Csányi Sándor 25 éve az OTP élén: magyar bankból régiós birodalom

25 éve kezdődött

1992. május 15-ével lett Csányi Sándor az OTP vezérigazgatója. A gazdasági átmenet időszaka volt ez: a privatizáció java része még hátra volt, a kapitalizmus még csak ébredezett Magyarországon, a piacgazdasággal még mindig csak ismerkedtünk.

Keménykezűségét Csányi azonban már ekkor bizonyította: egy hónapon belül 215 vezetőből 65-öt mentett fel, és jókora betéti kamatvágást hajtott végre a banknál, amit a bank lakossági erőfölénye tett lehetővé.

A középső fiú megcsinálja szerencséjét Csányi Sándor az ország egyik legfényesebb karrierútját tudhatja magáénak. Szerény körülmények közé született ugyanis: mezőőr édesapja és fonalhajtó édesanyja három fia közül a középső fiúként született Jászárokszálláson 1953-ban. Gyermekkori emlékei alapján már az ötvenes-hatvanas években rendelkezett a család azokkal az erényekkel, amelyek kapóra jöttek ahhoz, hogy a miniszteri álmokat dédelgető fiú később ha nem is kormánytaggá, de az ország egyik legbefolyásosabb emberévé váljon. Saját elmondása szerint édesapjától a kitartást, a keményfejűséget és munkabírást, édesanyjától pedig a kapcsolatteremtő képességet és a humorérzéket örökölte. A pénzügyi szakma rejtelmei iránt egyik, OTP-nél dolgozó rokonuk példája keltette fel az érdeklődését - derül ki a Magyar Narancs cikkéből. Tanulmányait a budapesti I. István Közgazdasági Szakközépiskolában, majd a Pénzügyi és Számviteli Főiskolán végezte, majd pedig a Marx Károly Közgazdaságtudományi Egyetemen doktorált. A tanulás mellett természetesen sokat dolgozott, sok esetben a neki testhezálló vezetői jellegű feladatokat ellátva. A főiskola alatt éjszakás kollégiumi nevelőtanárként dolgozott, ekkor alakult ki nála a - későbbi bankvezéri és cégtulajdonosi minőségégben igencsak hasznos - kevés alvás szokása. Első szakmai állása a Pénzügyminisztériumban volt, ahol a bevételi főigazgatóságon és a titkárságon dolgozott, de emellett igazi mellékállás-halmozó is volt. A Pénzügyminisztérium képviselőjeként a nyolcvanas évek elején négy évig hetente látogathatta az állami OTP vezetői értekezletét a bankot 1968 óta irányító Szirmai Jenő vezérigazgatósága alatt. Keveseknek adatott meg a lehetőség, hogy ilyen közvetlen tapasztalatból ismerjék meg egy bank működését már jóval a kétszintű bankrendszer 1986-ban kezdődő kialakulása előtt. A nyolcvanas években Mezőgazdasági és Élelmezésügyi Minisztériumban (MÉM) is megfordult Csányi, állítólag ekkor alakult ki a vadászat iránti rajongása, ami mind a mai napig tart. A kétszintű bankrendszer születésénél is aktívan jelen volt Csányi: a 33 éves pénzügyi szakembert Demján Sándor hívta a Magyar Hitel Bankhoz főosztályvezetőnek. Tőle egy 2002-es interjú szerint azt tanulta meg Csányi, hogy "aki defenzívába kényszerül, az általában veszít. Tehát egy vezetőnek offenzív stratégiát kell képviselnie". 1989-ban a K&H vezérigazgató-helyettese, 1991-ben pedig kis híján a Budapest Bank vezérigazgatója lett Csányi. Ez utóbbi pozíciót végül nem vállalta, így Bokros Lajos kapta meg, akivel nem ekkor került utoljára kényes szituációba.

Nehéz felsorolni, mennyi mindent sikerült elérnie Csányinak az OTP-vel, ezért csak szemezgetünk: 1993-ban és 1994-ben 5+5 milliárd forintnyi állami tőkével erősítették meg a bank tőkehelyzetét, bár valószínűleg enélkül is vígan elműködött volna, a növekedéshez szükséges tőkét azonban sikerült ezzel biztosítani a bank számára. Hosszú ideig a hazai lakossági bankbetétek többsége az OTP-nél volt, a bank által 1992-ben kivásárolt biztosító pedig 2008-ra OTP Garancia néven a harmadik-negyedik legnagyobb piaci részesedéssel bíró biztosítóvá vált, amelyet aztán szép áron sikerült értékesíteni 2008-ban a francia Groupamának. A bank külföldi terjeszkedése a 2000-es évek vegyes kimenetelű akvizíciót követően épp az utóbbi időben kapcsolt magasabb fokozatba (lásd alább). A kilencvenes évek és a kétezres évek első felének legnagyobb banki projektjei a modern számlavezető rendszerek és az elektronikus csatornák kiépítéséhez kötődtek, amiben megtakarítási banki múltja ellenére az OTP sok szempontból az élen járt. Az első Orbán-kormány lakástámogatási programjának az OTP Bank lett a legnagyobb banki haszonélvezője, csakúgy mint a 2015-ben bevezetett és 2016-ban megemelt CSOK-nak.

Jött, látott, győzött

Akár az OTP, akár Csányi pozícióját nézzük, az elmúlt két és fél évtized alatt természetesen számtalan irigye akadt. Hogy a támadásokat miért sikerült visszavernie, és sok esetben a támadási kísérleteket is csírájában elfojtania, arra egyszerű magyarázatot ad egy mondat, amelyet néhány évvel ezelőtt egy hazai bankvezértől hallottunk, de akár a hazai gazdasági elit szinte bármely szereplője szájából elhangozhat:

akkora stratégát egész életemben nem láttam, mint amekkora Csányi Sándor.

Ennek természetesen fontos eleme volt, hogy a bankvezér majdnem mindegyik kormánnyal megtalálta a hangot. Szinte mindegyik kormánnyal volt azonban feszültséggel teli időszaka is, amelyek élezték és jelentőségteljessé tették más piaci szereplők szándékait. Az OTP-t, illetve Csányi pozícióját érő támadások és kihívások közül három emblematikusat említünk:

• Az 1994-ben hivatalba lépett Horn-kormány ideje alatt aktuálissá vált sok más iparág és bank mellett az OTP privatizációja is (korábban kisebbségi részesedések kerültek például települési és tb-önkormányzatokhoz). 1994 őszén Soros György ajánlatot tett a bank 25%-ára. Az 1995-ben hivatalban lépett Bokros Lajos pénzügyminiszter külföldi befektetőnek szerette volna értékesíteni a bankot, megfosztva befolyásától az akkori menedzsmentet, élén Csányi Sándorral. Egy közgyűlési trükknek köszönhetően (az állam képviselője nem kapta meg kinyomtatva a szavazáshoz szükséges részvényeit, amikor az elnöki és a vezérigazgatói pozíció szétválasztása volt terítéken) végül Csányi Sándor akarata érvényesült. A bank szórt tulajdonosi struktúrával működött tovább, és szakmai befektető nélküli tőzsdei cégként vonult be a magyar gazdaságtörténetbe.
• 2008-ban ismét Soros György neve került elő a bankkal kapcsolatban, igaz a befektető csak meglovagolta azokat a piaci hullámokat, amelyek akkor elsöpréssel fenyegették az európai (és amerikai) bankszektor jelentős részét. A Lehman Brothers bukását követően alig három héttel, október 9-én az előző napi záróértékéhez képest több mint 14, napon belüli maximumához képest 22 százalékot (közel ezer forintot) zuhant az árfolyam. Ami aznap még csak furcsa dráma volt végül hosszú találgatásokba és felügyeleti vizsgálódásba torkollt. Az ügyben Soros György alapkezelő cégére, a Soros Fund Management LLC-re a PSZÁF rekord összegű, 489 millió forintos bírságot szabott ki, mert megítélése szerint az OTP részvényekre kötött ügyleteivel megsértette a piacbefolyásolás tilalmára vonatkozó jogszabályi előírásokat. A bank részvényárfolyama hónapok alatt 1232 forintig esett, és nagy volt az aggodalom a piacon az OTP sorsával kapcsolatban, pláne, hogy a Gyurcsány Ferenc kormányával akkoriban állítólag kifejezetten hűvös volt a kapcsolat. A pletykákban még arról is szó volt, hogy a Sberbank bevásárolná magát az OTP-be, ahogy végül a Szurgutnyeftyegaz a Molban szerzett részesedést. A tőkepiaci válság enyhülésével sikerült visszaverni a támadásokat.
• További figyelemre méltó momentum volt, amikor 2010 után sem a magyar bankrendszer sem Csányi Sándor nem tartozott a kormányzat kedvencei közé, s megvolt az esélye, hogy a nemzeti tulajdonú bankrendszer hosszú távon komoly részt hasít ki az orosz- ukrán problémáktól terhelt OTP piacából. Csányi ezt is megoldotta, a múlt heti eredményeket, az akvizíciós tevékenységet nézve kevesen emlékeznek már arra a rövid időszakra, amikor sem a külföldi terjeszkedés, sem a hazai kormányzati kapcsolat nem számított sikertörténetnek az OTP-nél.

Csányi Sándor így ma Európa egyik, ha nem a legrégebb óta pozíciójában lévő nagybanki vezérigazgatója. A Magyarországon jelenlévő régiós bankok közül egyedül Andreas Treichl múltja közelíti meg az övéét, aki 20 éve áll az Erste élén. Míg a válság rengeteg menedzsmentet sodort el Európában, Csányi jobb formában van az OTP élén, mint valaha.

Nagy tőzsdei sztori az OTP

Az OTP privatizációja már 1992-ben elkezdődött, 1992-ben és 1994-ben az állami vagyonügynökség kárpótlási jegy ellenében kínált fel OTP részvénycsomagokat, 1995. júliusában pedig külföldi intézményi, belföldi és külföldi magánbefektetők, valamint a menedzsment és az alkalmazottak számára értékesítette az OTP 28 milliárd forintos jegyzett tőkéjének 33,4 százalékát, ezzel párhuzamosan az állam tulajdonrésze 25 százalékra csökkent. A részvények tőzsdei kibocsátására 1995. augusztus 10-én került sor a Budapesti Értéktőzsdén, de globális letéti igazolásokon (GDR) keresztül Londonban és Luxemburgban is lehetett kereskedni az OTP papírjaival. A kibocsátási ár 1995. augusztusában 1 200 forint volt, és bár az első hónapokban lefelé tartott az árfolyam, és október végére 800 forint alá is csökkent a kurzus, a következő években meredeken emelkedett az OTP árfolyama. A múltbeli árfolyamokkal kapcsolatban érdemes megemlíteni, hogy 2002-ben részvénytizedelést hajtottak végre az OTP-nél, így a kibocsátási ár 120 forintra, a mindenkori legalacsonyabb árfolyam pedig 79 forintra "módosult".

Az elmúlt években az árfolyam nagy utat járt be, a csúcsot a válság előtt, 2007. júliusában 10 970 forinton érte el az OTP, az azt követő másfél évben, 2009. márciusáig azonban értékének közel 89 százalékát veszítette el, az akkori mélypont 1 232 forint volt (az akkori hangulatot jól mutatja, hogy a Bank of America "Aranybulla-célárral" (1 222 forint) jött ki, a mostanit pedig az jellemzi jól, hogy a Morgan Stanley ma 10 143 forintos célár mellett ajánlja felülsúlyozásra az OTP-t), onnan mostanáig 596 százalékot emelkedett az árfolyam. A bank piaci értéke is nagy utat járt be az elmúlt években, a kibocsátáskor a piaci kapitalizáció még csak 32 milliárd forint volt, a 2007-es csúcson azonban már 3 063 milliárd forint, ami a kibocsátáskori érték 96-szorosa, jelenleg 2 380 milliárd forint a bank piaci értéke. A legnagyobb esést az OTP az 1998-as orosz válság alatt szenvedte el, 1998. augusztus 27-én 22 százalékot zuhant az árfolyam, de 2008. októberében több olyan nap is volt, amikor jóval 10 százalék feletti volt az esés mértéke, a legnagyobb mértékben pedig 2008. október 29-én emelkedett a magyar bankpapír árfolyama, akkor 23 százalékkal került feljebb a kurzus. Az OTP az 1995-ös részvénykibocsátás óta a hazai tőzsde meghatározó részvénye, a hazai és a külföldi intézményi befektetők többsége a bankpapíron keresztül szerez magyar részvénykitettséget, amit az magyaráz, hogy az OTP piaci kapitalizációja, papírjainak likviditása alkalmas arra a magyar tőzsdén, hogy jelentős mennyiséget vásárolhassanak belőle. Az OTP súlya a BUX indexben jelenleg közel 32 százalék, a BÉT részvényforgalmának pedig közel felét adja a magyar bankpapír.

Magyar nagybankból régiós nagybank lett

Az OTP a régiós versenytársakhoz képest relatíve későn, a 2000-es évek elején indult akvizíciós körútra, a szomszédos országok szinte mindegyikében vett bankot, sőt, Bulgáriában és Oroszországban is erős pozíciókat épített ki. 2001-ben az OTP első külföldi akvizíciója a szlovák IRB, későbbi nevén OTP Banka Slovensko volt, később a bulgáriai privatizációk során 2003-ban megvásárolta a DSK Bank EAD-t és leányvállalatait, az elsősorban vállalkozói ügyfelekre fókuszáló román RoBank és annak leányvállalata, a Robinv S.A. 2004. július 30-án került be az OTP Csoportba, a horvátországi Nova banka - 2005 szeptemberétől OTP Banka Hrvatska d.d. (OTP banka d.d.) - 2005. március 10-én került az OTP tulajdonába. A szerbiai terjeszkedés során 2005 decemberében a magyar bank megvásárolta a Niska banka-t, majd 2006 márciusában a Zepter banka-t, végül 2006 júliusában az újvidéki székhelyű Kulska banka-t, a szükséges magyarországi és szerbiai hatósági engedélyek birtokában 2007. május 21-én kerültek egyesítésre a megvásárolt hitelintézetek OTP banka Srbija a.d. Novi Sad (OBSr) néven. 2006-ban nagybankot vett az OTP, a Raiffeisenbank Ukraine (RBUA) 100 százalékos részvénycsomagjának adásvételi szerződése aláírásával, 2006. június 1-én az OTP Bank megszerezte az 1998. március 2-án alapított, kijevi székhelyű bankot. A Crnogorska komercijalna banka AD 100%-os részvénycsomagjának adásvételére vonatkozó szerződés 2006. augusztus 29-i megkötésével az OTP Bank megszerezte Montenegró piacvezető bankját. A külföldi terjeszkedés meghatározó lépéseként, 2006. július 3-án, Moszkvában került aláírásra az oroszországi Investsberbank Csoport megszerzését biztosító adásvételi szerződés, az oroszországi terjeszkedés következő állomásaként, 2007. november 12-én került sor a Donskoy Narodny Bank (DNB) akvizíciójára.

A 2007-es orosz bankvásárlással lezárult az első nagy akvizíciós kör az OTP-nél, a felvásárlásoknak köszönhetően az OTP Magyarország mellett nyolc újabb országban jelent meg, a bankcsoport számai ennek megfelelően nagyot nőttek: a mérlegfőösszeg több mint ötszörösére, az 1999 végi 1 768 milliárd forintról 2008 elejére 9 054 milliárd forintra ugrott, a bruttó hitelállomány tizenkétszeresére, 511 milliárd forintról 6 197 forintra hízott.

A 2008-as globális pénzügyi válság azonban alaposan átrajzolta a bankok, így az OTP működési környezetét is, további akvizíciókra az OTP-nél egészen 2014-ig nem került sor, a bank vezetésének fókuszában a különböző sokkok (magyarországi devizahiteles csomag, magyar és szlovák bankadó, orosz-ukrán konfliktus stb.) negatív hatásainak kezelése állt. A válság alatt többek között az is kiderült, hogy a magyar és a bolgár operáció igencsak ütésálló, ez a két bank az OTP támasza, az orosz OTP jó években kiemelkedő profitabilitás mellett ontja a profitot, rossz években viszont hatalmas veszteséget okoz (igaz, extrém helyzet volt, de 2014/2015-ben 30 milliárdos veszteség jött össze), az ukrán bank nagyon megszenvedte az elmúlt éveket (2009-ben közel 44, 2014/2015-ben újabb 84 milliárd forint veszteség), a kisebb leánybankok eredménye pedig jó években csoportszinten nem oszt, nem szoroz, rossz években viszont masszív veszteséget okoznak az OTP Csoportnak.

Részben ez utóbbi késztette arra az OTP menedzsmentjét, hogy a kisebb bankokat akvizíciókkal támasszák meg, nagyobb üzemméret és piaci részesedés mellett ugyanis stabilabbak és nyereségesebbek lehetnek a kisebb leánybankok. 2014-ben két kisebb bankot, a román Banca Millenniumot és a Banco Popolare horvát leánybankját vette meg az OTP, ami miatt sokan fanyalogtak, mondván, ilyen kis lépésekkel nehéz lesz érdemben növelni az adott országokban az OTP jelenlétét, idén azonban egy nagy hal is horogra akadt, a horvát Splitska Banka megvásárlásával az OTP Horvátországban a nyolcadikról a negyedik helyre katapultálja magát, kifejezetten jól menedzselt, jó bankot vett ott az OTP.

És hogy mit hoz a jövő? Az OTP igencsak aktív a régiós banki felvásárlási piacon, Csányi Sándor a spliti tranzakció lezárásakor elmondta, jelenleg is 4-5 akvizíciót készít elő az OTP, a bankvezér pedig reméli, hogy néhány héten belül ezek közül be is jelenthetnek konkrét bankvásárlást. A magyar bank a Banca Romaneascára adott be kötelező ajánlatot, egy szerb projektben egy nem kötelező ajánlatot adott be az OTP, és ezen felül is vannak előrehaladott tárgyalások, az OTP egyébként tervezi kilépését olyan országokba is, ahol még nincsen jelen, ezt részben hagyományos bankvásárlással, részben pedig online, direktbanki szolgáltatásokon keresztül teheti meg.

Az OTP Csányi Sándor előtt és most

Az OTP Csoport nagyra nőtt az elmúlt 25 évben, főként a nemzetközi terjeszkedésnek köszönhető, hogy a mérlegfőösszeg tizenhétszeresére, a hitelállomány huszonhatszorosára, a betétállomány tizenkilencszeresére, a saját tőke pedig ötvenkétszeresére nőtt. A bank összes bevétele tavaly hússzor, adózott eredménye pedig száztizenhatszor akkora volt, mint 1991-ben, miközben a fiókszám csupán 3,1, az alkalmazotti létszám pedig 2,5-ször akkora, mint 25 évvel ezelőtt.

A magyar gazdaság legfontosabb embere

A bankvezér neve ma már messze nem csak az OTP-éhez kötődik. 2010-ban őt választották a Magyar Labdarúgó Szövetség elnökévé, emellett bekerült a nemzetközi focielitbe is, jelenleg a UEFA Végrehajtó Bizottságának és a FIFA Tanácsnak a tagja. És bár vagyonát a bank vezetésével alapozta meg, cégtulajdonosként a hazai élelmiszeriparban és agráriumban is megkerülhetetlen pozíciókat szerzett. Az ország leggazdagabb emberének vagyonát a Napi.hu legutóbbi listája 260 milliárd forintra becsüli. Legfontosabb agrárcégeinek a KITE, a Pick Szeged és a Sole-Mizo mondható, a bankvezér élelmiszeripari és agrárérdekeltségeinek árbevétele becsléseink szerint megközelíti a félezer milliárd forintot.

Csányi Sándor ma nem egyszerűen az ország legtehetősebb embere, hanem a magyar gazdaság működésének a legjelentősebb és legbefolyásosabb üzleti szereplője.

Címlapkép forrása: Kovács Tamás, MTI

A jelen írás nem minősül befektetési tanácsadásnak vagy befektetési ajánlásnak. Részletes jogi információ

• Címkék:
• tőzsde,
• bankok,
• finanszírozás,
• csányi sándor,
• nagy viktor,
• otp