Földindulásszerű változások a lakás-takarékpénztáraknál

Eljött az idő, hogy te is lakástakarékot köss? Ezzel a lakástakarék kalkulátorral a céljaidhoz leginkább megfelelő ajánlatokat találhatod meg!


Hosszú évekig két szereplővel (Fundamenta és OTP) működött a hazai lakás-takarékpénztári szektor,

• 2011-ben azonban az Erste,
• 2013-ban pedig az Aegon

újonnan alapított lakás-takarékpénztárával bővült a piac. A közzétett éves jelentések azt mutatják, hogy a két új szereplőnek egyelőre nem sikerült nyereségessé válnia. A két nagyobb szereplő közül pedig a Fundamentának megy igazán jól, az OTP Lakástakarékpénztár hozzájárulása a teljes OTP-csoport profitabilitásához is egyelőre marginális.

A hazai lakás-takarékpénztárak üzleti modellje az elmúlt évtizedben három igazán lényeges pillérre épült:

• alacsony betéti kamatráfordítások, hiszen az ügyfelek megtakarítása hozamának döntő részét a 30%-os állami támogatás biztosítja,
• magas kamatbevételek az eszközökön, hiszen a korábban (főleg lejáratig) megvásárolt állampapírok magas hozamot biztosítottak,
• a Fundamentánál pedig mindez kiegészült a felfutó lakáshitelezésből származó egyre nagyobb kamat- és díjbevételekkel.

A két új szereplő pechje, hogy ez utóbbi kettőről lényegében lemaradtak. A magas állampapír-hozamokról azért, mert túl későn indultak, a hitelezési bevételekről pedig egyelőre azért, mert most még nem aktívak a hitelezésben. Az alacsony fizetett betéti kamatok pedig most már nem jelentenek igazi előnyt az eredményességben a kereskedelmi bankokhoz képest.

A Fundamentánál dübörög a hitelezés, hiszen tavaly például 22% volt a részesedése az új lakáshitelek hazai piacán, amivel az OTP Bank után a piac második legnagyobb szereplője volt. Ami viszont a többieket illeti:

• az OTP a tavalyi év közepén lépett piacra áthidaló kölcsönével (ennek felvételével nem kell megvárni a megtakarítási időszak végét), a csoport lakáshitelezési tevékenységét döntően az OTP Jelzálogbank végzi,
• az Ersténél a kiutalásokhoz kapcsolódóan egyelőre kis mértékű a lakáskölcsön-igénylés, az aktív hitelezést az áthidaló kölcsönök nyújtásával 2016 év végén indította el a lakástakarék,
• az Aegonnál 2018-ban kezdődik el a megkötött LTP- szerződésekhez kapcsolt lakáskölcsönök folyósítása, az áthidaló hitelek bevezetését pedig 2018 harmadik negyedévére tervezik

- árulták el a pénzintézetek kérésünkre. A lakástakarék-pénztárak hitelezését, de különösen az e téren aktív (és ezért a jogszabályi korláthoz közelebb került) Fundamenta aktivitását segíti két július 1-jei jogszabályi változás:

• eddig úgy volt, hogy a lakás-takarékpénztárak szabad eszközei előző hónap utolsó napján meglévő állományának legfeljebb 75%-át használhatják fel áthidaló kölcsön nyújtására, ezt a határt 90%-ra emelte a pénteken kihirdetett jogszabály,
• eddig úgy volt, hogy a lakás-takarékpénztárnak a kiutalási összeg szabad eszközeinek az előző hónap utolsó napján meglévő állományának legalább 25%-át készpénzben, számlapénzben, illetőleg bizonyos országok állampapírjaiban kellett tartania. Ezt most 10%-ra csökkentették.

Bár a lakáskasszák jövedelmezőségében fontos szerepe van/lehet a hitelezésnek, a lakás-takarékpénztári konstrukciók legfontosabb sajátossága az ügyfelek szempontjából nem a hitelfelvétel, hanem az államilag támogatott lakás-előtakarékosság, ami a lakás-takarékpénztári konstrukciókat az ország legmagasabb fix hozamot ígérő megtakarításaivá teszi.

Ebből a szempontból is kinyílt az olló az elmúlt évtizedben a Fundamenta javára: miközben az OTP Lakástakarékpénztár betétállománya 2008 óta 71%-kal nőtt, legnagyobb versenytársánál 146%-ot növekedett. Tavaly az OTP-nél több mint 3%-os, a Fundamentánál viszont több mint 6%-os betéti növekedést regisztráltak.

Az új szerződéskötésekre vonatkozóan az alábbiakat árulták el nekünk a lakáskasszák:

• az OTP-nél az új szerződéskötések és emelések együttes szerződéses összege a 2015-ös 435 milliárd forintról 2016-ban 537 milliárdra emelkedett, míg tavalyelőtt 107 ezer db tavaly 105 ezer db szerződést kötöttek.
• az Erste 2016-ban már közel 150 milliárd forint szerződéses összegben értékesített LTP-s megtakarítási terméket. Mindez az újonnan kötött szerződések darabszámát tekintve 44 százalékos, az értékesített volumenben pedig közel 70 százalékos növekedést jelentett 2015-höz képest.
• az Aegonnál a 2015-ös 42 milliárd forintnyi új szerződéses összeg tavaly 53,5 milliárd forintra emelkedett, darabszámát tekintve pedig 13 626-ról 14 746-ra nőtt.

Egyébként a lakáshitelezés és a betétgyűjtés szempontjából is sikertörténet a lakás-takarékpénztárak elmúlt 8 év éve: betétállományuk több mint duplájára, hitelállományuk pedig több mint 12-szeresére nőtt a válság eleje óta. A növekedés jó része a piacvezetőnek köszönhető. Számos európai országban megfigyelhető ez a jelenség: a lakás-takarékpénztáraké kifejezetten kontraciklikus iparág a konstrukció óvatossági/előtakarékossági jellege és a lakáskasszák alacsony kockázati profilja miatt, így válságok idején kifejezetten jól teljesítenek, piaci részesedésüket általában növelni tudják.

Ennek köszönhetően mára a lakáshitelezésben és a lakossági betétek területén is szinte kereken 10%-ra emelkedett a lakás-takarékpénztárak részesedése a hazai lakossági bankpiacon.

A lakás-takarékpénztári konstrukcióban megtakarítók számára kedvező változás, hogy a július 1-jétől kötött szerződések esetében a kiutalási idő az eddigi 3 hónapról 2 hónapra csökkent, vagyis az új szerződéskötők előbb juthatnak pénzükhöz, mint a régiek. E jogszabály-változás miatt minimálisan, de változtak a konstrukcióik egyes paraméterei a lakás-takarékpénztáraknál.A címlapkép forrása: Kollányi Péter/MTI

• Címkék:
• aegon,
• erste,
• bankok,
• finanszírozás,
• fundamenta,
• lakáskassza,
• otp