3 év a függetleneknek kedvez majd, jó pozíciókból várjuk a folytatást. Ha rövid távon jól végezzük a munkánkat, akkor az állományunkat 100-150 milliárd forintra emelhetjük.
medvetozsdebika_frankfurtitozsde
bmw
GettyImages-1233556785
hoseg budapest voros riasztas figyelmeztetes210619

Alapblog Tyúk és tojás

Az ábrán azt látjuk, hogyan viszonyulnak a Trump és Biden szavazók a vakcinákhoz. Például a Biden szavazók 3,...

Friss hírek TÖBB FRISS HÍR
Online előadás
Első lépések a tőzsdei befektetés terén.
Könyv
Alapmű mindenkinek, akit érdekel a tőzsde világa.
Portfolio hírlevél
Ne maradjon le a friss hírekről!
Iratkozzon fel megújult, mobilbarát
hírleveleinkre és járjon mindenki előtt.

Eladó új építésű lakások

Válogass több ezer új lakóparki lakás közül Budán, Pesten, az agglomerációban, vagy vidéken.

Infostart.hu

Trade Surveillance Analyst

Trade Surveillance Analyst

Treasury Associate

Treasury Associate

Client Asset Analyst

Client Asset Analyst
2021-09-07
Sustainable World 2021
2021-09-08
Business and Finance Summit 2021 - CFO of the year
2021-09-21
Hiventures - Portfolio Vállalati Tőkefinanszírozás 2021
2021-09-30
Energy Investment Forum 2021
hsbc_shutter